A reumakórház tudományos konferenciáján

Hévízi irodalmi napok


a perifériás érbetegség és a rehabilitáció lehetőségei

A reumakórház tudományos konferenciáján

A perifériás érbetegség és a rehabilitáció lehetőségeit vette számba az a tudományos konferencia, amelyet a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. szervezett október legelején az egészségügyi intézmény kultúrtermében. A témában érintett régióban dolgozó orvosok, szakemberek és egészségügyi dolgozók bevonásával szervezett, egy orvosegyetem által akkreditált tudományos programon hat előadó is körüljárta a témát.

Dr. Szekeres László, a Hévízgyógyfürdő orvos-igazgatója elmondta: a program egyik aktualitását az adta, hogy az érbetegséggel küszködők száma folyamatosan növekszik. Tapasztalati tény: a lábfájás tünete nem biztos, hogy a beteg derekából sugárzik, lehet, hogy egy perifériás ér rossz működése következtében alakulnak ki ugyanazon típusba sorolható lábfájások, mint például egy gerincbetegnek a kisugárzó fájdalma.

Régóta tudjuk, hogy a Hévízen adott terápiás lehetőségek, a gyógyvíz, a gyógytorna, a különféle terápiás lehetőségek kiváló hatásfokkal alkalmazhatók az érbetegségek tüneteinek mérséklésére. A reumakórházban mind a személyi, mind a tárgyi feltételek megvannak az efféle betegségek hatékony kezelésére.

Az érbetegséghez vezető állapotok felmérésére, a prevencióra is nagy hangsúlyt kell fektetni, azért, hogy a súlyos következményeket el lehessen hárítani. Sokan nem is tudják mennyire fontos a lábhigiéné, különösen a cukorbetegek esetében. A korai tünetek gyors felismerése is lényeges, mert nem szabad senkinek elbagatellizálni a meglévő problémákat, jeleket. A szakemberek tanácsainak betartásával az érbajok nagysága mérsékelhető.

Az előadásában a fizioterápiás lehetőségeket bemutató dr. Hontvári Lívia, a hévízi kórház belgyógyász szakorvosa is úgy látta, világszerte egyre nagyobb számban fordulnak orvoshoz az érbetegek, de nagyon sokan vannak olyanok is, akik problémájukkal még nem jelentkeztek szakorvosnál. A megelőző, szűrési tevékenység e betegség esetében is nagyon fontos. Ha már kiderült, és diagnosztizálták a bajt, akkor komplex ellátás szükséges, melynek keretében belgyógyászati és sebészeti jellegű gondozási tevékenység jöhet szóba.

Az ilyen betegeket is szívesen fogadja a hévízi reumakórház, ahol balneoterápiás és fizioterápiás kezeléseket is igénybe vehetnek. A fizioterápia során a természetes kezelési lehetőségekre helyezik a hangsúlyt, így többnyire nem marad el a mozgásterápia, a fizikai energiák különféle alkalmazása, a fizikoterápia, a masszázsterápia, a vizes kezelések, a balneoterápia.

Dr. Ballagi Farkas, a Kapuvári Lumniczer Sándor Kórház Érbeteg Rehabilitációs Osztályának vezetője az érbetegek rehabilitációjának témakörét járta körül vetítettképes előadásában. A szakember kérdésre válaszolva kifejtette: az érbetegek zömében mozgásukban is korlátozottak, és zömében folyamatos belgyógyászati szakellátásra is szorulnak. Magyarországon Kapuváron hoztak létre olyan intézetet, ahol jók a gyógyulás esélyei.

Kialakítottak Mátraderecskén is egy központot főleg járóbetegek részére, ezen kívül a rehabilitációs és mozgásszervi betegségek hévízi központja is a javulás, jobbulás kitűnő esélyét kínálja. Tudjuk, hogy nagyon sok a mozgásszervi beteg, egyúttal érbeteg is. Ezen betegségek kombinált, holisztikus ellátása nagyon fontos, ezért a szakember úgy állította össze előadását, hogy a fürdőváros gyógyító intézményében praktizálók is profitáljanak a rehabilitáció új, tudományos lehetőségeiből.

A kardiovaszkuláris prevenció jelentőségéről dr. Kolossváry Endre, a fővárosi Szent Imre Kórház angiológiai osztályának főorvosa szólt. Dr. Riba Mária, a Szombathelyi Markusovszky Kórház belgyógyász-angiológus főorvosa, több más mellett, a nyaki verőér elváltozásokat vette számba. Dr. Csordás József, a zalaegerszegi kórház érsebészeti részlegének vezető főorvosa az érsebészet és rehabilitáció új lehetőségeit is felvillantotta. Milusné Pap Viola, a Szent András Reumakórház gyógytornásza a verőérbetegségek rehabilitációjában szóba jöhető mozgásterápiás módszereket, lehetőségeket vette sorra.

vissza az elejére


fürdőélet magyarországon régen és most

Hévízi irodalmi napok

A Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság (CSVMIMT) a megyei közgyűlés és a Szerencsejáték Zrt., mint főszponzor támogatásával a fürdőváros és a reumakórház segítségével idén is megszervezhette a Hévízi Irodalmi Napokat. A háromnapos programon ezúttal a hazai fürdőélet különféle vonatkozásai kerültek célkeresztbe.

A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. kultúrtermében zajló tanulmányi napok nyitóünnepségén a házigazda kórház nevében dr. Hegedűs Lajos főigazgató köszöntötte a résztvevőket, aki köszöntőjében megfogalmazta: az irodalmi napok olyan értéket képviselnek Hévíz életében, amit ápolni, gondozni, folytatni kell.

Szerinte az „értékápolóknak“ köszönhetően – köztük a sok energiát beleadó, nagyon színvonalas programot összeállító dr. Horváth Bélának és Alexa Károlynak – a fürdőváros életében mindig fönn fognak maradni a hagyományos, kultúrateremtő és kultúraközvetítő értékek. A nívós előadások újra értéket teremtve, adekvát módon láttatják, milyen volt az a fürdőélet, amire mindenki szívesen emlékezik vissza.

Alexa Károly, a CSVMIMT elnöke megnyitójában aláhúzta, a honi irodalom kiválóságainak hagyományos októberi együttléte lassan történelmivé érik, és illendő lesz kötetbe gyűjteni a társaság történetét, hagyományait, emlékeit, mert a baráti társaság mostanra intézménnyé is lett. A fürdőélet – ami rendre szoktat, egészséget ad, szórakoztat – kötődik (viselkedés) kulturális és polgári erényekhez. Az elnök úgy látta, a termikus energiákban gazdag országnak a gazdasági mélypontjából való kilábalására kitörési pontként jöhet szóba a fürdőélet további fejlesztésére.

Mielőtt az Osztrák–Magyar Monarchia gyógyfürdőit korabeli kinagyított képeslapokon bemutató kiállítást Péntek Imre költő és Alexa Károly megnyitották volna, dr. Moll Károly főorvos mesélt vetítettképes előadásában a Moll orvos dinasztiáról, édesapjáról, a súlyfürdő feltalálójáról. A Párizsban élő Nagy Pál saját tapasztalataiból kiindulva hasonlította össze a honi és a francia fürdőket.

Terítékre kerültek a hévízi költők és a fürdőhelyek zenei élete is. Verssel és nekrológgal emlékeztek az augusztus végén elhunyt Utassy József Kossuth-díjas költőre. Tar Ferenc volt a házigazdája az irodalmi és művészeti folyóiratokat bemutató ankétnak. Zalán Tibor vezetésével rendezték meg a népszerű vers- és költőversenyt. Szerveztek filmvetítést és jazzkoncertet.

Megtartották éves közgyűlésüket, megkoszorúzták Csokonai szobrát és az alapító Major Zala Lajos emléktábláját is. A zárónapon tartott referátumok körüljárták a 19. századi balatonfüredi társas életet, a Balaton literatúráját, a keszthelyi turizmus beindulását és a szecessziós fürdőépítészet remeklését. A társaság által alapított Lilla-díjat idén Jász Attila költő vehette át. A Csokonai-díjat Péntek Imre költő-író, folyóirat-szerkesztő; a közönségdíjat Cséby Géza író-költő kapta.

vissza az elejére


Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu