szakkörök és témanapok a múzeumban
A következő egy esztendőben közel ezer gyerek látogat majd el a Göcseji Múzeumba, hogy összesen 21 szakkörön, 12 témanapon és egy nagyszabású vetélkedőn vegyen részt. Az intézmény sikeresen szerepelt ugyanis a TÁMOP nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatására kiírt uniós pályázaton.
A „Varázslatos ezer év” című projektre összesen 34 millió 760 ezer forintot nyert a múzeum. Dr. Vándor László igazgató a sikeres pályázat részleteiről sajtótájékoztatón számolt be. Mint mondta, a program megvalósításához az alsónemesapáti és a bagodi iskolával, a landorhegyi Űrhajós úti és Kodály utcai tagóvodával, valamint a Kölcsey Ferenc és Zrínyi Miklós Gimnáziummal kötöttek együttműködési megállapodást. Ez annyit jelent, hogy ezekből az oktatási intézményekből érkeznek majd a múzeumi órákra az óvodások és a diákok, akik nemcsak ingyen vehetnek részt a foglalkozásokon, hanem oktatási segédanyagokat is kapnak.
A szeptember végén induló projekt fontos elemei lesznek a 6 és 12 alkalomból álló tematikus szakkörök, melyek a fazekasság, a régészet, az építészet és művészettörténet, a magyar hagyományok és a középkori élet rejtelmeibe kalauzolják el a gyerekeket. Lesznek ezen kívül úgynevezett témanap-sorozatok is, melyek a szakköröknél rövidebb időkeretben, ám annál koncentráltabban irányítják rá a figyelmet egy-egy területre. „A kályhától a derültséget sugárzó domborművekig” címet viselő témanap például Németh János keramikusművész munkásságán keresztül ismerteti meg az ősi mesterség fogásait.
A „Középkori életmód“ című drámapedagógiai témanap pedig egy cipészlegény kalandjain keresztül mutatja be a céhek életét, a középkori étkezési szokásokat és a várak világát. A régészeti szakkörök egyikén a diákoknak lehetőségük lesz továbbá egy ásatásra is ellátogatni. Az óvodáskorú gyermekek régi korok játékaival ismerkednek majd meg; fókuszba kerülnek többek között a saját készítésű játékszerek, a hagyományos körjátékok, fogócskák és a vásári játékok is.
A szakköröket és témanapokat végül „Az én városom, Zalaegerszeg” című vetélkedő zárja majd Béres Katalin és Megyeri Anna muzeológusok vezetésével. A gyerekek meghatározott irodalom alapján feladatsorokat oldanak majd meg, valamint egy PowerPoint prezentációt is készíteniük kell.
Vándor László úgy látja, hogy a nevelési folyamatban nagyon fontos szerepe van az ilyen jellegű múzeumi óráknak, hiszen a gyerekek kötetlenebb, játékosabb formában ismerkedhetnek meg a történelem egyes részeivel, és nem utolsó sorban a közgyűjteménnyel. Remélik, hogy fiatal korban sikerül megszerettetni velük az intézmény hangulatát és felkelteni az érdeklődésüket az ott zajló munka iránt.
területi emagyarország központ kistolmácsiban
Kistolmácsit bízta meg a digitális írástudás fejlesztésével az eMagyarország Centrum, mely a zalai kisfaluval együtt összesen tizenkilenc településen létesített az országban Területi eMagyarország Központot a közelmúltban. A megtisztelő feladattal egyébiránt 240 Zala megyei eMagyarország pont működésének koordinálását, tevékenységének segítését bízták rá a kistolmácsi központra.
– A kezdeményezés egyik fő célja a decentralizáció volt. A budapesti eMagyarország Képzési Centrum nem tudott minden feladatot magára vállalni, ezért elhatározták, hogy a teendők egy részét átcsoportosítják a létesítendő megyei központokba – mondta el érdeklődésünkre Farkas Szilárd, eTanácsadó, a kistolmácsi Területi eMagyarország Központ vezetője.
– Az eMagyarország Pontok jelentősége abban rejlik, hogy olyan kistelepüléseken is biztosítanak internet-hozzáférést, amelyekben nincs vagy kevés a lehetőség a világháló használatára. A digitális írástudás, az interneten való eligazodás ma már nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elintézhessük hivatalos ügyeinket, állást találjunk, vagy kapcsolatot tartsunk ismerőseinkkel. A kezdeményezés másik fő célja éppen ezért az, hogy ezeknek a kicsi, de rendkívül hasznosan működő lokális eMagyarország Pontoknak nyújtsanak segítséget a Területi eMagyarország Központok.
A kistolmácsi eMagyarország közösségi pontjára azért esett a választás, mert tevékenységével elismerést vívott ki magának. Fennállása óta folyamatosan szervez képzéséket és továbbképzéseket, melyek a digitális írástudás minél jobb elsajátítását szolgálják. Az immár megyei fennhatóságú kistolmácsi Területi eMagyarország Központ hamarosan újabb képzést indít, melybe száz főt kíván bevonni több közösségi pont helyszínnel.
alibánfa: fejlődő település
Szentmisével vette kezdetét az átadási ünnepség augusztus végén, melyen felavatták Alibánfa megszépült ravatalozóját. A beruházást hosszú várakozás előzte meg, ugyanis az ötödik pályázatuk kapott csak kedvező elbírálást.
– Erkölcsi kötelességünk, hogy az eltávozókat méltó körülmények között búcsúztathassák el hozzátartozóik. A ravatalozó elavult épületének felújítását elsősorban emiatt határozta el képviselő-testületünk – mondta Németh László, Alibánfa polgármestere.
– Kis település révén, mindehhez pályázati forrást reméltünk, de csak ötödik pályázatunk vezetett sikerre, az előző négyet ugyanis forráshiány miatt sorra elutasították. Hogy az ötödik végre sikerült, köszönetet szeretnék mondani Dormán Miklósnak, Zalaszentiván polgármesterének és Dormánné Pete Mártának.
Sajnos, nemcsak a pályáztatással gyűlt meg a bajunk, kivitelezőt is nehezen
találtunk erre a kis feladatra.
Az önkormányzat 2,8 millió forint támogatást nyert a beruházásra, melyet 1,3
millió forint önerővel egészített ki.
Sömenek István celebrálta a szentmisét, majd Vigh László mondott beszédet.
Alibánfa rendezett, ápolt környezete az itt élők gondolkodásmódjáról és
helytállásáról árulkodik, hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.