fontos a turisztikai célú helyreállítás
A zalai várkutatás szempontjából fontos év volt a 2010-es esztendő – hangzott el a közelmúltban Zalaváron, egy régészeti konferencián. „A legújabb régészeti kutatások Zala megyében“ című szakmai találkozót a Millenniumi Emlékmű felavatásának napján, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a Történelmi Emlékparkban.
Havasi Bálint régész, a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója bevezetésképpen elmondta: idén tavasszal dr. Vándor László (a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője) irányításával újrakezdődött Rezi, Tátika, a Nagykanizsa szomszédságában lévő Romlottvár (Botszentgyörgy vára), valamint az Őrtilos melletti Új-Zrínyivár feltárása. Mindez része a megyében zajló várkutatási programnak.
Az elmúlt időszakban – körülbelül húsz rom kutatásán keresztül – jelentős eredmények születtek, melyek nemcsak a zalai, hanem az egész magyar vártörténet szempontjából előrelépést jelentenek. A várak történetét újraíró régészeti kutatások mellett levéltári anyagok is segítették a munkát; rávilágítva a figyelmet az építéstörténetre is.
A kutatásban egyaránt szerepeltek 12-13. századi várak, 15-16. századi castellumok (melyek átmenetek a vár és a kastély között), valamint a 16. század második felétől meghatározó szerepet betöltő palánkvárak is. Ez utóbbiaknak a török korban jutott fontos szerep. Vándor László irányítása alatt egy fiatal régészekből álló csapat dolgozik a romok minél alaposabb feltárásán.
Havasi Bálint hangsúlyozta: néhány vár estében műemléki helyreállításra is sor kerül, hiszen ezek a régi romok nagy turisztikai vonzerőt jelentenek a térség számára. A megye idegenforgalmának új kitörési pontjai lehetnek. Különösen igaz ez például Rezi esetében. A Balatoni Múzeum igazgatója részletesen beszámolt a Keszthelytől mindössze 6 kilométerre lévő vár történetéről és a régészeti feltárás idei eredményeiről.
A Rezi vár 414 méter magasan található, jól védhető helyre épült, hiszen csak a déli oldalról közelíthető (támadható) meg. 1292 után épült, a Pécz nembeli Apor és Tádé kezdeményezésére. Tulajdonosai gyakran változtak, végül a gersei Pethő család birtokolta. A vár pusztulása is hozzájuk köthető, hiszen a család elszegényedett, s nem tudták se Rezi, se a szomszédos Tátika várát ellátni, így 1589-ben engedélyt kaptak a robbantásra. A vár egyik legkorábbi ábrázolása az 1570-es évekből való, egy olasz építész (Turco) rajzolta le az erődítményt, aki a környék több hasonló várát is felmérte.
A vár régészeti feltárását a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága 2000–2010 között folyamatosan, több szakaszban végezte el. A talajrétegekből és a leletekből is látszik, hogy az építmény egy pillanat alatt pusztult el. Az elmúlt időszakban megtörtént a kapuszoros feltárása, ahol eredeti vakolatot találtak a régészek. Ma a várból látható a két kaputorony, néhány falszakasz, valamint a keleti oldalon egy lefelé futó falrész, mely egy ponton jobbra kanyarodik.
Nem kizárt, hogy az egyik torony mögött még állt valamilyen épület, s ez a falszakasz annak a maradványa. Turco rajzán is az látszik, hogy mintha az egyik torony mögött még állna egy épületrész. Az sem tisztázott teljesen, hogy a kapuszoros mögött talált mélyedés farkasverem, vagy pedig ciszterna. Havasi Bálint inkább az előbbi változatot tartja elképzelhetőnek.
A vár turisztikai célú helyreállítása folyamatban van, rekonstrukciós terv is készült a közelmúltban. Szeretnék, ha a jövőben kirándulóhelyként és kilátóként funkcionálna az egykori erődítmény. Annál is inkább, mert csodálatos panoráma nyílik a Keszthelyi-hegység vidékére.
A régészeti konferencia további részében Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum régésze a Tátika vár kutatásáról számolt be. Száraz Csilla, a nagykanizsai Thúry György Múzeum régész-igazgatója a Romlottvár idei feltárásának eredményeiről tartott előadást. Orha Zoltán, a Göcseji Múzeum régésze pedig az Új-Zrínyivár kutatásának eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot.
a pacsai többcélú társulás cikluszáró közgyűlésén
Pacsa és térsége korábban fehér foltként létezett a megye közepén. Elzártságát enyhítendően döntött úgy a környék húsz települése, hogy statisztikai kistérségként többcélú társulást hoz létre. A szervezet felállítását az az elvárás tette szükségessé, hogy a más úton egyébiránt nem megszerezhető fejlesztési forrásokat igényelhessenek, az elnyert támogatásokkal gyarapítsák a falvakat, valamint az alapellátások közös működtetésével színvonalasabb szolgáltatásokat nyújthassanak az itt élőknek – hangzott el a Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Egeraracsán tartott cikluszáró ünnepi közgyűlésén.
Tóth István, a házigazda település polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd Vigh László országgyűlési képviselő, Felsőrajk polgármestere, a társulás elnöke értékelte a mögöttük hagyott esztendőket.
– Megismertük egymás településének értékeit, szépségeit, mert bizony, hiába a közelség, előfordult az is, hogy a kihelyezett társulási ülések alkalmával jutottunk el csak egy-egy faluba. A társulási együttműködés „emberi hozadékának“ mindenképpen ezt tartom. A másik fontos értelme azt volt, hogy Pacsa, mely 2009-ben városi rangot kapott, kivételével közel azonos lélekszámmal és gondokkal küszködő településeket sikerült összekovácsolnunk a közös célok mentén.
Mindazonáltal a kistérségi társulások sem mindenhatóak, egyrészt szükség van kormányzati segítségre, hogy utak, intézmények újulhassanak meg. Ezek a fejlesztések önerőt igényelnek, azonban kell, hogy legyen egy másik önerő is helyben, ami pénzben nem kifejezhető. Ez pedig a helyi összefogás, a közös akarat és cselekvő tett, ami az elképzeléseket valóra váltja.
Úgy vélem, az elmúlt négy évben e szemlélet szerint igyekeztek dolgozni a települések polgármesterei és képviselő-testületei. A többcélú társulás is ezt a nézetet követte tevékenységében. Jómagam azt tartom a legnagyobb eredmények, hogy a közmunkaprogramokban sok embernek tudtunk munkát, ezáltal megélhetést adni, hangsúlyozta Vigh László.
Az eltelt időszakban öt, változó időtartamú, 2-4-6 hónapos közmunkaprogramot indítottak, melyben 150 tartós munkanélküli személy foglalkoztatását valósították meg. Az Út a munkához programhoz tizenhárom település csatlakozott. 2009-ben 80 főnek, 2010-ben pedig 85 főnek adtak munkát ezáltal.
A többcélú társulás az elmúlt időszakban 252 millió forint központi normatív
támogatást hívott le a közszolgáltatási feladatok ellátására. Több mint 141
millió forinttal támogatták a települések beruházási, közcélú foglalkoztatási
programjait valamint rendezvényeit.
A társulási tanács 2008–2010 közötti tevékenységéről szóló beszámolót a
polgármesterek egyhangúlag fogadták el a cikluszáró közgyűlésen.
érzelmi felszabadítás
– A szupervízió a pszichoterápia eszköztárára épülő, érzelem és probléma irányultságú tanácsadási forma, mely nélkülözhetetlen a segítő foglalkozásúak, a szociális területen dolgozó szakemberek, a nyilvánosság középpontjában állók és vezetői beosztásban dolgozók számára – mondja Borbélyné dr. Török Mária, aki diplomás szupervizorként immár 15 éve foglalkozik szakmai személyiségfejlesztéssel.
– Munkámról szóló pozitív visszajelzések arra inspirálták, hogy új, az egészségfejlesztés szempontjából hasznos, gyógyító hatással járó módszereket sajátítsak el. Hazánkban az elsők között végeztem el az érzelmi felszabadítás technikájáról (ÉFT) szóló képzést. Azóta ezen a területen is tevékenykedek.
– Mit kell tudni az ÉFT-ről?
– Az érzelmi felszabadítás technikáját Gary Craig pszichológus, informatikus
dolgozta ki. Tulajdonképpen a pozitív pszichológiát és a kvantumfizika tanait
ötvözte az ősi kínai akupunktúra alapjaival, létrehozva egy tű nélküli
akupunktúrás eljárást. Ez a holisztikus szemléletű módszer egy kommunikációs
feltáró beszélgetésből, valamint a meridiánpontok kopogtatásából áll.
Azon az elven alapszik, hogy minden energia, még sejtjeink, a gondolataink, az érzéseink is, melyek hatnak az egészségünkre. Példának okáért az ember finomenergiái, főleg negatív érzelmei (düh, elkeseredés) betegségek kiváltói. Az EFT technika azzal segít, hogy felszabadítja a gátló érzelmi energetikai blokkokat, egyensúlyt teremtve a test és a lélek szintjén. Az EFT egy rendkívül hatékony gyógyító és öngyógyító módszer.
– Ezek szerint minden bajra gyógyír?
– Igen, de csak azok számára, akik maguk is gyógyulni szeretnének. Nem
csodaszer, viszont működik. Ez a technika már sok embert megszabadított
fájdalomtól, különféle betegségektől és lelki problémáktól. Egyénileg és
csoportosan is hatékony minden korosztály számára. Egészségszemléletem
holisztikus alapja az új germán medicina, mely dr. Ryke Geerd Hamer nevéhez
fűződik.
Szerinte minden megbetegedés olyan súlyos érzelmi megrázkódtatással kezdődik, ami váratlanul éri az embert. Ezért az új germán medicina is a problémák megoldására, az érzelmi felszabadításra, a félelmektől mentes egészséges emberi gondolkodásra épül. A kapcsolatteremtő gyógyítást dr. Eric Pearl dolgozta ki. A test morfogenetikus mezejének kiegyensúlyozásával beindítja a szervezet öngyógyító folyamatait; fizikai, mentális és érzelmi gyógyulások érhetők el.