ismét manninger jenő a zala megyei közgyűlés elnöke
A Zala Megyei Közgyűlés mai ünnepélyes alakuló ülésén (titkos szavazással) ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő négy évre ismét Manninger Jenőt választották elnöknek. A korábbi ciklustól eltérően nem negyven, hanem tizenöt képviselő vesz részt a megyegyűlés munkájában. Az önkormányzati választások eredményeképpen tíz képviselői helyet szerzett a FIDESZ-KDNP, három mandátumot az MSZP, kettőt pedig a Jobbik. A Zala-menti Polgármesterek és Polgárok Egyesülete – bár listát állított – nem szerzett mandátumot.
A megyei közgyűlésben három képviselőcsoport alakult: A FIDESZ-KDNP frakciót Pálinkás Róbert, az MSZP-t Góra Balázs, a Jobbik képviselőcsoportját Péntek László vezeti. Egy lemondás is történt, a fideszes Nagy Kálmán helyett Pácsonyi Imre került a megyei testületbe. Két alelnököt is választott a testület: dr. Pál Attila a megyei közgyűlés tagja (általános helyettesként), míg Nagy Kálmán nem közgyűlési tagként dolgozik a következő négy évben.
Döntöttek az elnök, illetve az alelnökök havi illetményéről is. Manninger Jenőnek 560 ezer 425 forint (bruttó) havi bért állapítottak meg (az elnök bejelentette: a költségtérítésre nem tart igényt), dr. Pál Attila bére 537 ezer 404 forint (bruttó), míg Nagy Kálmáné 420 ezer 319 forint (bruttó).
A megyei közgyűlés új főjegyzőt is választott. Mint ismert az eddigi posztot betöltő dr. Sifter Rózsa, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője lett, a nyilvános pályázat eredményeképpen jogi helyettesét, dr. Mester Lászlót választották meg megyei főjegyzővé.
zalaiak a vörösiszap-katasztrófa mentésben
Példátlan méretű ipari katasztrófa sújtott le október 4-én Devecserre és Kolontárra. Az ajkai timföldgyár gátszakadása az emberi felelőtlenség csúcsa, amelynek következtében kilenc ember veszítette el életét, százötvenen megsérültek. Egy életen túlmutatóan sérült ugyanakkor a katasztrófa minden áldozata, a vörösiszap vitt mindent: egy élet munkájával szerzett javakat, megélt emlékeket, a jövő reményét.
A súlyos emberi és környezeti áldozatokat követelő tragédia után egyszerre mozdult meg az ország a károsultak megsegítésére. Zalából a hivatásos mentőalakulatok folyamatosan részt vesznek a mentésben, és több százra tehető azon civilek száma, akik gyűjtést kezdeményeztek, vagy csak egyszerűen ásót, lapátot ragadtak, hogy feltakarítsák a végeláthatatlan mennyiségű vörösiszapot.
– Nem lekicsinyítve az árvizeket, a víz veszélye csupán méretében rejlik, ökológiai kárt azonban nem okoz, ellenben a vörösiszappal, amely erősen lúgos kémhatású anyag, de megszáradva, por alakban is rendkívül veszélyes az egészségre – mondja Wéber Antal, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója.
– Október 4-én riasztották igazgatóságunk veszélyhelyzeti felderítő csoportját, így azonnal a helyszínre utazott a zalaszentgróti és a keszthelyi köztestületi tűzoltóságtól egy-egy raj, valamint Zalaegerszegről a regionális műszaki mentőbázis más megyék hasonló egységeivel együtt. Ők a közvetlen életveszély elhárításában vettek részt. A második szakaszban igazgatóságunktól és kirendeltségeinktől hívtak szakembereket, akik a mentés és felszámolás szervezésében, koordinációjában, valamint Devecser kitelepítésének tervezésében működtek közre, mely utóbbira szerencsére nem került sor.
Miután az országos katasztrófavédelmi főigazgató elrendelte a mozgósítást, október 9-én az ott jelenlévő öt munkatársunkhoz csatlakozott a zalaegerszegi, keszthelyi és a nagykanizsai tűzoltóság 7-7 tűzoltójával, akik 48 órás szolgálatot teljesítenek. A második naptól részt vesz a mentésben a lenti Le-Ko Kft. műszaki mentő alegysége, a zalaegerszegi Zala-Depo járműveivel, a Vízimentők Balatoni Szakszolgálatának zalai munkatársai pedig az eltűnt személyeket kutatták fel.
Példa nélküli civil összefogás mutatkozik meg a mentésben országszerte. Zalából a teljesség igénye nélkül, mert lehetetlen felsorolni az összes önként szerveződött mentőcsapatot, mások mellett ott vannak a balatongyöröki, a miháldi, a murakeresztúri önkéntes tűzoltók, a pusztaszentlászlói polgárőrök, a zalaegerszegi nemzetőrök, a megyei vöröskereszt, és számos baráti társaság, tette hozzá a katasztrófavédelmi igazgató.
– A döbbenet ült rajtunk úrrá, amikor a híradásokból értesültünk a szomorú eseményről, és még nagyobb döbbenet hatalmasodott el rajtunk a helyszínen, amikor szembesültünk a vörösiszap-borzalommal, melynek várható következményeit a szakértők sem tudják felmérni – mondta el Koronczi László, Kemendollár polgármestere. – Október 11-én az alakuló képviselő-testületi ülés után javasoltam, hogy szervezzünk egy önkéntes csoportot, és menjünk el segíteni. Felhívtam Molnár Csabát, a zalaegerszegi polgári védelmi kirendeltség vezetőjét, hogy legyen segítségünkre önkéntes munkavégzésünkben.
Október 16-án tíz fővel – velem együtt két képviselő-testületi taggal és hét önkéntes tűzoltóval utaztunk Devecserbe, ahol fő feladatként a városházától nem messze fekvő élelmiszergyártó üzem kitakarítását kaptuk két másik, egy keszthelyi és egy soproni önkéntes csapattal együtt. Amit az utcákon és az üzemben tapasztaltunk, az felért a legnagyobb borzalommal. A gyárban kő kövön nem maradt, a vörösiszap minden bútort, irodai és technológiai berendezést, alapanyagot és készterméket beborított. Mi még szerencsésebb helyzetben voltunk azokkal szemben, akik kint takarítottak, mert nekünk legalább szilárd talaj volt a lábunk alatt, így bátrabban dolgoztunk a harminc centis locsogó vörös lében.
Néma csendben, döbbenten, magunkra és másokra vigyázva dolgoztunk, lapátoltuk, mertük az iszonyú mennyiségű iszapot a tárgyakkal együtt. A védőfelszerelés miatt szinte felismerhetetlennek voltunk egymás számára, nem láttuk, ki van mellettünk; szavak nélkül a legteljesebb egyetértésben dolgoztunk, nyújtottunk egymásnak segítséget, ha valamit például meg kellett fogni, vagy odébb vinni.
Akik ott voltak, és a mai napig ott vannak, kortól, nemtől függetlenül keményen dolgoztak és dolgoznak. Láttuk, a bőrünkön és a szívünkön éreztük az ipari katasztrófa súlyosságát, az ártatlan emberek százainak fájdalmát. A nem szűnő döbbenetüket a velük történtek miatt, amikor csupán négy óra munka elteltével kimentünk az épület elé, és látva bennünket nyakig vörösiszaposan (felső kép), nemcsak hogy megálltak, de még vissza is fordultak. De megtapasztaltuk azt a nagyfokú szolidaritást is, amely megmutatkozott a mentésben résztvevő valamennyi szervezet és civil részéről.
Vajon jóvátehetetlen dolog történt-e, ítéljék meg a hatóságok, és tegyenek meg mindent azért, hogy a felelősök megkapják büntetésüket. De milyen büntetés lehet az, ami felérhet az okozott kár mértékével? Erre a kérdésre talán nincs is válasz, egy azonban biztosan kijelenthető: az életet a jelenben úgy kell élni minden egyes embernek, és e szomorú példa kapcsán minden vállalatnak, amely beavatkozik a természet erőforrásaiba, hogy magatartásával, tevékenységével ne okozzon helyreállíthatatlan károkat a jövőnek, a következő generációnak. „A föld nem a miénk, megőrzésre kaptuk gyermekeinktől, unokáinktól.” – hangsúlyozta Koronczi László.
Zalában jelenleg 1867 hallgató részesül diákhitelben, akiknek 63 százaléka államilag támogatott, míg 37 százaléka költségtérítéses képzésben vesz részt. A statisztika külön mutatja az arányokat a képzés formája és típusa szerint is.
Egyösszegű folyósítást kért a hallgatók 56 százaléka, havi folyósítást 46 százalék. Zalában 846 férfi és 1021 nő van a diákhitelesek között. A felvett hitel egyhavi összege jellemzően 30 és 40 ezer forint. A már végzett, törlesztésre kötelezett zalai ügyfelek száma 3367, közülük 656-an hátralékosok.
A diákhitel 2001 szeptemberében került bevezetésre, ennek alapján a felsőoktatásban tanulók hitelt vehetnek fel. A hallgatói hitelrendszer bevezetésének az volt a célja, hogy minden tehetséges fiatal saját maga, illetve családja anyagi teherviselő képességétől függetlenül részt vehessen a felsőoktatásban.
A 2009/2010-es tanévben a Diákhitel Központ 2,1 milliárd forint összegű hitelt folyósított ügyfeleinek. Ez a kilencedik tanév a hazai hitelezés történetében, eddig már több mint 290 ezer hallgató igényelte a diákhitelt, és közülük 117 ezren már elkezdték a törlesztést is.