Páratlan értékeikre építkeznek Egerváron


gazdaságfejlesztés – passzívházak – élőhely-rekonstrukció

Páratlan értékeikre építkeznek Egerváron

Németh-Gotthárd JózsefÚjra életre kel az egervári várkastély, Közép-Európa egyetlen fennmaradt késő reneszánsz épületében (!) eleven alakot ölt az a korszak, melyben az újjászületés világnézete hódított – a Zalai Napló augusztusi számában adtunk hírt Egervár önkormányzata országos jelentőségű pályázati sikeréről, melynek köszönhetően két év múlva a reneszánsz udvartartás mindennapjaiba csöppenhet bele a látogató. Az évi 20-30 ezer érdeklődőre számító élményturisztikai központ kialakítása mellett a település vezetésének más fejlesztési elképzeléseit is újszerű gondolkodás kíséri. Az önkormányzat helyreállítaná a Natura 2000 természetvédelmi területként jegyzett Sárvíz-patak élővilágát; a turisztikai fejlesztés a környező települések javát is szolgálja majd. Itthon maradva pedig új utca létesítését tervezi a helyhatóság: rendes úttal, szép parkkal, izgalmas játszótérrel valamint energiatakarékos passzívházakkal.

Gazdaságfejlesztés

– 2006-ban az új képviselő-testület felállítását követően elkezdtünk azon gondolkodni, hogy meglévő adottságainkat és lehetőségeinket miként fordítsuk a közel ezeregyszáz lakosú településünk javára – kezdte a beszélgetést Németh-Gotthárd József, Egervár polgármestere. – Jelenleg a lakosság nagy többsége Zalaegerszegen talál munkát, pedig korábban három nagyobb cég is működött munkahelyeket biztosítva.

Tény, hogy kevés és közepes minőségűek mezőgazdasági területeink, erdeinket a Zalaerdő kezeli, rétjeink hasznosítását pedig a természetvédelmi terület minősítése korlátozza. Mindezek ellenére, úgy ítéltük meg helyzetünket, hogy településünk gazdaságilag fejleszthető, mivel a 74-es főút mentén fekszik. Munkahelyek teremtése érdekében jelenleg több vállalkozással is előrehaladott tárgyalásokat folytatunk; várhatóan a jövő évben több mint tízhektáros ipari és gazdasági övezetet tudunk kialakítani.

PASSZÍVHÁZAK

– Visszatérve előbbi gondolatára, a közeli megyeszékhely azért betelepülőket is vonzott Egervárra.
– Valóban így van. Mindössze 5–10 perc autóútra vagyunk Zalaegerszegtől, ami miatt jelentős számban költöztek ki az elmúlt években Egervárra. Az ő és saját lakosaink igényeit figyelembe véve módosítottuk rendezési tervünket; anélkül, hogy hozzányúltunk volna a külterületekhez, a belterületeken jelöltünk ki új építési telkeket.

Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező évtizedben 150 új lakótelek kialakítására van mód. Első ütemben a Csali csárda mellett nyitottunk új utcát, ahol a főútra nézve öt ház létesülhet, melyből egy már áll. Nincs még neve, de a magunk között Szent Erzsébetnek nevezett utcában igazi „kertvárosi“ hangulatot szeretnénk teremteni.

A fotó egy ausztriai passzívházat mutat be.

Az átmenő forgalomtól mentes belső utcában hangulatos parkot és játszóteret alakítunk ki, a járdát térkövezzük, az utat minőségi aszfalttal látjuk el, a légkábeleket pedig a föld alá helyezzük. Tehát az itt kialakítandó 14, mintegy 900 négyzetméteres összközművesített telket ezekkel a kondíciókkal értékesítjük majd. De hogy nem csupán lakótelkeket kínálunk, az abban is megnyilvánul, hogy a leendő tulajdonosoknak teljes körű szolgáltatást biztosítunk.

Önkormányzatunkkal együttműködő szakembereknek és partnereknek köszönhetően hitelügyintéző, ügyvéd, tervezőmérnök és épületgépész is rendelkezésre áll majd. Mindez azért lényeges, mert a kor környezetvédelmi igényeinek, egyúttal a vevők elvárásainak megfelelően – passzívházakat – kívánunk építtetni, mely technológiák alkalmazása vélhetően 2016-tól uniós szabványként lesz előírva.

– De milyen is egy passzívház?
– Mindenekelőtt energiatakarékos, ami az egyre növekvő lakossági közüzemi díjak korában rendkívül előnyös tulajdonság. Ezért nem épül gázvezeték, az energiát villamos áram biztosítja majd. De nem lesz sok a villanyszámla; az alacsony energiájú ház keveset fogyaszt.

A passzívház a szükséges hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, az elektronikai berendezések használatából nyeri, és persze a lakók tevékenységéből – elég egy forró zuhany és máris energiát termeltünk lakóházunk számára. Az épületben egy gép biztosítja a megfelelő hőmérsékletet a megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével. További előnye, hogy a levegőt megszűri, ezáltal sokkal egészségesebb lakókörnyezetben élhetünk. Az érdeklődőknek előadásokat szervezünk majd, ahol szakértőket kérdezhetnek a témában.

A passzívházakra egyébiránt egy szigorú német minősítési rendszert alkalmaznak, ami biztos garancia a minőségre. Bármely szokványos építőanyagból felépíthető. Az ára is kedvező: nem kerül sokkal többe, mint most egy hagyományos családi ház a megyeszékhelyen.

Késő reneszánsz élményturisztikai központ létesül a egervári várkastélyban.

Mivel a megújuló energiák használatának növelését az unió követelményként írja elő, várhatóan pályázati forrásokból támogatni fogják az ilyen irányú projekteket. Az új utcát a parkkal és a játszótérrel jövő tavasszal kívánjuk átadni. Az utat is olyan minőségben készítjük el, hogy az építkezések sem fogják tönkretenni. Egervár, ahol a minőség vár – ez a szlogenünk. Erre garanciát vállal önkormányzatunk, mert elégedett lakókat szeretnénk.

ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓ

– Közel félmilliárdos támogatást nyertek el a várkastély fejlesztésére, melynek köszönhetően Egervár – közel és távol – vonzó turisztikai célponttá válik.
– A Közép-Európában egyedülálló késő reneszánsz stílusú, több mint 700 éves várkastélyunk a legnagyobb erőforrásunk, melyet ezzel a projekttel közkinccsé tehetünk. Két év múlva „felépül“ az élményturisztikai, művészeti és kulturális központ, mely a szakértők szerint évi 20–30 ezer látogatót vonz majd.

Büszkék vagyunk arra, hogy településünk nagyságához képest csodálatos építészeti értékekkel rendelkezünk. Több mint ötszáz éves az ugyancsak Egervári László által épített gótikus templomunk, közel négyszáz éves a barokk istállónk, több mint kettőszáz éves a Széchenyi-borpincénk.

Egerváron a Sárvíz-patak és környezete – a Kis-Balatonhoz hasonlóan – vizes élőhelynek számít.

– Ezek szerint további turisztikai fejlesztési elképzeléseik vannak?
– A Natura 2000 természetvédelmi területhez tartozó rétjeinket kívánjuk hasznosítani, melynek egyedi voltát az értékes tőzegláp adja. Olyan növényvilágnak ad otthont, amely ritkaságnak számít. Ezért a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságával karöltve úgy döntöttünk, pályázatot nyújtunk be idén a Környezet és Energia Operatív Programhoz.

Projektünk témája: élőhely-rekonstrukció. A győrvári hídtól a Zalaszentlőrinc közelében található fahídig ezek a Sárvíz-patak menti rétek száz évvel ezelőtt csodálatos állat- és növényvilággal rendelkeztek. Az állatfajok száma megcsappant, védett növényvilága azonban szinte érintetlen maradt. Célunk az, hogy helyreállítsuk száz–százötven évvel ezelőtti flóráját és faunáját, melynek eszköze a vízrendezés.

A hely értéke szellemiségében is rejlik. A várkastély utolsó tulajdonosa volt Báró Solymosi László, híres ornitológus professzor, Zalaegerszeg szülötte. Kutatásait a Kis-Balatonnál, a Fertő-tónál és Egerváron végezte – mert településünk környéke a két tóhoz hasonlóan gazdag vizes élőhelynek számított.

Egervár a 12-13. században vásárjoggal rendelkező mezőváros volt, ahol az Árpád-kortól kezdve a török dúlásig lábon hajtották át a szürke marhákat az észak-olasz piacokra. Ennek okán legeltető állattartást is meghonosítunk. Ahogy említettem, mindennek a kulcsa a patakvölgy vízrendezése, mely során vízvisszatartó műtárgy épül meg Zalaszentlőrincen. A félmilliárdos projekt magával vonja Gősfa, Vasboldogasszony, Zalaszentlőrinc és Egervár csapadékvíz-elvezetésének korszerűsítését is.

falufejlesztés

– A nagyprojektek mellett jutott energia „hagyományos“ fejlesztésekre is.
– Az élhető települési környezet megteremtése ugyancsak fontos célunk. Általános iskolánkban idén több mint 25 millió forintos beruházást hajtottunk végre pályázati támogatás segítségével, lecseréltük a nyílászárókat, faaprítékkal üzemelő kazánt szereltünk be, és felújítottuk a vizesblokkokat. Megújultak egészségügyi intézményeink, és megkezdtük járdáink felújítását is az elmúlt négy évben.

Reneszánsz jelenet az Egervári históriák programon.

A szolgáltatások egy helyre telepítése érdekében önkormányzatunk megvásárolt egy volt irodaházat, melynek felújítására egy bírósági határozat csúszása miatt pályázatunk nem kapott támogatást az integrált közösségi szolgáltató tér kialakítására. Mindazonáltal a legtöbb pontot szerezte meg a beadott projektek között, ezért újra pályázunk majd. Ha megvalósul, ide költöztetjük az orvosi, fogorvosi, védőnői rendelőket, emellett posta, könyvtár és irodák is helyet kapnak benne. A fő különlegessége pedig az lesz, hogy ez az épület is passzívházként funkcionál majd.

Összességében úgy fejlesztették a falut, hogy nem a gombhoz kerestek kabátot, hanem a meglévő erőforrásaikhoz igényeltek pályázati forrásokat együttműködő partnereikkel. Szemléletüknek köszönhetően az elmúlt négy évben egyaránt növekedett az önkormányzat ingó-, ingatlan- és számlavagyona, amely komoly biztosíték arra, hogy megvalósíthassák településfejlesztési terveiket az elkövetkezőkben. Mindehhez a választók bizalmát remélik – mondta Németh-Gotthárd József.

vissza az elejére


Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu