Tizenhat év a választók bizalmából
Szociális biztonság, idősellátás
beszélgetés dr. gyimesi endre polgármesterrel
Tizenhat év a választók bizalmából
1994 óta áll a város élén dr. Gyimesi Endre, ám a mostani önkormányzati választásokon már nem indul. Egyéni országgyűlési képviselői mandátuma mellett, októbertől a levéltárakért felelős miniszteri biztosként folytatja a munkát. A leköszönő polgármestert az elmúlt tizenhat év tapasztalatairól kérdeztük.
–
A megválasztását követő első ciklusban milyen komoly küzdelmek és feladatok
vártak Önre?
– Nehéz, ám emlékezetes időszak volt ez. Független jelöltként, a polgári
oldal támogatásával lettem polgármester, ám a közgyűlésben a polgári erők
ellenzékben voltak ekkor, nekem pedig egy MSZP-s és egy SZDSZ-es alpolgármester
segítette a munkámat.
Úgy kellett közgyűlés elé vinni a napirendre kerülő kérdéseket, hogy már az előkészítés-előterjesztés fázisában minden oldal véleménye markánsan meg tudjon jelenni. Csak így volt esély konszenzusra. A legfontosabb kérdés 1994–98 között az volt, hogy sikerül -e csökkenteni a város adósságállományát, melyet elődeink hagytak ránk. A másik sarkalatos probléma az óriási munkanélküliség volt. A régi, rendszerváltás előtt alakult gyárak, üzemek tönkrementek, a hazai kis- és középvállalkozások viszont még nem voltak elég erősek.
– Ekkor kezdődtek meg a tárgyalások a Flextronics-szal.
– Így van, s bevallom ez volt életem leghosszabb és legkeményebb
tárgyalássorozata. Hónapokig folyt az egyezkedés a külföldi partnerekkel.
Többszöri megszakítás, majd újrakezdés után végül sikerült megállapodni, és 27
hektáron felépülhetett az ipari központ. Ezt nagy eredménynek tartom, s azt is,
hogy olyan megállapodást kötöttünk, mely ma is egyszerre szolgálja a cég és a
város érdekeit.
– Levéltárigazgatóból lett polgármester, ma is foglalkozik
helytörténettel. Mit gondol, az Ön 16 éves munkásságáról mit írnak majd egy
jövőbeni várostörténeti kiadványban?
– Ez az akasszák a hóhért tipikus esete! Régen én kutattam a múltat, és az
egykori polgármesterek tevékenységét. Aztán lehetőséget kaptam a sorstól, hogy
én cselekedjek, amit az utókor majd nyilván értékelni fog. Bízom abban, hogy a
város történetében nem sikkadnak el olyan fontos dolgok, mint a kilencvenes évek
intenzív gazdaságfejlesztése, melynek eredményeképpen ma négy ipari park működik
a városban.
Hosszú évtizedekig elődeink csak álmodtak az idegenforgalom fejlesztéséről, nekünk viszont sikerült kiaknázni a föld alatt rejlő melegvizet. Ennek köszönhető, hogy termálfürdővel és csúszdaparkkal is büszkélkedhetünk. Vannak ezen kívül más eredmények is: bővült a város felsőoktatása, kulturális kínálata, futballistáink, kosarasaink és tekézőink szép sporteredményeket értek el.
– Mire a legbüszkébb?
– Arra, ami igazából nem is látszik: szinte teljesen megújult a város
infrastrukturális hálózata. Mindenütt bevezettük a szennyvizet, a gázt, az
ivóvizet. Nemcsak a belvárosban, hanem a peremvidékeken is. Ezen kívül élhetőbb
lett a város azáltal, hogy többmilliárd forintból elkerülő utak épültek
Zalaegerszeg körül. Szépen halad a belvárosrekonstrukció, számos régi épületet
renováltunk.
Büszke vagyok arra, hogy megünnepelve nagy történelmi évfordulókat, sikerült számos kulturális hagyományt is teremtenünk, gondolok itt például a város napi ünnepségsorozatra, mely Egerszeg Fesztivállá nőtte ki magát. De nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a szavazók négyszer választottak meg polgármesternek, s háromszor országgyűlési képviselőnek. A bizalmat ezúton is köszönöm nekik.
– Van hiányérzete?
– Van, de ez természetes, hiszen az ember mindig egy lépéssel előbbre
gondol. Azt hittem, mostanra már véget ér a belvárosrekonstrukció, s egy
teraszos, „kiülős”, kávéházakkal tarkított belvárosban sétálgathatunk és
beszélgethetünk. Remélem, hogy az utódomnak sikerül ezt a régi álmot valóra
váltania. Szerettem volna az andráshidai reptér ügyét is megoldani, és
gyorsítani a munkahelyteremtő beruházásokat.
– Polgármestersége és parlamenti képviselősége az országos politikához
viszonyítva kicsit diszharmonikusra sikerült. Először teljesen ellenzékben volt,
az első Orbán-kormány alatt nem lett országgyűlési képviselő. Mikor a parlament
tagja lett, már újra a balliberális koalíció vezette az országot. Most, hogy
sikerült kormánypárti képviselőnek lennie, már nem lesz polgármester. Hogy lehet
így a város érdekeit hatékonyan képviselni a fővárosban?
– Megtisztelő, hogy ha fokozatosan is, de sikerült országos elismertséget
szereznem. A Megyei Jogú Városok Szövetségének alelnöke lettem, s az egyetlen
képviselő vagyok a parlamentben, akinek képviselői és polgármesteri körzete egy
választókerületet jelent. Ezek egymás hatását erősítve, nagymértékben
megkönnyítették a munkámat, és sikerült ellenzéki politikusként is eljutnom a
fontosabb miniszterekhez, hogy egy-egy lényeges kérdést megvitassak velük.
– Októbertől a levéltárakért felelős miniszteri biztosként folytatja a
munkát. Mit jelent ez Önnek?
– Még nem tudom pontosan, hogy az új megbízatás mennyi elfoglaltságot jelent, de
igyekszem úgy szervezni a napjaimat, hogy a hét második felétől Zalaegerszegen
lehessek, hiszen a továbbra is a város országgyűlési képviselője vagyok. A
közgyűjtemények világa és a helytörténet mindig fontos volt számomra. A Zala
Megyei Levéltár igazgatói székéből kerültem a polgármesteri székbe, s nagy öröm
számomra, hogy most politikusként is segíthetem az ország levéltárainak
munkáját. Úgy érzem, hogy kicsit visszatérek a szakmához; a gyökereimhez.
zalaegerszeg fejlődése számokban és tényekben
1999-ben ünnepélyes külsőségek között adták át rendeltetésének az amerikai Flextronics International második magyarországi ipari parkját Zalaegerszegen. Közel 500 millió forintos beruházás keretében a város északi határában, a 74-76-os út, illetve Ságod városrész között épült föl az elmúlt években az Északi Ipari Park. A parkban helyet kap a 2010 nyarán átadott inkubátorház is. A Ganz Ipari Park, a Flextronics Ipari Park és a Déli Ipari Park után ez lett a negyedik vállalkozásokat segítő és fejlesztő terület a sorban.
2001 novemberében avatták fel a 74-es főút Zalaegerszeget elkerülő szakaszát. 2004. augusztus 5-e óta pedig közlekedhetünk a 76-os főúton, mely a várost északról kerüli el.
Az Európa tér 1996-os, a Deák tér 1997-es és a Kossuth tér 1998-as átadásával kezdődött meg Zalaegerszegen a belváros fokozatos, több ütemben történő rehabilitációja. 2002 októberében felavatták a Mária Magdolna plébániatemplom körüli forgalmi rend átalakításával párhuzamosan létrehozott Mindszenty-sétányt. A templom előtti teret teljes egészében lezárták a járműforgalom elől. 2004-ben átalakult a Centrum tér, és felvette Keresztury Dezső nevét. 2006-ban kezdetét vette a Piac tér rekonstrukciója, melynek során megújult a Sütő utca.
2006-tól 2010-ig több ütemben újult meg a Kossuth utca Széchenyi tértől Petőfi utcáig terjedő szakasza. Az út és a járda térköves díszburkolatot, új kandelábereket és kerékpárutat kapott. Az egysávosra szűkült közlekedés előnybe helyezi a gyalogosokat és a kerékpárosokat az autósokkal szemben.
Több évtizedes álom vált valóra 2000. május 12-én: átadásra került Gébárton az idegenforgalmi fejlesztési program első ütemeként a 400 négyzetméteres, élményforrásokkal felszerelt, Pelényi Gyula által tervezett termálmedence. 2001 májusában két gyermekmedencével bővült a terület. 2002 nyarán pedig felavatásra került Közép-Európa egyik legnagyobb csúszdaparkja. 2005 júniusában adták át a gébárti termálfalut és kempinget, 2007 februárjában pedig a fedett termálfürdőt.
1999 novemberében Zalaegerszeg mellett a térség közel 70 települése gazdagodott a korszerűsített szennyvíztisztító teleppel. 2001 májusában az Európai Unió elvárásainak megfelelő hulladékdepóniával gyarapodott a város és térsége. 2008 novemberében készült el a szennyvíztelep továbbfejlesztése, amely Nyugat-Dunántúl egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása.
Idén 16. alkalommal került megrendezésre az Egerszeg Fesztivál. A folyamatosan bővülő és gyarapodó több napos programsorozat mindig a város napjához, május 13-ához kötődik, hiszen 1885-ben e napon nyilvánították Zalaegerszeget rendezett tanácsú várossá. Többszöri helyszínmódosítás után 2008-tól a legszűkebb belváros ad otthont a rendezvénynek. A programok egy része a hagyományőrzésről és a gasztronómiáról szól (Verbunkverseny, Néptáncgála, Prószafesztivál), másik fele viszont kortárs, hiszen napjaink sikeres zenekarai, előadói lépnek színpadra, nem felejtkezve meg a helyi művészekről sem.
2000 őszén az egerszegi önkormányzat munkacsoportja egy háromlépcsős variációt dolgozott ki és terjesztett elő a Hevesi Sándor Színház támogatására és szakaszos átvételére. A megállapodás szerint Zalaegerszeg 2002 nyarától veszi át a színházat a megyétől.
Az egervári vár lovagtermében tartotta első évadnyitó társulati ülését a zalaegerszegi Griff Bábszínház. Kezdetben a Keresztury ÁMK kamaraterme adott otthont a színvonalas daraboknak, majd a Hevesi Sándor Színház házi színpadára költözött a társulat.
2007-ben adták át a Kvártélyház udvarát a színházbarát közönségnek. Ebben az évben teremtette meg az önkormányzat a kulturált feltételeit egy belvárosi nyári színháznak. A zalaegerszegi közgyűlés 2008-ban döntött a Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft., létrehozásáról. A társaságot 500 ezer forint alaptőkével hozta létre az önkormányzat.
2000 őszén új helyen, a volt Petőfi-laktanya területén kezdték meg a 2000/2001-es tanévet a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának zalaegerszegi hallgatói. Az új telephely azóta a város bővülő felsőoktatási intézményeinek kampuszául is szolgál.
2001-ben jött létre a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány a város felsőoktatásának hatékony koordinálása érdekében. Kétéves előkészítő munkát követően 2002 őszén kezdődött meg a tanítás a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnök Karának zalaegerszegi kihelyezett tagozatán. 2010 szeptemberétől a Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) indítja el Zalaegerszegen a nappali mechatronika mérnöki BSc szakot, folyamatosan átvéve ezzel a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) kihelyezett képzését.
Szociális biztonság, idősellátás
Folyamatosan emelkedik a 60 év feletti népesség száma. Zalaegerszeg szociális ellátórendszerében mindig kiemelt szerepet töltött be az idősekről való gondoskodás. A házi szociális ellátás, a nyugdíjasklubok és a gondozóház kiváló példái a méltó törődésnek. 1999-ben bővült a landorhegyi bölcsődéből 1991-ben kialakított landorhegyi Idősek gondozóháza. 2000-ben került sor a kibővített Idősek Gondozóházának felavatására, mely további 18 idős ember átmeneti elhelyezését teszi lehetővé.
A szociális törvény előírja az önkormányzatok számára, hogy 2007. január 1-jétől kötelesek biztosítani az ápolást, gondozást nyújtó intézmények közül az idősek otthona ellátási formát. A város vezetése a volt József Attila Általános Iskolát találta megfelelőnek erre a célra, mely némi átalakítás után 2006 nyarán került átadásra. Az átadott létesítménnyel újabb 96 férőhely áll az idősek rendelkezésre, az intézményben differenciált ellátást tudnak biztosítani, így megoldott az átlagos, az emelt színvonalú, valamint a demens betegellátás is.
2003-ban döntött a képviselő-testület az Egerszeg Kártya bevezetéséről. A kártya feljogosítja tulajdonosait arra, hogy kedvezményesen látogassák a termálfürdőt, Aquparkot, a mozi, színház és bábszínház programjait, a sporteseményeket és a város művelődési intézményeit.
Az önkormányzat 2004-ben dolgozta ki a Nemzedékek Kézfogása programot: a friss házasok és újszülöttek vásárlási utalványt (Városi Nászajándék, Babacsomag), a 62 év feletti alacsony nyugdíjjal rendelkező idősek pedig városi nyugdíjat (Aranykor) kapnak. A pénzbeni szociális ellátás értéke 10 ezer forint. A város támogatja továbbá a fiatal párok önálló otthonteremtését is; a 2000-ben átadott Fiatal Családok Otthonának 64 bérlakása ad segítséget a kezdeti lépésekhez.