Lendületet adnak Zalaszentgrótnak
a kistérséggel szorosan együttműködve
Lendületet adnak Zalaszentgrótnak
Nagy öröm, de egyben nagy felelősség is egy város vezetése – mondja Baracskai József, akit Zalaszentgrót választópolgárai hat induló közül választottak meg a település polgármesterének. A szocialista országgyűlési képviselő 2006-ban is jelöltette magát. Akkor nem sikerült, most viszont meggyőző fölénnyel nyert az önkormányzati választásokon, hiszen közel 17 százalékkal előzte meg a második helyen végzett jelöltet.
–
Egy nagyon jól gazdálkodó várost veszek át, mivel költségvetésünket nem terheli
működési hiány. Úgy vélem, erre a tényre minden városlakó és jómagam is büszkék
lehetünk, ugyanakkor a szigorú gazdálkodás folytatását az újonnan felállt
testület is magáénak vallja. Tőlem sem idegen, hiszen mint önkormányzati
képviselő nyolc évig dolgoztam a város képviselő-testületében.
A választási kampányom során felelőtlen ígéretet nem tettem, munkámat és kapcsolatrendszeremet ajánlottam fel, mert az a célom, hogy a lakossággal együttműködve kimozdítsuk a várost a hétköznapokból, és lendületet adjunk fejlődésének. Zalaszentgrót legégetőbb problémája, így a legsürgetőbb megoldásra váró feladata a foglalkoztatottság javítása. A gazdaság élénkítése érdekében a város erősségeit és gyengeségeit felmérve, rövid és hosszú távú stratégiát kívánunk kidolgozni maximum egy éven belül.
Első körben a meglévő vállalkozásokat keressük fel, hogy érdeklődjünk terveik felöl, és megbeszéljük azt, hogyan lehetünk egymás segítségére. Zalaszentgróthoz huszonöt település tartozik, így a hosszú távú koncepcióban mindenképpen olyan elemeket kívánunk meghatározni, melyek kistérségi szintűek. Tudniillik ami jó Zalaszentgrótnak, az kedvez a térségnek is, ugyanakkor ez a megállapítás fordítva is igaz.
– A befektető-vadászat kifejezés milyen szemléletet takar?
– A város is egy termék, és miután versenyben élünk, el kell tudnunk adni a
befektetőknek, a turistáknak és az ideköltözni vágyóknak. Ezért fontos célunk a
fenntartható gazdaság megteremtése, melynek érdekében befektetői találkozókat
kívánunk életre hívni. Nem Mercedes-gyárban gondolkodunk, hanem a térség
adottságaira, tudásbázisára épülő 50 főt foglalkoztató kisebb üzemek
betelepítésében.
Mivel a zöld ipar tény-nyerését, a megújuló energiaforrások felhasználását az unió is támogatja, úgy vélem, érdemes elindulni ezen az úton. Ehhez szeretnénk rendelni az oktatást és a képzést, mert meglévő tudásbázisunkat fejlesztenünk kell. Város lévén a csökkenő gyermeklétszám még nem jelent akkora problémát, ahhoz azonban, hogy Zalaszentgrót valóban körzetközponttá váljon, már most lépéseket kell tennünk természetesen a kistérséggel szorosan együttműködve.
Alapfokú mellett a középfokú oktatást is szeretnénk megerősíteni, szorosabbá fűznénk a kapcsolatot a megyei fenntartású középiskolával, amit önkormányzatunk éves szinten 12 millió forinttal támogat. A művészeti oktatás terén szeretnénk bevezetni a néptáncot, a drámapedagógiát, illetve a zöldiparhoz kapcsolódó szakmunkásképzést.
– A zalaszentgrótiak életminőségének tartós, fenntartható növekedéséért –
fogalmazott így programjában. Mit takar ez a szándék?
– Sajnos, nagyon rosszak a térség halálozási mutatói, így az egészségtudatosabb
magatartást kívánjuk erősíteni a lakosságban. A megelőzésre helyezve a hangsúlyt
az általános iskolás kislányoknak szeretnénk ingyenesen felajánlani a HPV-oltást.
A 21 szakrendelést biztosító megújított egészségügyi központunkat a héten adjuk
át.
A 300 milliós fejlesztéssel a kistérségben élő mintegy 19 ezer ember számára javul a járóbeteg-ellátás színvonala, ami ugyancsak szándékunkat segíti. Egy újabb támogatásnak köszönhetően megújulhat a másik épületszárny is, ahol majd a háziorvosoknak kívánunk helyet adni. A lakosság jó közérzete kapcsán fontos kérdés a biztonság is. Ezért szeretnénk bővíteni a térfigyelő kamerarendszert a részönkormányzatokban.
– A kultúra területén milyen elképzeléseik vannak?
– A civil szervezetekkel karöltve szeretnénk a már hagyományos helyi
fesztiváljainkat továbbgondolni illetve új kulturális és sportrendezvényeket
meghonosítani.
– Hogyan értékeli a város infrastrukturális fejlettségét?
– Úgy vélem, hogy az elmúlt években a regionális fejlesztési tanács
támogatásainak köszönhetően is szépen fejlődött a város. Utcák újultak meg,
korszerűsödött az egészségügyi központ, és városhoz méltó külalakot kaphat
településközpontunk, és a 250 éves templomunk tere. Bízunk abban is, hogy az
általános iskola felújítására beadott pályázatunk ugyancsak kedvező elbírálást
kap.
– Milyen döntést hoztak a termálfürdővel kapcsolatban?
– November 15-ével bezárjuk a termálfürdőt, ugyanis a bevételek nem fedezik az
üzemeltetés költségeit, a város pedig nem tud hozzájárulni működtetéséhez. Ez
nem azt jelenti, hogy lemondunk a létesítményről, hanem azt, hogy a zárás
időszakát kihasználjuk egy hosszú távú stratégia elkészítésére.
A fürdő és a büfé gazdaságos üzemeltetése érdekében a gazdasági élet szereplőivel szeretnénk tárgyalni, és akár közösen kidolgozni egy, a marketingre is irányuló stratégiai tervet. A termálfürdő értéke a városnak, így a zárással megtakarított összeget ezen terv kidolgozására fordítjuk – mondta Baracskai József, akit a tisztújító közgyűlésen a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás elnökének választották meg.
Turisztikai fejlesztések
Tormaföldén idén októberben harmadik alkalommal rendezték meg a gesztenyefesztivált, melyet kétezren kerestek fel. A nagy látogatottság bizonyítja, hogy jó ötletnek bizonyult a rendezvény, melyet jövőre sem kell nélkülöznie a vendégseregnek. Akkorra már megered a földben a fügeültetvény is, melynek telepítését hét hektáron már megkezdték a János-hegyi kilátó mellett.
– A gödöllői befektető által létesített fügeültetvény nemcsak gazdasági és foglalkoztatási szempontból jelentős beruházás településünkön, hanem egyúttal turisztikai érdekesség is. Ugyanis a kilátó köré telepítik, melynek tetejéről lenyűgöző látvány nyílik a szomszédos településekre, sőt a horvát és szlovén hegyek is jól látszanak – mondja Kondákor József polgármester.
– A Kerka Menti Települések Szövetsége Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén elnevezésű, 21 települést érintő turisztikai projektjének köszönhetően épült meg nálunk a kilátó, valamint megújul a régi faboronás pince. Az épület információs pontként működik majd, ahol a látogatók a borászat korabeli eszközeivel, valamint a térség idegenforgalmi kínálatával ismerkedhetnek meg. A turisztikai fejlesztés a helyi termékek értékesítésének lehetőségét is növeli, ezért is úgy vélem, érdemes volt belevágni.
A temető mögött, egy kerékpáros turistaútvonal mellett egy szabadidőparkot is létesítünk, ahol sétány, padok, szalonnasütő és játszótér teszi kellemessé majd az ott eltöltött időt. Emellett egy csónakkikötő létesül a Kerkán. Ez a turisztikai beruházás 12,6 millió forintba kerül, a 8 százalékos önerő kivételével a teljes költséget az elnyert támogatás fedezi. Egy másik játszótér kialakítására a Hóvirág Egyesület pályázatot nyújtott be, úgyszintén a jövő évi gesztenyefesztivál megrendezésére.
Kondákor József elmondta, a szőlőhegyeken jó az úthálózat, villany is van, ez év tavaszára az egyik dombháton megépült az ivóvízhálózat, a másikra pedig most vezetik. Ez a fejlesztés is előremutató volt a tekintetben, hogy az infrastruktúrának köszönhetően most fügeültetvény létesülhet. Egy vállalkozó útfejlesztésre adott be pályázatot, egy másik pedig vendégfogadót épít az elnyert támogatásból. Egyik vállalkozás sem helyi, de ezek a létesülő beruházások az itt élők javát is szolgálják majd, hiszen munkalehetőséget és iparűzési adóbevételt biztosítanak majd.
A polgármester hozzáfűzte, csak iparűzési adó van Tormaföldén, helyi adót nem szednek, ami könnyebbséget jelent a lakosoknak. A falugondnoki szolgálat mindenkinek segít napi gondjai megoldásában, emellett a kultúrház is ingyen vehető igénybe a családi rendezvényekhez. Térítésmentesen állnak rendelkezésre a teleház – internet, fax, fénymásolás – szolgáltatásai is. Az önkormányzat továbbra is erőn felül támogatja a megyei bajnokság első osztályában játszó futballcsapatot, de elsődleges feladatának a közös fenntartású intézmények működtetését tartja.
Október 4-én a világon eddig példa nélküli ipari katasztrófa sújtotta Devecsert és Kolontárt az ajkai timföldgyár vörösziszap-tározójának gátszakadása miatt. A súlyos emberi és környezeti áldozatokat követelő tragédia után egyszerre mozdult meg az ország a károsultak megsegítésére. Zalaegerszegen Gyutai Csaba polgármester és országgyűlési képviselő, az adománygyűjtés fővédnöke Kövesi Csaba vállalkozó és a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény közreműködésével 2010. október 11–15. között a devecseri vörösiszap-károsultak részére adománygyűjtést szervezett.
– Emberi kötelességünk, hogy támogassuk az önhibájukon kívül soha nem látott károkkal szembesülő lakosokat az élethelyzetük javításában. Zalaegerszegen, Zalaistvándon, Teskándon, Csonkahegyháton, Tófejen és Őriszentpéteren szerveztük meg a gyűjtést, mely során olyan dolgokat kértünk a felajánlóktól, melyre a bajba jutott embereknek leginkább szükségük volt – mondta el érdeklődésünkre Kissné Jandó Nikolett, a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény megbízott vezetője.
– Így tartós élelmiszereket, tisztálkodási eszközöket, gumikesztyűt,
tisztítószert, bébiételt, pelenkát kértünk. Emellett a zalaegerszegi és körmendi
Tesconak köszönhetően két nap lehetőségünk nyílt adományt gyűjteni az
áruházakban. Örömünkre szolgált, hogy a gyűjtés során sok felajánlás érkezett,
melyet a jövő hét folyamán juttatunk el a rászorulók részére. A devecseri
családvédelmi és gyermekjóléti szolgálatnak adjuk át az adományt.
Ezúton szeretnénk megköszönni mind a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény
munkatársainak, és mindenkinek, aki hozzájárult az adománygyűjtés sikeréhez.