Közös gondolkodás és cselekedet

A turisztikában bíznak Zalacsányban

EGERVÁRI KISTÉRSÉGI VÁSÁR AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS JEGYÉBEN

Közös gondolkodás és cselekedet

Mindenidők legnagyobb vásárának adott otthont április 4-5-én Egervár általános iskolája és annak udvara. Az Északnyugat-zalai Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzatok Társulása hagyományos, immár kilencedik alkalommal megtartott rendezvényén még soha ennyi kiállító nem vett részt. A kistérség településiről 35-en mutatták be termékeiket, köztük vállalkozók, hagyományőrzők és népi iparművészek. A program kiegészült a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás egészségvásárával. Így a látogatók számára sem lehetett panasz. Sokan eljöttek azért is, hogy a szűrőprogramokon való részvétellel tegyenek valamit egészségük megőrzése érdekében.

Az ünnepélyes megnyitó megemlékezéssel vette kezdetét. Győri József, Egervár volt polgármestere és a kistérségi társulás volt elnöke márciusban hunyt el. Az emlékező, tisztelgő szavakat Hesselné Beáta, a társulás térségi menedzsere tolmácsolta. „Hiányzik közülünk – mondta. – Ő elment, de mi itt maradunk szívünkben azzal az ígérettel, hogy folytatjuk azt, amire az életét tette. Továbbvisszük azokat a hagyományokat, az általa teremtett programokat, melyek összefogják a kistérség lakosságát.”

Ezután a megjelent kiállítókat és vendégeket Németh József, Egervár polgármestere köszöntötte. A felszólalók sorát Köcse Tibor folytatta. Nagypáli polgármestere, az északnyugat-zalai kistérségi társulás elnöke elmondta, évek óta igyekeznek szakosítani a vásárt, melyet idén egészségmegőrző programokkal sikerült bővíteniük. Mint fogalmazott, ennek sajnos szomorú aktualitása is van. Az ország korábbi és jelenlegi helyzetére utalva kijelentette: nincs még egy hely Európában, ahol ennyire bizonytalanságban élnek az emberek, mint hazánkban.

A megélhetési problémák, a napi gondok kihatnak a kistérség településein élők egészségére is. Hogy segítsenek, készítettek egy tanulmánytervet, amelyhez pályázati támogatást remélnek. Szándékuk, hogy falvakként más-más egészségmegőrző programokat valósítsanak meg. A helyben lévő segítségnyújtást kívánják szolgálni azzal is, hogy helyet adtak a zalaegerszegi többcélú társulás egészségvásárának.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője a falvak intézményfenntartási problémáiról beszélt. Biztatta a jelenlévő polgármestereket arra, hogy tegyenek meg mindent iskoláik, óvodáik, kultúrházaik működésének biztosítása érdekében.

Sem Zalaegerszeg, sem a települések nem boldogulhatnak egyedül, a közös gondolkodás és közös cselekedet ezért fontos a kistérségi együttműködésben, hangoztatta dr. Gyimesi Endre, a megyeszékhely polgármestere, a zalaegerszegi többcélú társulás elnöke. „Ha egészség van, az minden élvezet forrásává válik, de ha nincs, az egyéb javak, a szubjektív értékek sem boldogítanak” idézte Schopenhauer német filozófus szavait, mellyel megnyitotta az egervári vásár egészségvásár programrészét.

Az északnyugat-zalai kistérség fejlődésében vásár rendkívüli szerepet tölt be, hiszen lehetőséget ad az itt működő vállalkozások, a néphagyományok megőrzésében jeleskedők bemutatkozására, hangsúlyozta Borbíró Frigyes. A megyei közgyűlés térségfejlesztési bizottságának elnöke beszélt a megye foglalkoztatási gondjairól. Mint mondta, a helyi vállalkozások azért is fontosak, mert valamelyest enyhíthetik a helyi munkanélküliséget. Majd sikeres vásárt kívánva, megnyitotta a rendezvényt.

Végezetül Szili-Fodor Dóra, a zalaegerszegi többcélú társulás munkaszervezetének vezetője ismertette az egészségvásár programját, részletesen szólva arról, milyen egészségügyi szűrőprogramokon és tájékoztatókon vehetnek részt az érdeklődők.

Akármilyen idők is jártak, a vidéken élők mindig tették a dolgukat. Falusi vendéglátással foglalkozik Béresné Dormán Ibolya. Elmondta, érezhető a válság hatása, mert kevesebb az igény a szálláshely iránt. Vendégeinek fele üdülési csekkel érkezik, ezért nem örül annak, hogy felmerült a szolgáltatás megadóztatása. Gorza Imréné és fia, Gorza Tamás a hagyományőrzést tartja fontosnak.

Ezért szívesen vesznek részt a rendezvényeken házi készítésű kenyereikkel és a langalival, hogy az érdeklődők megkóstolhassák a régi ízeket. Bozzai Lászlóné szintén hagyományőrző, terítők hímzésével és húsvéti tojások díszítésével foglalkozik. Egyik technikája a patkolás; az aprólékos és nehéz munkához igazi elhivatottság kell, mondja.

Sajnálja, hogy a kézművességet kevesen értékelik, pedig egy egész élet munkája van benne. Most nyitott gazdaboltot Egerváron Nagy Sándor. Úgy véli, a válság és a megélhetési gondok sokakat visszavezetnek a kiskertekbe. Az itt termelt zöldségek és gyümölcsök pedig nemcsak olcsóbbak, hanem egészségesebbek is lesznek. Így a gazdabolt termékeire is szükség lesz.

Az egervári vásáron a hagyományokhoz híven vásárdíjakat is kiosztottak. Elismerésben részesült a pálinka-előállító Norma Kft. Oszkóból, a zalaegerszegi Still-gép forgalmazó Németh István, a Gorza Tamás, vasboldogasszonyi házikenyér-készítő, Egervárról a Sárvíz Menti Vadászegyesület, a kézigyertya-készítő Füzi Melinda, Horváthné Bencze Irén üvegfestő, Győri Józsefné kézműves mester, Béresné Dormán Ibolya falusi vendéglátó, Szabó Miklós kertibútor-értékesítő, Méhes József őshonosállat-tartó, Nagy Sándor gazdaboltos, Nemesapátiból Varga Miklós sátor-, gulyáságyú-kölcsönzés, Németh János, zalaszentiváni bútorasztalos, valamint finom házi réteseikért a Nők Petőmihályfáért Egyesület.

vissza az elejére

LEGFONTOSABB FELADAT: INTÉZMÉNYEIK FENNTARTÁSA ÉS MEGÚJÍTÁSA

A turisztikában bíznak Zalacsányban

Az elmúlt években felújították az idősek otthonát, majd az iskolát, 2007-ben átadták az új impozáns polgármesteri és körjegyzőségi hivatalt, idén pedig kétcsoportos óvodájának megújítását szeretné folytatni Zalacsány önkormányzata. A külcsín mellett azonban legalább olyan fontosnak tartják intézményeik működtetésének zavartalan biztosítását. 2008-ban 189 millió forintból gazdálkodtak, mely összeg 70 százalékát intézményeik fenntartására fordították. Idén sem lesz másképp, az óvoda, iskola és az idősek otthona működtetése biztos talajon áll, annak ellenére, hogy idén kevesebből, 168 millió forintból gazdálkodhatnak.

– Az állami normatívák összege nagyban befolyásolja önkormányzatunk gazdálkodását. Sajnos nem mondok azzal újat, hogy az állami támogatás évről évre csökken, a tényt mégis meg kell említeni, mert az intézmények működtetéséhez szükséges hiányzó összeget helyben kell pótolnunk – mondja Nagy Lászlóné, Zalacsány polgármestere.

– Ennek ellenére a 2008-as esztendőt jól zártuk, amit a 30 millió forintos pénzmaradvány is mutat. A 2009-es gazdálkodásunkba azonban beleszólt a gazdasági válság, idén csak 168 millió forintból gazdálkodhatunk. Kiadásainkat ugyanis jelentősen megnöveli az önkormányzati épület megépítésére felvett hitel kamata a forint árfolyamzuhanása következtében. Mindazonáltal önkormányzatunk költségvetése stabil, garantáltan biztosított intézményeink működtetése.

Településünkön 52 vállalkozás tevékenykedik. Kérdés, hogy ezek közül hány kényszerül elbocsátásokra, vagy akár bezárásra a válság következményeképpen. A probléma egyrészt a helyi foglalkoztatás, másrészt a helyi iparűzési adóbevételek várható csökkenése miatt érinthet bennünket. Sajnos, már most érezzük gondjaikat, mert már vannak olyan vállalkozások, amelyek nem tudják teljesíteni adófizetési kötelezettségüket.

A helyi adókra ugyanakkor égető szükségünk van, hogy az egyre fogyatkozó állami normatívákat – amik idén még ötven százalékban sem fedezik a kiadásokat – ki tudjuk egészíteni. Ezért mondom már régóta azt, hogy nagyobb mértékű állami támogatás kellene az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásához.

Zalacsány polgármestere kifogásolja az Út a munkához projekt rendelkezéseit is. A szociális törvény változtatása következtében 59 tartós munkanélküli került át a rendelkezésre állási támogatottak körébe. Nekik a közfoglalkoztatásban munkalehetőséget is kell biztosítani.

De, mint mondja a polgármester, Zalacsányban nincs annyi feladat. Legfeljebb tíz embernek tudnak munkát adni az intézmények és a közterek rendbetételében. A baj az, hogy akit tudnak foglalkoztatni, annak államilag juttatott járadékát csak öt, akit nem, annak segélyét pedig 20 százalékkal kell kiegészítenie az önkormányzatnak. Ez is plusz kiadás a helyhatóság számára.

– Tavaly a szennyvíztelep bővítésére pályáztunk a norvég alapra, de a 333 millió forintos beruházás támogatását forráshiány miatt elutasították. Sajnálattal vettük tudomásul. Az óvoda részbeni felújítását szolgáló pályázatunk viszont támogatást kapott. Kicseréltük a nyílászárókat és megújítottuk a vizesblokkokat az intézményben. A beruházás 6,5 millió forintos költségét 80 százalékban fedezte az elnyert forrás – tért át a fejlesztések témakörére a polgármester.

– Emellett az iskolában 100 darab szék és 50 darab asztal beszerzésére is sikerrel pályáztunk, amit a gyerekek idén februárban vettek birtokba. Gondolkodtunk azon is, hogy indulunk a közoktatási infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázaton, de a gyermeklétszám miatt – ami jelenleg 124 fő – nem feleltünk meg a feltételeknek. Idei fejlesztési terveink között szerepel egy játszótér létesítése, melynek támogatására még decemberben nyújtottunk be pályázatot a Leader-programra. Eredményét még nem ismerjük.

Intézményeinket tovább szépítve az óvodával folytatnánk a sort. Az épület teljes külső megújítását, és tetőcseréjét tervezzük. A beruházást ugyancsak támogatás segítségével szeretnénk megvalósítani, ezért várjuk a CÉDE program kiírását, hogy pályázatunkat beadhassuk.

Jó hír, hogy elnyertük a címet az integrált közösségi szolgáltató tér kialakítására, melynek az önkormányzati hivatal földszintjén adnánk helyet, ha a pályázat második fordulójában is érdemesnek találnak bennünket a támogatásra. Kedvező a helyiek számára, hogy állami beruházásban megkezdődött az Öreg-hegy villamosítása. Az infrastruktúra bővülése az ingatlanok értékének növekedését hozza magával.

Zalacsányban a gazdasági nehézségek közepette továbbra is számítanak a helyi turizmus erősödésére. A jól prosperáló Batthyány kastélyszálló szomszédságában megépült a 15 apartmanházas wellness centrum, mely 2008 júliusától fogadja vendégeit. Bíznak abban is, hogy 2009 második felében végre megkezdődhet a golfparadicsom kivitelezése, tette hozzá Nagy Lászlóné polgármester.

vissza az elejére