Együttműködés a városokkal, segítség a településeknek

Felavatták a Millenniumi Emlékművet

manninger jenővel a megyei önkormányzat négy évéről

Együttműködés a városokkal,
segítség a településeknek

Együttműködés a városokkal, segítség a településeknek – ezzel a mondattal fémjelezte a megyei önkormányzat eltelt négy évét Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke.

– Négy évvel ezelőtt, a megyei önkormányzatok választása előtt Ön a megyék létjogosultsága mellett érvelt. Bizonyította-e életképességét a megyerendszer?
– Egyértelműen. Négy éve az akkori kormányzat jogi, ennek sikertelensége után pénzügyi eszközökkel igyekezett a megyéket elsorvasztani. A megyék azonban élni akartak, és életben is maradtak.

– Ez azért nem volt egyszerű, a megyei önkormányzatoknak, így a zalainak is, szigorú intézkedések sorát kellett megtenni.
– Rendkívül feszes gazdálkodást kellett bevezetnünk; több intézményt át kellett szerveznünk, s olyan intézményeknél, ahol azt lehetett látni, hogy nincs lehetőség felújításra, fejlesztésre, áthelyezéseket kellett végrehajtani. A megyei önkormányzat azonban mindenekelőtt önmagán kezdte a spórolást: kevesebb vezetővel, összevont bizottságokkal dolgoztunk.

– Sokat vitatott intézkedés volt a kötvénykibocsátás. Négy év távlatából is indokoltnak tartja?
– Kedvező feltételeket értünk el s e nélkül semmiféle fejlesztést nem tudtunk volna végrehajtani, ezt tudni kell.

– Fejlesztések: a legfontosabb talán mindenki számára a megyei kórházé volt, de hosszú a sor. Melyeket emelné ki?
– A megyei kórház életben tartása mindannyiunk szívügye volt. Ki ne emlékezne az egészségügy- miniszterek elszomorító rendelkezéseire... Tudjuk valamennyien, milyen óriási küzdelmet kellett vívnunk kórházainkért. Pályázatok, önerőtámogatás segítségével új pavilonnal és helikopter-leszállóval gyarapítottuk a megyei kórház épületét, 200 millió forinttal támogattuk műszerbeszerzéseit.

Ezeken felül Sármelléken, Szepetneken és Zalabaksán idősek otthonát adtunk át. Felsőoktatási pályázatokkal segítettük a továbbtanuló diákokat, megalapítottuk a „Zala megye jó tanulója, jó sportolója“ címet. Segitségünkkel Keszthelyen felépült a Mozgás Háza, elkészült egy műfüves pálya, tanuszoda épül; Lentiben járóbeteg- rendelő készül.

Fenntartjuk közösen a középfokú oktatást Zalaszentgróton, és készen állnak a tervek Zalaszentgróton és Letenyén turizmust segítő szálláshelyek építésére. Voltak törvényileg nem kötelező, de a megyében élők érdekében tett lépéseink is, ilyen volt többek között, amikor felléptünk az ellen, hogy a zalai földeket távoli milliárdosoknak értékesítsék. Nincs nagyobb öröm annál, mint hogy tudjuk: itteni gazdálkodók lettek a tényleges tulajdonosok.

– A megyei önkormányzat fontos célként jelölte meg a kistelepülések támogatását. Hogyan valósult ez meg?
– A települések számára 25 millió forintos támogatási alapot hoztunk létre azzal a céllal, hogy pályázati önerejükhöz támogatást tudjunk nyújtani. Többmillió forintot fordítottunk templomok támogatására, támogatást adtunk a turisztikai menedzsmentek részére. Sok kistelepülés gondján tudtunk segíteni, számos pályázatot valósíthattak meg a mi segítségünkkel.

Nagyon fontos számunkra Lendva bekapcsolása a megyei önkormányzat életébe, hiszen kulturálisan és egyéb szálak miatt ez a vidék elszakíthatatlan Zalától. A nemzetközi együttműködéseknél tartva: az érintett megyék közgyűléseinek elnökei megállapodásban rögzítették, hogy támogatják és lobbiznak a kormányoknál, európai szervezeteknél, hogy megvalósuljon az észak-déli irányú közlekedési folyosó Magyarországot érintő szakasza is Szombathely–Zalaegerszeg–Nagykanizsa útvonalán.

– A kultúra, a hagyományok tisztelete, életben tartása jellemző törekvése volt a jelenlegi megyei önkormányzatnak. Mit tart e téren a legnagyobb sikernek?
– Egyértelműen a Zala megye fennállásának ezeréves évfordulójára megszervezett, egész éven átívelő programsort, de kiemelném a magyarföldi fatemplom átadását, vagy a hagyományteremtő szándékkal idén megrendezett Szent Adorján Családi Napot. Azt gondolom, minden, e téren végzett munka, ha mégoly kicsi is, fontos és szükséges, hiszen hagyományaink továbbvitele élteti identitástudatunkat, erősíti kötődésünket. E nélkül már Zala megye sem lenne...

– Hamarosan új összetételű megyei önkormányzat vezeti Zalát: októberben itt is választunk. Ön mit vár, mit remél?
– Remélem, a megye polgárai látják, hogy érdemes a Fidesz–KDNP jelöltjeire szavazni az önkormányzatokban, hiszen már bizonyítottuk, hogy igenis képviseljük a megye településeinek érdekeit, tudunk és akarunk együtt dolgozni. Tiszteljük a független jelölteket, közülük sokat támogatunk is, de tudni kell, hogy a magát függetlennek feltüntető sem mindig garancia. Érdemes most is a többségre szavazni, hiszen a nagyobb többség határozottabb cselekvést tesz lehetővé, ahogy azt a parlamenti munkában is most láthatjuk.

vissza az elejére

zalavár: a megye újra birtokba vette múltját

Felavatták a Millenniumi Emlékművet

Zala megye szinte egyidős a magyar államisággal, joggal és büszkén tekintheti magát a Krisztus utáni ezredik év tájékán kialakult történelmi vármegyék egyikének, ahogy hajdan nevezték, Kolon vármegye jogutódjának – hangsúlyozta Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a zalavári ünnepségen, melyen felavatták a Millenniumi Emlékművet. A Makovecz Imre által tervezett, kiállítótérnek is funkcionáló szakrális épület Zala megye első írásos említésének ezredik évfordulója előtt tiszteleg.

Az emlékmű alapkövét a millenniumi ünnepség keretében 2009 júniusában helyezték el az egykori megyeszékhelyen, Zalaváron, a várszigeti történelmi emlékparkban, amit szeptember 11-én a hagyományteremtő szándékkal elindított Szent Adorján családi napon avattak fel.

Az ünnepi szónok avatóbeszédében méltatta Zala egységét a „viharos ezer év” alatt, amit az ország háromfelé szakadása sem bontott fel. A megye feladatának tekintette, hogy védje lakóit a fenyegetettségek ideje alatt, ezáltal nagyobb szerepet vállalt, mint amit a törvény rárótt.

„Nagyon ritka az, amikor a megye és állam jól működik együtt. Úgy érzem, hogy néhány hónappal ezelőtt a magyar történelem hasonló időszaka kezdődött el. Az állam még csak tekintélyében erős, gazdaságilag és a társadalom lelkiállapotát tekintve csak most kezd magához térni a sokkból.

Az éppen gyógyulófélben lévő magyar államnak bizalmat kell szavaznunk, meg kell erősítenünk, hogy újra önálló lehessen. Az önkormányzatok mindebben nagy segítségére lehetnek, mert a jól működő állam közös érdek. Vegyük újra birtokba a múltat, mert itt a lehetőség, hogy megvalósítsuk álmainkat, építsük az országot, hogy felemelt fejjel tekinthessünk itt Zalában, a Millenniumi Emlékműre” – hangoztatta Szalai Annamária.

Uniós pályázati támogatásból, hatvanöt megyei önkormányzat, valamint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége támogatásából 86 millió forintból hozták létre az emlékművet, melynek tervezésével a zalai kötődésű, nemzetközileg is elismert Makovecz Imrét bízták meg – mondta Manninger Jenő.

A Zala Megyei Közgyűlés elnöke kitért arra, hogy az elmúlt nyolc évben nehéz körülmények között ténykedtek az önkormányzatok, ennek ellenére nem hagyták magukat a gazdasági válsággal riogatni. Zala megye önkormányzataival úgy döntött, mer nagyot álmodni: ezeréves fennállását méltó módon ünnepli meg a páratlan művészeti alkotás létesítésével. Ezért is iránytű az épület, ami a zalaiak összetartozását, összefogását jelképezi – hangsúlyozta a megyei közgyűlés elnöke.

A Millenniumi Emlékműben egy életfát is állítanak, amelynek minden egyes levele egy-egy zalai várost vagy falut jelképez. Az organikus építészeti stílusú épületben kiállítások nyílnak, de az érdeklődők a Várszigeten folyó ásatások régészeti leleteit is megtekinthetik majd. Olyan történelmi és szakrális központot kívánnak kialakítani, amely egyik „úti célja” lesz a zalai családoknak.

Természetesen az ország más vidékéről is várnak látogatókat a Várszigetre, ahol Zala ezeréves történelmi múltjának egyik legjelentősebb „értékének”, a Szent Adorján-bazilikának romjai találhatók. A templomról elnevezett családi napból hagyományt kívánnak teremteni, ezért az ünnepen minden évben kitüntetnek egy zalai nagycsaládot, amelynek tagjai a család értékteremtő erejében mutatnak példát másoknak.

Tavaly egy kilencgyermekes csonkahegyháti család vehette át a díjat, idén a hévízi Papp család kapta meg a Családdal Zaláért kitüntetést. Az édesapa, Papp Gábor, egészségtan tanár, a Mentor Ifjúsági Iroda vezetője, emellett a hévízi református gyülekezet gondnoka, a Fidesz helyi elnöke és polgármesterjelöltje.

Az ifjúságsegítőként dolgozó feleségével, Ágotával öt gyermeket nevelnek, valamennyien egyházi intézményekben tanulnak, néptáncolnak, népi furulyán, tekerőlanton, hegedűn és zongorán zenélnek. Papp Gábor elmondta, hogy nincs számára megtisztelőbb, minthogy családjáért, gyermekeiért, voltaképpen az életéért kap kitűntetést a Zala Megyei Önkormányzattól. A díjjal járó százezer forintot a keszthelyi kórház gyermekosztálya számára ajánlotta fel.

A folytatásban Peresztegi Imre, a kivitelezést elnyerő ZÁÉV Zrt. vezérigazgatója átadta a Millenniumi Emlékmű jelképes kulcsát Manninger Jenőnek, majd Márfi Gyula veszprémi érsek felszentelte az építményt.

A januári ünnepi megyei közgyűlésen Makovecz Imre nem tudott jelen lenni, ezért Manninger Jenő most adta át neki a Zala Megye Díszpolgára kitüntető címet. A zalai kötődésű közismert építész arról beszélt, hogy határon innen és túl úgy kell élnünk egymás mellett, hogy „egyik nyelv se üljön rá a másik nyakára”.

A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium valamint a keszthelyi Kiss Szent Teréz plébánia kórusa adott műsort ezután az avatóünnepségen, majd Márfi Gyula veszprémi érsek megszentelte Zala megye megújult jelképeit.
A rendszerváltást követően lett zöld-arany színű a megyezászló és címer, ami a történelmi hagyományok okán ismét kék és ezüst színt kapott.

vissza az elejére