Közös siker Dióskálon

Helyi értékrenddel a falvakért


együttgondolkodás a falufejlesztésben és a közösségépítésben

Közös siker Dióskálon

Élhető falukép kialakítása, az ezt segítő önkormányzati fejlesztések elindítása, közösségteremtő kultúra ápolása, hazaszeretetre való buzdítás, munkanélküliség kezelése, valamint az idősekről való gondoskodás – ezeket a gondolatokat fogalmazta meg Végvári Kálmán, Dióskál polgármestere választási célkitűzéseiben 2006-ban. Erre építették az önkormányzati ciklusprogramot, mellyel maradéktalanul egyetértett a teljesen új tagokból álló képviselő-testület. Négy év után – a 2010-es őszi önkormányzati választások előtt – elérkezett a számadás ideje az elvégzett munkáról. A mérleg nyelve 34 millió forint pályázati támogatás megszerzését mutatja, amit a gyönyörű környezetben fekvő falu fejlesztésére fordítottak.

Végvári Kálmán polgármester– Polgármesterré választásommal, ha fogalmazhatok így, berobbantam a falu közéletébe, ugyanis korábban nem dolgoztam a közéletben. Sokan bíztattak, de ugyanennyien óvtak is, mivel kilátástalannak látták az önkormányzat helyzetét, melynek vállát komoly adósság terhe nyomta a működésre rendelkezésre álló anyagiakhoz képest.

Cselekednünk kellett, így az új képviselő-testülettel rögtön belefogtunk a munkába. Számtalan nehézség ellenére végül is sikerült végigvinnünk a ciklusprogramot, amiért köszönet illeti a képviselő-testületet, az önkormányzatot valamint a civil egyesületeket, amelyek élettel töltötték meg újra a faluházat.

Közreműködésükkel több rendezvényen bizonyítottuk, hogy a dióskáliak élni akarnak, a falu javát szolgálva igen is él bennünk közösségi akarat. Fixa ideám, hogy csak a kultúra teremt közösséget. Ezért külön öröm, hogy az elmúlt négy évben új rendezvények alapozták meg létjogosultságukat, mint például a Dióskál és térségét megmozgató Pogányvári Bornapok.

Végvári Kálmán úgy véli, ezen újra éledő közösségi akarat nélkül nem sikerült volna a faluközpont megújítása, a falu híres fiának, Virág Benedeknek tisztelgő park megszépítése, a járda rendbetétele valamint a tájház kialakítása. Minderre a koronát a májusi Hősök napja megemlékezés tette fel. Az emelkedett hangulatú ünnepség a haza, a szülőföld szeretetéről szólt, az az összefogás pedig, melynek köszönhetően megújították a templomkertet, új fejfákat állítottak a falu első világháborús áldozatainak – a múlt és eleink iránti tiszteletről árulkodott.

– Prózaira fordítva a szót, az elmúlt négy év munkájának eredményességét pályázatok bizonyítják. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kiírásán közel 7 millió forintot nyertünk falugondnoki autó beszerzésére, amit önerővel együtt 8,2 millió forintból vásároltunk meg. A faluközpont megújítására hasonló támogatási aránnyal 14 millió forintot fordítottunk. Ebből a Petőfi úti járda felújítására pedig közel 6 millió forintot költhettünk.

Ebben a költségben 4,4 millió forintot tett ki a Nyugat-dunántúli Regionális Ügynökség pályázati támogatása. A tájház külső rekonstrukciójára 6,2 millió forintot nyertünk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól. A Zala Megyei Közgyűlés 750 ezer forinttal támogatta a 7,7 millió forint összköltségű beruházást, melyet szeptember végére fejezünk be. Ezt követően rendezzük be a tájházat korabeli használati tárgyakkal és munkaeszközökkel.

A munkanélküliséget enyhítendően közmunkaprogramokat valósítottunk meg, melynek révén kétmillió forintot fordíthattunk kisgép- és eszközbeszerzésre. 2009 és 2010-ben 15-19 helyi lakosnak biztosítunk munkát, jelenleg 13 főt foglalkoztatunk, akik a közterületek gondozását végzik. Valamennyi pályázatot hely hiányában nem tudom felsorolni, de arról örömmel számolhatok be, hogy az elmúlt időszakban összesen 34 millió forint támogatást nyertünk el, melynek nagy részét fejlesztési célokra ruháztuk be. Ebből másfél millió forintot költöttünk kultúrára, közösségi programjaink lebonyolítására.

A fejlesztési eredmények mellett szeretném kihangsúlyozni a római katolikus templom felújítására tett erőfeszítéseinket, a templomkert rendbetételében önkormányzatunk szerepét, valamint a megyei közgyűlés támogatásából és a hívek adományaiból elvégzett munkát. Meggyőződésem, ahol erősek az egyházak, ott szabadak a lelkek.

Erős közösségek pedig ott vannak, ahol erősek az egyházak – ezek a gondolatok vezérelték munkánkat.
A kulturális tevékenység és a közösségi élet megerősítésével nemcsak új rendezvényekre tettek szert, hanem „kitörtek a szürkeségből”. A falu neve közel és távol ismertté vált. „Dióskálon mindig történik valami” – ez a vélemény alakult ki a településről, ami a polgármestert büszkeséggel tölti el.

– Az élet, így egy falu élete is már csak olyan, hogy mindig akad benne valamilyen dolog, amit jobbá kell tenni, és feladat, amit el kell végezni. Ezért fontos, hogy az ember – kellő bölcsességgel – nyitott legyen a kritikára, valamennyi vélemény figyelembe vételére, mert csak így építhető fel az az együttműködés, mely a többség által elvárt eredményt produkálja.

Hősök napi megemlékezés Dióskálon.

Úgy érzem, az elmúlt négy évben semmit sem bíztunk a véletlenre. Szemléletünknek köszönhetően sikerült a működési és fejlesztési célú pénzeszközök szigorú szétválasztásával az önkormányzat gazdálkodását stabilizálni, az örökölt adósságot a folyamatos hiteltörlesztéssel csökkenteni.

Dióskálon bebizonyosodott: az együttgondolkodás közös sikereket hoz. Csakis ez a közösségi erő formálhatja a település jövőjét – véli Végvári Kálmán, aki újból megméretteti magát az októberi önkormányzati választásokon. Célja, hogy továbbvigye a megkezdett munkát a képviselőkkel, a civil egyesületi tagokkal és a lakossággal. Új elvárások és szempontok figyelembevételével fejlesszék tovább Dióskált – a választók akaratából – a közös akarat mentén!

vissza az elejére


kistérségi vásár és kiállítás bezeréden

Helyi értékrenddel a falvakért

Helyi termények és kézműves termékek széles választékával telt meg a magtár és az előtte lévő téren ugyancsak vásározók kínálták portékájukat szeptember 11-én Bezeréden. A csendes kisfalu a Pacsai Többcélú Kistérségi Társulás vásárának adott otthont az esős szombaton. Első alkalommal, ugyanis az előző hat Nagykapornakon volt, a társulás azonban elhatározta, hogy ezentúl mindig más településen rendezi meg a kistérségi vásárt.

Vigh László ajándékot ad át a rajz- és fotópályázat legjobbjainak.

Óriási megtiszteltetés, hogy elsőként lehetünk helyszíne a társulás kiemelt rendezvényének, mely lehetőséget nyújt nekünk arra is, hogy ékességeinket – a Szent Katalin templomot, a Szent Vendel kápolnát, a Bezerédi-hegyet, a Békási kastély romjait, a tájházat, vagy éppen ezt a magtárépületet – is bemutathassuk a tágabb közösségnek – ezekkel a szavakkal köszöntötte a megjelenteket Szabó Anikó Zsuzsanna, Bezeréd polgármestere.

A hetedik kistérségi vásárt Vigh László országgyűlési képviselő, a Pacsai Többcélú Kistérségi Társulás elnöke nyitotta meg. Beszédében a falvak újraélesztésének fontosságát emelte ki, amelyhez, ahogy fogalmazott, sokan a politikától várják a megoldást. A kormány nyitott minden javaslatra, de hogy a falvakban az emberek újra megtalálják számításaikat, a helyi közösségekkel együttműködve kell tenni.

Az új helyszín új ötleteket adott a rendezők számára is, és az embereket is megmozgatta. Az időjárás ellenére félezernél is többen látogattak el a programra. A mostani rendezvényünk célja a falu rangjának helyreállítása, a vidéki életmód népszerűsítése, falvaink értékeinek bemutatása, és az ízlésvilág formálása – nyilatkozta Horváthné Németh Zsuzsa közművelődési referens, akinek nagy szerepe volt a kiállítás megvalósításában.

A vásár megnyitása után könyvekkel, kifestőkkel, díjazták a „Településem pillanatképei” címmel meghirdetett rajz- és fotópályázat legjobbjait. A munkák a gyermekek falujuk iránt érzett szeretetéről árulkodtak. Mintegy hetven pályamunka érkezett be a rajzokból, melyből negyvenet a magtár emeleti termében tekinthettek meg az érdeklődők. A rajzokból 2011-es asztali naptár is készült, melyet a pacsai papírboltban lehet megvásárolni. A gyerekek munkái mellett zsűrizett festők műveiben is gyönyörködhettek a festészet szerelmesei.

Negyedik osztályos korától horgol, hímez és varr Kincses Tiborné, aki Szentpéterúrról hozta el gyönyörű csipkéit és más kézimunkáit a bezerédi vásárra. A tevékenység korábban hozzátartozott a vidéki életvitelhez, hiszen az emberek nem a boltokban vásároltak terítőket. Ezért úgy véli, a hagyományokat életben kell tartani, hogy a falusi életközösségek fennmaradjanak.

A Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása is segítette a bezerédi kistérségi vásár és kiállítás megrendezését, melyben a települések – többek között Nemesrádó, Szentpéterúr, Dióskál, Zalaszentmihály, Nagykapornak, Nemesszentandrás, Pacsa, Felsőrajk és Pölöske – is kivették részüket – mondta el dr. Csikós Andrea Dóra, a kistérségi iroda vezetője.

A falu szellemi, kulturális, kézműves értékei mellett – folytatta az irodavezető – a térség mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeire is törekedtünk ráirányítani a figyelmet. A mézre, a pékárura, a kiskertekben termelt zöldségekre, gyümölcsökre. A nézőtér központi motívuma szalmabálákon bemutatott helyi terményekből álló kompozíció volt.

A Faluban Gondolkodók Társasága délutáni konferenciájának a fagerendás magtár alsó szintje adott otthont, amelynek minden szeglete egy rusztikus otthon benyomását keltette. Köszöntőjében Fekete István elnök a helyi termékek előállítására és piacára hívta fel a figyelmet.

Erdei Jázmin A kert működése a természet törvényei szerint című előadásából a biogazdálkodás fortélyait is megtudhattuk, így például azt is, hogy a paradicsom mellé jó karalábét ültetni, így nem lesz foltos a termés. Sokan allergén növényként ismerik a parlagfüvet, pedig levele, salátaként elkészítve kitűnő, nem utolsósorban őssejt-regeneráló hatású.

Bemutatkozott Rakovits István gitárművész Kertek zenéje című albumával, valamint Pálfalvi Dorottya, a szintén vindornyalaki meseíró, mesefesztiválok lelkes kiötlője, aki úgy véli, a (mese)olvasás sosem megy ki a divatból. A nagyszínpadon a Zalai Csipkeműhely ruháiból tartott divatbemutatót a helyi folklórcsoportok műsora követte. Fellépett többek között a pacsai népdalkör és citerazenekar, a Kála néptánccsoport, a zalaszentmihályi nóta- és népdalkör.

A szünetben a vásárdíjakat – Kiss Imréné, ifj. Németh Ferencné, Herceg Lászlóné által készített grillázstortákat – Fekete István zsűrielnök adta át a Renczés Savanyúságnak, a Pékmester 2 Kft.-nek és a Végvári pincészetnek. A rendezvényen bemutatták a térség tehetségeit, hagyományőrzőit felsorakoztató Közérdekű tankatalógust és a kulturális Kínáló füzetet, amely a térség művészcsoportjait szedi csokorba. A rendezvény a Patkó banda muzsikájára táncházzal és estebéddel zárult.

vissza az elejére


Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu