Vértes Árpád a fürdőváros fejlesztéséről

Ábrándok helyett reális célok Gyenesdiáson

4x4 hévízi év tényekben és számokban

Vértes Árpád a fürdőváros fejlesztéséről

– Hévíz 1992-ben kapta meg a városi rangot, ami akkoriban inkább a megelőlegezett bizalmat mutatta, s a város hírének, a világhírű hévízi gyógytónak volt köszönhető. Az elmúlt tizennyolc év főleg arról szólt, hogy a város megfeleljen ennek a megtisztelő kihívásnak, s ténylegesen is várossá fejlődjék, felépüljön, ezáltal lakóinak magasabb színvonalú életminőséget, a polgárosodás lehetőségét kínálva – összegzett Vértes Árpád polgármester, aki megszámlálhatatlanul sok magyar és nemzetközi díjat, elismerést gyűjtött be a legvirágosabb, legtisztább, legrendezettebb település irányítójaként. A polgármestert elöljáróban a város gazdálkodásáról faggattuk.

– A legelején 1994-ben, mondhatjuk, hogy „csaknem üres volt a kassza”, a város a működőképesség határán egyensúlyozott, így sürgető feladatként először rendbe kellett tenni a város gazdálkodását ahhoz, hogy elindulhasson az építőmunka. Az egykori 26. helyről ma már az élvonalban jegyzik a várost, majd minden mutatója „dobogós”.

Az elmúlt esztendők óriási munkáját, összes fejlesztését és eredményét vezetésemmel közösen és együttműködve értük el, miközben a hévíziek önmagukat is folyamatos fejlődésre sarkallták. Az önkormányzat bevétele 1994-ben hozzávetőlegesen 547 millió volt, tavaly mintegy 2 milliárd 835 millió, az idén várható bevétel pedig már körülbelül 4 milliárd forint körül lesz. Az önkormányzati vagyon növekedése tehát 37-szeres mértékű! A számok önmagukért beszélnek.

– Melyik infrastrukturális fejlesztésekre a legbüszkébb?
– A város nagy részében megújult az út- és a járdahálózat, új körforgalmi csomópontot létesítettünk. Korszerűsítettük az ivóvízvezetékeket. Bővítettük és felújítottuk a csapadékelvezető rendszert. Az önkormányzat ingyen adott területet az Ifjúsági lakótelep megépítéséhez, így jelentős kedvezményekkel jutottak a fiatalok lakáshoz. Modern játszóterek épültek. Kiépült a Nagyparkolói új üzletsor és az előtte lévő sétány.

Megújult, megszépült az id. dr. Moll Károly tér. Hazánkban gyakorlatilag elsőként létrehoztuk a városi térfigyelőkamera-rendszert. Megépült a hévízi bekötőút. Nemrégiben átadtuk az új piac- és rendezvényparkot. Újjászületett a városközpont, nem csupán díszburkolatban, hanem teljes egészében. Megtörtént a földalatti kábel- és csatornahálózat teljes cseréje és rendszerré alakítása is. Akár a jelenlegi kapacitásának négyszeresét is elbírja, ha szükséges.

A belváros-rehabilitáció lezárását követően, a település peremkerületi részeinek fejlesztésére is sor kerül. Legelébb az egregyi térségben, és a Vörösmarty utcában startolnak az infrastruktúra-fejlesztő beruházások. A fejlesztésekre szánt összeget eddig azért kellett visszatartani, mert félő volt, hogy a belváros-rekonstrukcióra megítélt összeg nem úgy, nem akkor, és esetleg nem akkora összegben folyik be, mint ahogy vártuk.

– Az intézményhálózat is lépést tartott a modernizációval?
– A kor követelményeinek megfelelve két ütemben megújult a városháza. Megtörtént az általános iskola bővítése, korszerűsítése és a Brunszvik óvoda felújítása. 1999. szeptember 9-én egyszerre három, a város arculatát alapjaiban meghatározó létesítménnyel gyarapodtunk. Építettünk egy modern városházát konferenciaközponttal, egy szép sportcentrumot, és Istennek hála, elkészült a Szentlélek római katolikus templom is.

Létrehoztuk a Teréz Anya Gondozási Központot, ami később integrált intézménnyé alakult át. A város ingatlant vásárolt a Bibó Gimnázium bővítéséhez. Saját rendőrőrsöt alapítottunk, térfigyelő kamerarendszer vigyázza a gyógytelepülést. Magyarországon elsőként polgárőrséget is létrehoztunk, s építettünk egy saját városi tűzoltó szertárat a Hévízi Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek.

– Hévízt a honi kultúra egyik fellegváraként is számon tartják.
– Úttörő szerepet vállaltunk Magyarországon a fesztiválok meghonosításában és népszerűsítésében, napjainkban is gazdag rendezvényprogrammal várjuk a vendégeket. Létrehoztuk a Gróf I. Festetics György Művelődési központot, mely könyvtárat és muzeális gyűjteményt is üzemeltet, teljesen önkormányzati tulajdonban és finanszírozással. Megtörtént a Fontana filmszínház korszerűsítése és akadálymentesítése is. Felavattuk Egregy új büszkeségét, a hetven kopjafából álló Katonai Emlékparkot.

Lezajlott az Egregyi romkert teljes feltárása és rekonstrukciója. Számtalan köztéri szobor, emléktábla és emlékhely szolgálja a város szépítését és kulturális rangjának megteremtését. Jelentős közösségformáló és művészeti támogatások találtak gazdára a sokszínű kulturális élet megteremtése és működtetése kapcsán. A város kiemelten támogatja a sportot, több szakosztályt működtet amatőr és profi szinten egyaránt. A fiatalok egészségnevelése kiemelt célja a településnek. A város lakói gazdag lelki életet élnek, ezt biztosítja a számos különböző felekezetű templom és imaház.

– A város meghatározó értéke, gazdasági motorja a Hévízi-gyógytó, a gyógyászati tradíció és a komplex gyógyszolgáltatások.
– A város 26 százalék tulajdont szerzett a Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht.-ben, a cél az 51 százalék megszerzése, melyről tárgyalások zajlanak. A Hévízgyógyfürdő Kft. fejlesztéseként átadták az új, háromszintes, négycsillagos színvonalú szolgáltatások nyújtására képes fogadóépületet.

Az önkormányzat 750 millió forintért megvásárolta a Hotel Aquamarin szállodát, ami azért fontos, mert így a város rendelkezik önálló termál-kúttal. A Hévízi Tourinform iroda megalapítása és működtetése is fontos pont volt az idegenforgalmi fejlesztések területén. Kiadtuk a Hévíz kártyát. Minden évben jelentős összegekkel támogatjuk a stratégiai fontosságú szobakiadók szövetségét és a Hévíz Turizmus Marketing Egyesületet.

– A fürdőtelepülés igyekezett jól sáfárkodni a pályázatok adta lehetőségekkel is.
– Csak a legnagyobbakat említem az elmúlt évekből. Városközpont-rehabilitáció: 471 millió, bölcsőde pályázat: 80 millió, orvosi rendelő akadálymentesítése 7,8 millió, Hévíz–Alsópáhok kerékpárút: 32 millió, polgármesteri hivatal szervezetfejlesztése: 9,2 millió, Brunszvik Óvoda egregyi intézményegység infrastrukturális fejlesztése: 11 millió, kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyű hozzáférés, TÁMOP: 64 millió.

Továbbá településőrök foglalkoztatása: 4,6 millió, Hunyadi–Martinovics utca útburkolat-megerősítés: 6,7 millió, Teréz Anya Intézmény négy nyertes pályázata összesen: 11 millió, komplex népegészségügyi szűrés: 0,14 millió, szakmai és informatikai eszközök korszerűsítése: 2,9 millió. Az alapfokú művészeti oktatás támogatása: 845.000 forint, a gyógypedagógiai nevelés támogatása: 591.000 forint, a könyvtári e-közigazgatás fejlesztése: egymillió, az Egregy Romkert rekonstrukció: 57 millió forint támogatást jelentett.

A hévíziekkel együtt, békében, egyetértésben, szeretetben, összefogva szeretném bizonyítani, hogy Hévíz, szeretett ékszerdobozunk a jövőben is csak gazdagodjék, s a város épüljön, szépüljön mindenki megelégedésére!

vissza az elejére

„az elvégzett munka meghozza gyümölcsét”

Ábrándok helyett reális célok Gyenesdiáson

Korszerű strand, megújult iskola, szépülő templom, csapadékvíz-elvezetés és bölcsőde-beruházás. Csupán néhány kiragadott, az elmúlt években elért eredmény, amely a gyenesdiási önkormányzat munkáját dicséri. A településvezetőkét, és persze az ott lakókét, akikkel összefogva a település mára előkelő helyen szerepel a Balaton-parti üdülőhelyek sorában. Gál Lajos polgármestert, aki négy éve vette át a stafétát elődjétől, Szalóky Jenőtől, rövid összegzésre kértük kitűzött céljaik megvalósítását illetően.

– Négy éve a település vezetője, nem tudom, hogy Önnek gyorsan, vagy lassan teltek a napok, de mindenképpen eltelt ez az idő. Hogy érzi, mennyire sikerült megvalósítaniuk képviselőtársaival, és az itt élőkkel, amit annak idején célként tűztek ki maguk elé?
– Úgy érzem, gyorsan elmúlt ez a négy év. S bár az ember soha nem lehet teljesen elégedett önmagával, úgy gondolom, szorgos és aprólékos munkával, de számos fontos fejlesztés elkészült, vagy legalábbis elkezdődött a településen.

Örülök annak, hogy sikerült nagyközségünket a rendszerváltás óta elindított helyes úton tartani, és bízom benne, hogy ezzel községünk lakóinak életminősége, közérzete, megélhetési lehetősége is pozitív irányba változott. Gyenesdiás mára Zala megye 9. legnagyobb települése, lakosságszáma 3876 fő.

– Valóban sok minden megvalósult az elmúlt években Gyenesdiáson. Teljes egyetértésben születtek meg az elképzelések, összhangban voltak a képviselők és a helyiek is?
– Viták mindig mindenütt vannak, de szerencsére nálunk sikerült félretenni az egyéni és a pártérdekeket is, csak az volt a fontos, hogy mi jó a településnek. Én magam sem kergettem hiú ábrándokat, és a testület is mindig a megvalósítható, ésszerű célok mellett tette le a voksát.

A megalkotott rendeleti háttér, a türelmes közösségi magatartás és az elkészült beruházások, így az iskolaintegráció és -bővítés és bölcsődenyitás, a diási játékstrand átalakítása, a komposzttelep áthelyezése, az útaszfalt és járdaépítések, játszóterek és a parkfejlesztések, a diási templom felújítása és más civil és vállalkozói pályázatok felkarolása, valamint az új rendezvények és testvérkapcsolat kiépítése, mind-mind hozzájárult a település egyéni arculatának kialakításához, a versenyképességünk növeléséhez. Ismét elfoglaltuk méltó helyünket a Balaton-part kedvelt üdülőhelyeinek sorában. Ismertségünk fokozatosan nő, a település ázsiója gyarapszik.

– Jelentősek voltak a pályázati sikereik is.
Igen, ez így van. A településfejlesztésre nagy hangsúlyt fektetve pályáztunk sikerrel az elmúlt négy esztendőben. Mintegy félmilliárd forint értékű pályázati siker mellett, hitel nélkül, fejlesztési tartalékokkal gazdálkodott önkormányzatunk.

– Gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt a beruházások, fejlesztések és az élhető környezet megtartása között. Önnek, önöknek sikerült, úgy érzi?
– Feltétlen. A fejlesztések mellett végig nagy hangsúlyt fektettünk a hagyományok tiszteletére, megőrzésére, igyekeztünk olyat alkotni, amire az utókor is büszke lehet. A jövőben is hitvallásom: „Élhető lakókörnyezetet a fenntarthatóság jegyében“.

– Abból, hogy most újra indul a helyhatósági választásokon polgármesterjelöltként, arra következtetek, hogy ha el is fáradt, de értelmét látja a mindennapos küzdelmeknek.
– Ez így van. Ráadásul több olyan befejezetlen munka maradt, mely arra késztet vállaljam a megmérettetést. Ezért is döntöttünk úgy, képviselőtársaim többségével együtt, hogy ha megkapjuk a lehetőséget, tovább dolgozunk együtt a településért. Tisztában vagyunk azzal, hogy a folyamatban lévő feladatok semmivel sem kisebbek, mint az előzőekben.

Ilyen a jelenleg már elnyert csapadékvíz-elvezetés, új bölcsőde építése, biopiac megteremtése, Darnay pince és a Kárpáti korzó fejlesztése. A jövőben lényeges feladatunk az új sportöltöző és az iskolai tornacsarnok megépítése, az utánpótlás-nevelés. A vállalkozások és a beruházások ösztönzése, valamint a kisstrand és az erdei turisztika fejlesztése egy-egy mérföldkő a jövőre nézve.

– Ezt a lendületes fejlődést látva óhatatlanul is felmerül az emberben a kérdés, hogy vajon mindez azt is jelentheti, hogy Gyenesdiás lassan-lassan megérik a városi rangra?
– Érdekes a kérdés. Én magam is elgondolkodtam már rajta. A közelmúltban visszalapoztam néhány régi iratban, és egy 1998-as jegyzőkönyvre bukkantam, ahol Szalóky polgármester is éppen a dinamikus fejlődésről és a várossá válásról beszélt.

Úgy vélem, hogy ennek el is jöhet az ideje hamarosan, de semmiképpen sem szabad előreszaladnunk, a település fenntarthatósága, jövedelemtermelő képessége, és sok egyéb tekintetében. Több lábon kell állnunk, de a jelenlegi státuszában sokkal jobban követhetők a lehívható normatívák és pályázatok, mintha város lennénk. Ezért azt gondolom helyes, hogy Gyenesdiás most egy „elegáns nagyközségnek“ tartja magát. Ennek egyelőre még célszerű így maradni.

A távolabbi jövő attól függ, hogy tudjuk-e tovább fokozni a teljesítőképességünket, hiszen a városi rang nagy felelősséggel, számos plusz teherrel is együtt jár. Szükség lenne rendőrőrsre, okmányirodára, hadd ne soroljam! Többen is elborzadva tekintünk azokra az önhibájukon kívül eladósodott településekre, amelyek várossá lettek, nem tudni miért.

Úgy gondolom, és remélem így is van: most jól érzik magukat itt így az emberek. Ennél többet pedig a presztízs sem jelenthet egy településvezetőnek. Az elvégzett munka pedig időben meghozza a maga gyümölcsét, nem kell siettetni. Ami pedig rajtam és a képviselőtársaimon múlott és múlik, azt biztosan megtettük és megtesszük ennek megőrzése érdekében.

vissza az elejére