épül a kerékpárút zalaszentivánon
A tervezett ütemben halad Zalaszentivánon a felhagyott vasúti töltésen a kerékpárút kivitelezése. A munkálatok során 7500 köbméter földet mozgattak meg, és mintegy négyezer köbméter kavicsot, betonalapot, aszfaltkeveréket és nemesített padkamészkőt használtak fel. A közelmúltban helyére emelték a leglátványosabb elem, a 18 méter hosszúságú híd 6,8 tonna súlyú acélvázát is. A műtárgy igazi kuriózuma lesz a több mint öt kilométeres kerékpárútnak, amelynek 80 százalékával (két rétegű aszfaltborítással) már elkészült a közbeszerzési eljárás nyertes kivitelezője, a Spint Kft.
A jelenlegi gazdasági helyzetben hogyan tud Zalaszentiván ilyen beruházásokat megvalósítani? Dormán Miklós polgármestert kérdeztük, aki elmondta: – Önkormányzatunk előtt nem ismeretlen a hosszú távú kötelezettségvállalás, mivel korábban már történtek beruházások ilyen vállalás mellett.
Először 1999-ben, mikor Zalaszentiván gesztorságában 12 település szennyvízprojektjéhez az akkori társulás elnöke, Sebestyén Miklós, valamint a gesztortelepülés polgármestere, Bődör József több mint 1,1 milliárd forint kötelezettséget vállalt a település nevében, melyet a mai napig örökségül kaptunk. Ezek után 2005 decemberében újabb 30 millió forint kötelezettséget vállaltak építési telek kialakításához, melyhez egyébként nem volt pályázati támogatás.
Ezek után a jelenlegi testület egyébként egyhangúlag támogatta a pályázati támogatásokhoz szükséges önerő hosszú távú kötelezettségvállalás melletti biztosítását. Ezen összeg egy nagyon kedvező konstrukció keretében az MFB által folyósított 3,6 százalék THM mellett állami garanciavállalással történt. Ezt a lehetőséget minden nagyobb önkormányzat kihasználta.
bővül a mura–dráva eurorégió
Sikeres pályázatokról számolt be Manninger Jenő, a megyei közgyűlés és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke Gyutai Csabával, Zalaegerszeg alpolgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott, mintegy 373 millió forint támogatás érkezik Zalaegerszegre az operatív programból faipari, közlekedési és óvodai fejlesztésekre.
Létrejön egy 1213 négyzetméter alapterületű faipari inkubátorház a pózvai városrészben. A beruházás eredményeképpen létrejövő épületben 5 műhely, 5 iroda és egy közel 500 négyzetméteres raktár lesz, a hozzájuk tartozó parkolási lehetőségekkel, szociális blokkokkal. Az inkubátorházba faipari vállalkozó, szolgáltató cégeket várnak Zalaegerszegről és a térségből. A projekt támogatási összege mintegy 124 millió forint.
Sor kerül a zalaegerszegi Hoch János út és Bíbor utca közlekedési csomópontjának átépítésére is, melynek célja a jelenleg korlátozott ki- és bekanyarodási lehetőség bővítése, biztonságosabbá tétele. A meglévő, eltolt kereszteződések megszüntetésével és a csatlakozó ágak egymással szembe építésével alakulhat ki az új csomópont.
Ezen kívül gyalogátkelőhely is létesül a Hoch János úton és a Bíbor utcában. A Hoch János út építéssel érintett szakasza 225 méteres, az út északi oldalát kiszélesítik és a buszöblöt is máshová helyezik. A 172 millió forintos projekt támogatási összege 129 millió, a beruházást a Forest Hungary bonyolítja le.
Az operatív programból 60-60 millió forint támogatást kap fejlesztésre és korszerűsítésre a zalaegerszegi Kis utcai tagóvoda és a kertvárosi Csillagközi székhelyóvoda. Ez utóbbi intézmény műszaki megújításában helyet kap az akadálymentesítés is. A fejlesztések hosszú távra biztosítják az óvodák működőképességét.
összefogott a megye, a város és a főiskola
A Budapesti Gazdasági Főiskola Zalaegerszegi Intézetében átadták a 622 millió forintból felépült Infocentrumot. A geotermikus energiát hasznosító, teljesen akadálymentesített, mintegy 1513 négyzetméter alapterületű épületben intézeti könyvtárat, kutatószobákat, tantermeket, rendezvényhelyszíneket alakítottak ki.
A zalaegerszegi Infocentrum felépítésének költségeihez hozzájárult a Zala Megyei Önkormányzat és Zalaegerszeg önkormányzata is. A beruházásnak köszönhetően szeptembertől az intézetben komplexebb, eredményesebb oktatás valósulhat meg, hiszen a kutatási eredmények azonnal beépíthetővé válnak a tananyagba.
A hivatalos átadási ünnepséget megelőző sajtótájékoztatón Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora elmondta, Magyarország legnagyobb, mintegy 20 ezer hallgatót képező főiskolája lett néhány intézménnyel való összevonás után a Budapesti Gazdasági Főiskola, amely az idén Minőségi Díjban részesült.
A zalaegerszegi Infocentrum egy példaértékű összefogás eredményeképpen valósult meg, amelyből a megye, a város és a főiskola is kivette részét. Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke a főiskolai fejlesztés fontosságáról szólt. Elmondta, Zala megyének szüksége van a fiatalokra, a piacképes tudásra. Szeretné, ha a kistelepülésekről is minél több hallgatója lenne a főiskolának. Fontos a felsőoktatás jelenléte, és fontos a kapcsolat a városi önkormányzattal és a főiskolával is.
Dr. Gyimesi Endre polgármester örömtelinek nevezte, hogy az egykori laktanya helyén egy kampusz jött létre, amely fontos szerepet tölt be a város életében. Hangsúlyozta: hiányzott a térségben egy olyan létesítmény, ahol a tudás megszerzéséhez a legmodernebb eszközök állnak a fiatalok rendelkezésére.
Az átadáson dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy egy új intézmény létrejötte egy város, vagy egy megye életében olyan öröm, amely egy család gyarapodásához hasonlatos. Az oktatásért felelős államtitkárság kiemelten kezeli a vidéki városokban létrejött főiskolák, egyetemi és főiskolai karok megerősítését. Ez a törekvés szolgálja a fiatalok helyben maradását, a felsőoktatás szerkezetének továbbépülését és nem utolsósorban a munkaerő-utánpótlást és a munkahelyteremtést is.
Üdvözölte az Infocentrum létrejöttét dr. Gyulai József, az MTA műszaki tudományok osztályának vezetője, aki kiemelte, mennyire fontos a tudás, az emberi intelligencia, és az értékek létrehozása. Balaicz Zoltán, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány igazgatója a városban működő felsőoktatási intézmények helyzetéről szólt, kiemelve a szervezet munkáját az Infocentrum létrehozásában.
A sajtótájékoztató keretében került sor az ausztriai Fachhochschule Burgenland és a BGF közötti együttműködési megállapodás aláírására.
bagod – heilbad heiligenstadt
Bagod és Heilbad Heiligenstadt 1995 októberében írta alá a testvértelepülési szerződést a német városban. Azóta 15 év telt el. A két település ötévente nagyobb találkozót szokott rendezni; most ismét Bagodon volt a sor: szeptember 2–4. között vendégül látta német testvérvárosa harminchét fős küldöttségét.
Az elmúlt 15 év alatt nemcsak az önkormányzatok között, hanem a vállalkozások, az egyházak, az oktatási intézmények között is szoros kapcsolat alakult ki, miközben a két település lakói is barátságokat kötöttek egymással, hangsúlyozta az ünnepi közgyűlésen Mogyorósi József polgármester.
A német város vezetése a baráti szavakon és tetteken túl anyagilag is támogatta magyar testvértelepülését, összesen tízmillió forinttal. Emellett felszerelték az iskola tornatermét, Volkswagen kisteherautót, létrás tűzoltóautót adtak ajándékba, ezúttal pedig egy játszóeszközt, amit az óvoda és bölcsőde udvarán helyeztek el.
Sosem a pénzről, sokkal inkább a barátságról szólt a kapcsolat, amely elmélyült a tizenöt év alatt – mondta köszöntőjében Bernd Beck, Heilbad Heiligenstadt polgármestere (a fotón jobb oldalt). Mint fogalmazott, több mint húsz éve immár, hogy Magyarország megnyitotta nyugati határait. A történelmi tett szabadsággal ajándékozta meg a német állampolgárokat, és nagyban hozzájárult Németország újraegyesítéséhez, amiért hálával tartoznak.
Az ünnepi közgyűlésen elismeréseket osztottak ki. A bagodi képviselő-testület döntése szerint díszpolgári címet adományoztak Polgár Józsefnek, Bagod első polgármesterének (a fotón bal oldalt). A testvérvárosi kapcsolat kialakítása és ápolása érdekében végzett tevékenységéért Mogyorósi József díszpolgári címmel tüntette ki Bernd Becket is.