Elmozdultak a holtpontról Gellénházán
a lakosság igényeit szem előtt tartva
Elmozdultak a holtpontról Gellénházán
Pályázati támogatásból új hőközpontot létesítettek az általános iskolában, aszfaltozták az idősek klubja udvarát, urnafalakat és urnasírokat alakítottak ki a temetőben, virágosították a közterületeket, az ipartelepi részen pedig új autóbuszvárót helyeztek ki – a felsoroltak mindössze nyolc hónapi polgármesteri tevékenység eredményei, de egyúttal jelentős elmozdulás a holtpontról Gellénházán, ahol februárban Farkas Imréné személyében új polgármestert választottak.
–
Az iskolában fűtéskorszerűsítést hajtottunk végre 15 millió forint költséggel,
melyből 10 milliót tett ki a pályázati támogatás. Ez arra volt elegendő, hogy új
energiatakarékos kazánt állítsunk be a hőközpontba. A radiátorok cseréjét sajnos
nem fedezte, ami szintén szándékunk volt, de így is jelentős megtakarítást érünk
el a fűtési kiadásokban.
Februárban a választók bizalmat szavaztak nekem, de egyben több elvárás teljesülésére is voksoltak. Ezek között szerepelt a lakókörnyezet szépítése, így virágosítottunk, és a kültéri padokat felújítottuk. Az ipartelepi részen most létesítettünk egy új autóbuszvárót. Egy cégtől hétszázezer forintot kaptunk közérdekű kötelezettségvállalás címén. A még hiányzó összeg biztosításához is sikerült támogatókra lelnünk.
Szintén lakossági elvárásnak eleget téve, alakítottunk ki a temetőben egy külön részen urnafalakat és urnasírokat. Az idősek klubja udvarának rendbetételéhez – kérésre – hatvanezer forintot adott a Máltai Szeretetszolgálat. Az udvar a targonca miatt ment tönkre az elhíresült áramszünetet követően.
Farkas Imréné az önkormányzat működési hiányának csökkentése céljából lecseréltette a strand vízóráját kisebbre. Ezzel és a régi Mol-irodán elhelyezkedő parabola antenna után kivetett bérleti díjjal és a MOL-tól kapott támogatással együtt hárommillió forinttal csökken a forráshiány az év végére. E célból állami támogatásra is nyújtottak be igényt, melynek elbírásáról még nem kaptak értesítést. A MOL a helyi sportegyesület működéséhez is hozzájárult.
– Több beruházóval folytatunk biztató tárgyalásokat a létesítendő erőművel kapcsolatban. Egyelőre azonban kivárás tapasztalható a befektetői magatartásban, ahogy ez a választások előtt lenni szokott. Maga a projekt önkormányzatunk tulajdona, ezért az együttműködési megállapodást mindenképpen úgy kötjük meg, hogy az iparűzési adón felül is teljesülhessenek bizonyos elvárásaink. Javunkra írható az is, hogy az erőművel kapcsolatos egyes kiírásokra csak önkormányzatok pályázhatnak.
Farkas Imréné szeretné folytatni a megkezdett munkát, ezért polgármesterjelöltként újra indul az önkormányzati választásokon. Elképzelései között az iskola fűtéskorszerűsítésének befejezése, az óvoda rekonstrukciója – melynek terveit már készítik – szerepel.
Mindehhez pályázati támogatásokat kíván igénybe venni, ahogy az utak és járdák felújításához. Számít Zalaegerszeg önkormányzatára a régóta tervezett bentlakásos idősek otthona közös felépítése ügyében. A polgármester bízik abban is, hogy a létesítendő erőmű – melyre igennel szavazott a település lakossága a népszavazáson – újabb járulékos fejlesztési lehetőségeket hoz Gellénháza számára.
bánokszentgyörgy
– Az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozásával, NYUDOP-os pályázaton nyert 19,2 milliós támogatás felhasználásával jövő év áprilisának végére sikerül teljes körben akadálymentesíteni és komplex módon felújítani a régi, elavult háziorvosi és védőnői szolgálatnak helyet adó rendelőt – újságolta Horváth Ferencné, a mintegy 650 lelkes Bánokszentgyörgy társadalmi megbízatású polgármestere.
A nyugdíjazása előtt matematika–rajz szakos pedagógusként dolgozó polgármester örömmel jegyezte meg, hogy a munkálatok szeptember végén startolnak, a betegeket ideiglenes jelleggel a TSZ-nél kialakított rendelőben fogadják. A tervezett 138 m2-es „egészségházban” új orvosi eszközöket szereznek be, modern váró- és adminisztrációs helyiséget és vizesblokkokat alakítanak ki. A pályázat projektmenedzsereként Réffy József Roland bizonyította rátermettségét, aki további pályázati segítség felkutatásában is bízik, amivel még akár az önerő összege is csökkenthető.
– Az infrastruktúra fejlesztése, az önkormányzati intézmények működőképességének megőrzése, a közösségi célt szolgáló épületek felújítása mindig kiemelt célom volt – erősítette meg a falu minden ügyét-baját intéző Ági nénije. – Akadt sikertelen járdafelújítási pályázat, de önerőből is igyekeztünk minden évben előre lépni. Új burkolatot kapott a Néphadsereg és a Béke utca, de a felhőszakadások miatt tönkrement Jókai utcát is sikerült teljesen helyreállítani.
Szorgalmazzuk a belvízvédelmi rendezés kérdését, hogy a patak ne okozzon további károkat. Egy járdaszakaszt önerőből helyreállítva a Kossuth utca vízelvezető árkát is megjavítottuk. Három, a patakon átívelő gyaloghidat is építettünk. A fogorvosi rendelő előtti feljárót is önerőből tettük akadálymentessé. A 93 iskolába és a 36 óvodába járó gyermek igényeit mindig igyekeztünk előtérbe helyezni.
A gazdaságosság jegyében az óvoda fűtéskorszerűsítését pelletkazán beállításával oldottuk meg. A központi fűtéssel működő iskola északi oldalának öt ablakát és egy bejárati ajtaját kicseréltük, de az összes nyílászárót szeretnénk folyamatosan hőszigetelt típussal kiváltani. A nehezen kifűthető termekbe kell még majd álmennyezet.
A polgármesteri hivatal – melynek felújítását is pályázati segítséggel tervezzük megoldani – régi konvektorait lecseréltük, a központi fűtés rendszere most költséghatékonyabb. A településüzemeltetés feladatait könnyebben tudjuk megoldani a pályázaton nyert 9 személyes kisbusz segítségével. Vásároltunk utánfutót, fűkaszákat és több szerszámot is. Sikerrel pályáztunk élelmiszer- és ruhasegély osztására.
A rászorulók és az idősek étkeztetéséről az Idősek Napköziotthona gondoskodik. Az iskolakezdési támogatás jelentős mértékű. Az általános iskolások ingyen tankönyvet, a középiskolások 10 ezer forintot, a felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók a „Bursa Hungarica“ ösztöndíj mellé 12 ezer forintos támogatást kapnak. A falusi vendéglátás, a bakancsos turizmus lehetőségeit is igyekszünk a jövőben jobban kihasználni.
fejlesztés és értékmegőrzés
– Kiemelten fontosnak tartjuk a helyi természeti és épített értékeink eredeti állapotban történő megőrzését, illetve szükség szerinti felújítását. Emellett minden lehetőséget megragadunk településünk fejlesztése érdekében – fogalmazza meg tömören céljaikat Frankovics András, Kispáli polgármestere.
Mint elmondja, a falu örökségének számító, 1928-ban közmunkával épült elemi iskola és kápolna – amely 1975 óta egyházi célokat szolgál – felújítása is ennek jegyében kezdődött meg. A kivitelezés első három üteme – a teljes tetőfelújítás, aztán az elektromos és fűtési rendszer korszerűsítése, valamint a vizesedés elleni teljes szigetelés, a padozat cseréje, a vakolatfestés – már befejeződött, a belső tér átadására október első felében kerül sor. Ezt követően a külső homlokzatot is felújítják.
– Azért készül több ütemben ez a beruházás, mert sajnos külső forrás
bevonására nem volt lehetőségünk – folytatja a polgármester. – Minden az
önkormányzat forrásaiból és a lakosság összefogásával valósul meg.
Majd hozzáteszi, hogy ezzel még nincs vége a folyamatban lévő fejlesztéseknek. A
faluház most kapott új tetőt, s jelenleg 200 méternyi ivóvíz- és csatornavezeték
kiépítése van folyamatban a falu északi oldalán. A déli részen pedig vegyes
ipari és szolgáltató övezetet alakítottak ki – a megvalósulás az engedélyezési
szakaszban van – a helyi lakosság számára munkahelyteremtés céljából.
Ezzel egy időben a településünk belterületének nyugati és keleti határán
utcát jelöltek ki. Belátható időn belül a lakosság összefogásával, elfogadható
mértékű anyagi ráfordítással több mint 50 lakótelek kialakítására nyílik
lehetőség a rendezési terv folyamatban lévő elkészítése révén.
– Önkormányzatunknak fő törekvése, hogy a kornak megfelelő színvonalon, minél
komfortosabbá, rendezettebbé és élhetőbbé váljék Kispáli – mondta végezetül
Frankovics András polgármester.
boncodfölde, dobronhegy és teskánd összefogott
Az 1200-as években a Nádasdy-Darabos család birtokába került Teskánddal együtt Dobron (mai nevén Dobronhegy), ahol a Darabos család a 13. század második felében egy kis templomot emeltetett Szent Miklós tiszteletére. A régi falu a török dúlás következtében ugyan elpusztult, de később újra települt szomszédos dombhátakon, kápolnája azonban „helyén maradt”. A történetet azon az ünnepségen idézték fel, melyen a Boncodföldei Római Katolikus Egyházközség és a Dobronhegy Üdülőfaluért Faluszépítő és Polgárőr Egyesület együttműködési megállapodást írt alá a 18. századtól Szent Ilona nevét viselő kápolna javára.
A feljegyzések szerint 1838-ban, majd 1939-ben tatarozták. Ez utóbbi időpontban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség anyagi támogatásával zajlott a renoválás, amit kutatás előzött meg. A Szent Ilona kápolnát az eltelt évszázadok alatt többször magára hagyták, az országos műemléki védettségű (!) imaházat azonban az elmúlt évtizedekben is elkerülte a figyelem.
2009 tavaszán lakossági kezdeményezés indult a kápolna környezetének rendbe tétele érdekében – válaszolt a kérdésre Barabás Erzsébet, Dobronhegy polgármestere. – Önkormányzatunk a teskándi helyhatóság támogatásával pályázatot nyújtott be a megyei közgyűléshez. Az elnyert százezer forintból a tűzoltóság segítségével kivágtuk az elszáradt fákat, a meghagyott két hársfát pedig megtisztítottuk száraz ágaitól. Ez után a két település önkormányzati dolgozói és lakosai lekaszálták az elburjánzott növényzetet.
Méltó környezetet sikerült kialakítanunk a kápolnának, melynek felújítása érdekében felvettük a kapcsolatot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal keszthelyi irodájával és a Göcseji Múzeummal. Célunk a teljes rekonstrukció, de a kutatást is folytatni kívánjuk. Szeretnénk még többet megtudni a kápolnáról és egykori településéről abban bízva, hogy mindezzel egy újabb fénykora jöhet el a Szent Ilona kápolnának.
2010-ben újra pályáztak a megyei közgyűléshez, hogy a milejszegi volt iskolából származó padokat kicserélhessék templomhoz illő ülőalkalmatosságokra. A kapott támogatást a dobronhegyi és teskándi önkormányzat kiegészítette. Szentmisén szentelték fel az új templompadokat, melyeket Salamon Sándor pálfiszegi asztalos készített.
Szalai Attila, az egyházközség plébánosa és Németh Ferenc egyesületi elnök
írta alá az együttműködési megállapodást, melyet ellátott kézjegyével Barabás
Erzsébet, Dobronhegy valamint Tóth István Jánosné, Teskánd polgármestere.
A szentmisével egybekötött ünnepségen a csonkahegyháti általános iskola Borsos
Miklós vezetette Saltarello Táncegyüttese reneszánsz és barokk táncokat mutatott
be.