Konferencia a hévízi reumakórházban
stabil gazdálkodás cserszegtomajon
Cserszegtomaj a kiegyensúlyozottság, megfontoltság, a működési hitel nélküli stabil gazdálkodás jegyében rengeteget fejlődött az elmúlt húsz esztendő alatt. Az elmúlt években a falu éves költségvetése félmilliárd forint körüli összegben mozgott. A betervezett bevételeket sikerült hozni, tavaly és idén viszont az idegenforgalmi adóhoz (IFA) adott állami hozzájárulás mértékének apasztása legalább negyvenmilliós mínuszt jelentett a település büdzséjében. Továbbra is stabil IFA-bevételi forrást kínál a Club Dobogómajor, ahol napjában sokszor 900 főnél többen is megfordulnak.
A szép természeti környezetben lévő falu nyugodt pihenést, és kiváló lehetőségeket nyújt a túrázás, kirándulás, kerékpározás és a lovaglás szerelmeseinek. A községet szép fekvése és jó levegője miatt egyre többen keresik fel, sokan építenek itt maguknak üdülőt, és lakást. A község számos fizető- vendéglátó hellyel, panziókkal, éttermekkel, kempingekkel rendelkezik. A Balaton és Hévíz közelsége is sok vendéget csábít ide, de sajátos nevezetességei is méltán teszik népszerűvé az üdülőhelyet. Gyuk János polgármestert az elmúlt időszak fejlesztéseiről kérdeztük:
– Legfontosabbnak azt tartom, hogy lélekszámunk folyamatosan emelkedik. Tíz éve 1900 állandó lakost regisztráltunk, ma pedig már 2800-an élnek nálunk. Az elmúlt négy évben, minden esztendőben legalább száz fővel emelkedett a lakosságszám, amit kevés község tud magáról elmondani. A fejlesztések tervezésekor igyekeztünk mindig figyelni a lakosság igényeire, elvárásaira. Az önkormányzati intézményekben nem volt működési zavar.
Két ütemben bővítettük az óvodánkat, korábban pedig az iskolát újítottuk meg. Az óvoda több mint 50 millió forintos beruházására 30 milliós fejlesztési hitel felvételére kényszerültünk, de ez sem okozott működési zavart. Az iskola bővítését is megcéloztuk egy NYUDOP-os pályázat segítségével. A tantermek és a községi konyha bővítését 251 millió forintból szeretnénk elvégezni. Ebédjüket házhoz szállítva a rászorulókat és az időseket a szociális étkeztetés keretében segítjük.
Az összes buszvárót saját erőből cseréltük modernebbre. Több, az időjárás viszontagságai miatt tönkrement közút aszfaltozását sikerült elvégezni. A Kőhát út, a Pilikáni út is megújult. A 13 km2 nagyságú településen száz kilométernél hosszabb úthálózatot kell karbantartanunk nap mint nap, ami hatalmas kiadást jelent minden évszakban.
E célra évente 20–30 millió forintot költünk. A közbiztonság javítására két mobil sebességmérőt helyeztünk üzembe, és több forgalmas helyen fekvőrendőröket is építettünk. Még mindig gondot okoznak a csatorna-helyreállítások, de ezt is igyekszünk megoldani. A közvilágítás rendszerét is minden esztendőben, lehetőségeinkhez képest, a lakosság igényei szerint fejlesztjük.
A sportpálya melletti szabadidőközpont építésére végleges tervekkel rendelkezünk, a pályázatunk nem nyert, de az öltöző önerőből történő építését már szeptember elején elkezdtük a focipálya déli oldalán. Két ütemben zajlik a 25–30 millió forintba kerülő beruházás, az első ütem idén már elkészül. Megcsináltuk a pálya kivilágítását, a lelátót pedig a lelkes szurkolótábor segédletével sikerült megújítanunk.
A megyei III. keleti csoportjában focizó csapat a második helyet szerezte meg a bajnokságban. A közműépítés, a csatornahálózat fejlesztése is tovább folytatódott. A Balaton-törvény előírásaira figyelve több telket tettünk beépíthetővé, de ehhez a csatornahálózatot ki kellett építeni saját erőből a település több részén, így a Majori úton, a Pajtika úton és a Balatoni út déli szakaszán.
A lakosság bevonásával elkészült a Gyötrös-tető ivóvízhálózata. A hivatal udvarán felépítettünk egy gazdasági épületet, ahol tárolni tudjuk a falu működtetéséhez szükséges eszközöket, berendezéseket, autókat. Idén sikerült egy újabb mikrobuszt megvásárolni, amivel a gyerekek iskolába szállítását oldjuk meg a település összes részéről. Vindornyafokról és Karmacsról is behozzuk a diákokat a közös fenntartású iskolába.
Az általános iskolásoknak ingyenes tankönyvet és mindennap ingyenes iskolatejet biztosítunk, a tehetséges középiskolásokat is támogatjuk, a felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatókat pedig a Bursa Hungarica ösztöndíjjal segítjük. A Szabad Művészet Alkotótáborba nyaranta rendszeresen 25–30 festő, szobrász érkezik.
A Hévízi Kistérségi Társulás által koordinált pályázaton beszereztünk egy nyolcmillióba kerülő kis traktort. Az ár felét kellett csak állnunk, és még egy rézsűkaszát is vásároltunk rá, hogy az árokpartok kaszálását is gazdaságosabban elvégezhessük.
Kisebb pályázatok segítették kulturális rendezvények lebonyolítását, a pedagógusaink továbbképzését, iskolai digitális tábla beszerzését, közmunkások foglalkoztatását. Az itt működő panziók, éttermek, vendéglátóhelyek is bevételi forrást jelentenek, ám a szobakiadók nyeresége évről évre csökken. Megváltozott a vendégkör és átalakultak a turisták utazási szokásai is.
Évről évre több rendezvényt szervezünk a helybeliek és az ide érkező vendégek szórakoztatására. Már a húszat meghaladja azon nagy programok száma, ami turistákat vonz a településre. Falunap, Orbán-nap, Borfesztivál, Sörfesztivál, szüreti mulatság is a kikapcsolódást keresők kedvét keresi.
A rendkívüli turisztikai vonzerőt jelentő kútbarlang megnyitása nem került le a napirendről. Kistérségi szinten is keressük a pályázat lehetőséget a barlang látogathatóvá tételére. A barlang használati és államkincstári tulajdonjogának rendezése is hátra van. A feltehetőleg gyógyászati célra is kiválóan alkalmas, „formakincsekben bővelkedő feneketlen kút” 2,5 kilométer hosszúságú szövevényes járatrendszerrel rendelkezik, de nincs természetes, felszínre vezető kijárata.
az infektológia és a reumatológia határterületi kérdései
Konferencia a hévízi reumakórházban
A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. tudományos programsorozatának részeként szeptember középső péntekén az intézmény kultúrtermében szervezték meg az infektológia és a reumatológia határterületi kérdéseit orvos szakmai szempontból részletesen körüljáró konferenciát, amelyre meghívták a régió infektológusait, reumatológusait, szakorvosait és minden olyan érdeklődő szakdolgozót, akik az orvosegyetem által akkreditált tudományos programon kívánták kötelezően gyűjtendő pontjaik számát növelni.
A nyitóünnepség köszöntőjében dr. Szekeres László orvos-igazgató annak a reményének adott hangot, hogy ismét egy hasznos, érdekes és tanulságokban gazdag programot sikerült összeállítani. Mint a főorvos jelezte, a konferenciasorozat október elsején folytatódik. Akkor a perifériás érbetegségekről és azok rehabilitációs lehetőségeiről lesz szó, majd november 13-án a fájdalomterápia kerül célkeresztbe, november 26-án pedig a csípőfájdalmak terápiás lehetőségeit veszik górcső alá a budapesti reumatológiai tanszékkel közös, hagyományos rendezvényen.
A második félévben elő ízben rendezett képzés résztvevőit, előadóit a program ötletadó gazdájaként és háziasszonyaként dr. Kránicz Ágota főorvos is üdvözölte, aki elmondta: a közelmúltban olvasott egy tudományos folyóiratban publikált cikket a kullancsok által terjesztett betegségekről, melynek szerzője örömmel konstatálta, hogy hazánkban egyre jobbak a Lyme-kór felismerésének arányszámai. Ugyanakkor kritikát kaptak a reumatológusok, akik – a cikkíró szerint – túlságosan sok mozgásszervi kórkép hátterében diagnosztizálják a betegséget. A főorvos reményét fejezte ki, hogy az előadások – különösen dr. Lakos Andrásé – segítik majd az orvosokat a diagnosztikai tévedések elkerülésében, és új ismeretek begyűjtésében.
A diagnosztikus tévedések témakörének szakértőjeként a Budapesti Kullancsbetegségek Ambulanciájának vezetője, dr. Lakos András előadásában a Lyme-kór terápiájában elkövetett hibákat vette számba. Az évente félszáz előadásra felkért infektológus főorvos szerint sokkal több tévedés van, mint találat. A betegség ugyanis rendkívül sokféle tünetet képes produkálni és a diagnosztikai eszközök pontatlansága miatt is előfordulhatnak hibák. Tesztet kérni és vizsgálatokat végezni minden orvosnak van jogosultsága, de a helyes értékeléshez nagy szakértelemre van szükség. Szerinte az efféle orvosképző konferenciáknak azért van nagy jelentőségük, mert tágítják a befogadók „tudományos frekvenciáját”.
A reumatológiai tünetek szakellátásában előforduló góc indukció témakörét dr. Kiss Emese, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai Tanszékének docense járta körül. A gócbetegségek szerepéről szólva ismertette azokat a lehetséges krónikus gyulladásos folyamatokat, amik a távolhatás következtében többféle módon betegíthetik meg a szervezet egészét. Olyan gócokról tett említést, amelyek manapság népbetegségnek számítanak.
A fertőzések előfordulásáról és az antibiotikum-kezelés reumatológiában
bevett gyakorlatáról több szempontot is kiemelve már a Budapesti Szent László
Kórház infektológusa, dr. Székely Éva beszélt. Mint mondta, az ízületi
gyulladások egy része fertőzés következtében lép föl. Az ízületi fertőzések
közül csak a szexuális úton terjedő ghonorrea védhető ki, a többi nemigen, de
gyógyszeres kezelés segítségével a betegek zöme a széles spektrumú
antibiotikumok segítségével jól kezelhető.
Dr. Kránicz Ágota főorvos vetítettképes előadásában a reaktív arthritisek és az
infekciók kapcsolatát elemezte.