Már készülnek az új lehetőségekre és kihívásokra

Kitörési pont lehetne az agrárium

Aktualitások a növényvédelemben


fideszes többségű testület zalakaroson

Már készülnek az új lehetőségekre és kihívásokra

A rendszerváltás óta először foglalta el új személy Zalakaros polgármesteri székét: az október 3-i önkormányzati választáson hat induló közül Novák Ferenc, a Fidesz-KDNP színeiben indult polgármesterjelölt kapott a zalakarosi választópolgároktól felhatalmazást a város irányítására. Novák Ferencet hat fős képviselő-testület segíti munkájában, melynek tagjai között többségében ugyancsak fideszes képviselők foglalnak helyet.

Novák Ferenc– Sok zalakarosi is feltette már Önnek a kérdést: miért vállalta a pártszínekben történő indulást?
– Egyrészt, mert amikor a Fidesz helyi alapszervezetének képviselői megkerestek, hogy vállalnám-e a jelöltséget az ő támogatásukkal, úgy gondoltam, ez a párt olyan értékrendet képvisel, mely az enyémmel teljes mértékben megegyezik, így ezzel a támogatással erősíteni tudom ezeket az értékeket a városban.

Másrészt nyilvánvaló, hogy a pártkötődések eddig is helyet kaptak Zalakaroson, legfeljebb nem állt ki az egyes értékrendek mellett ennyire egyértelműen egyetlen helyi képviselő sem. Ahogyan pedig a kampány során is hangsúlyoztuk, vallom továbbra is, hogy jelen pillanatban az országos programokhoz való hatékony kapcsolódás feltétele egy jobboldali összetételű vezetés, amely eredményesen tudja megvalósítani a polgárok akaratát és érdekeit kifejező helyi terveket.

– Polgármesterré választása előtt milyen feladatokat látott el a városban?
– 1982-től dolgozom Zalakaroson, azóta különböző beosztásokban a tanács, majd az önkormányzat alkalmazottja voltam; előbb a Művelődési Ház, majd a Tourinform-iroda vezetője, illetve két éve az újonnan alapított Közösségi Ház igazgatója. Nyolc éven át pedig képviselőként is tevékenykedtem a várospolitikában.

Részt vettem különböző turisztikai, kulturális, ifjúsági koncepciók, tervek készítésében, szerveztem a település nemzetközi kapcsolatait, idegenforgalmi és helytörténeti cikkeket írtam. A megalakulástól tagja és titkára vagyok a Dalárdának. A helyi sportegyesület sakkszakosztályának vezetője 1998-tól, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke 2008-tól vagyok.

– Nyilván ezeket a kapcsolatokat továbbra is ápolni szeretné?
– Alapvető célom, hogy a város civil szervezetei, művészeti csoportjai megfelelő figyelemben és elismerésben részesüljenek. Mivel eddig is sokat foglalkoztam velük, természetesen továbbra sem hagyom sorsukra őket, sőt, az új helyzetemben lehetőséget látok arra, hogy komolyabb erkölcsi és akár anyagi támogatásban is részesüljenek azok, akik ezért a városért tenni akarnak.

– Mi az, amit Ön, illetve az Önnel együtt induló és bejutott képviselők szeretnének megvalósítani Zalakaroson?
– Az egyik legfontosabb feladat, hogy áttekintsük a meglévő koncepciókat, terveket, a hiányzókat – így például az egészségügyi koncepciót – pótoljuk, az elavultakat lecseréljük. A termálvíz többféle hasznosításának lehetőségét – így energianyeréshez, fűtéshez, üvegház működéséhez – meg kell vizsgálnunk, ezt egyébként szinte minden, a választáson indult polgármester-, sőt képviselőjelölt is nagyon fontosnak tartotta.

Át kell gondolnunk, hogy a további szállodaépítések helyett inkább minőségi, kulturális fejlesztéseket szorgalmazzunk. Nagyon fontos feladat a település versenyképességének fokozása és a települési, illetve a fürdőmarketing erősítése.

Nagy feladat vár ránk az önkormányzati kommunikáció terén: ennek feltételeit mindenképpen javítani kell, meg kell teremteni a megfelelő információáramlást és -cserét a lakosság és az önkormányzat között. Így egyébként elejét is lehet venni több félreértésnek, világosan el lehet mondani például egyes fejlesztések kapcsán az önkormányzat elképzeléseit. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk az idősek és a fiatalok helyzetének javítására is, és úgy vélem, hatékonyabban kell együttműködnünk az egyházzal is.

Az új képviselő-testület Zalakaroson.

– A kormány jövő év elején hirdeti meg az új Széchenyi Terv konkrét programjait. Annyit tudni, hogy komoly szerepet szánnak a termálvízkincsnek, nyilván több pályázat is elérhető lesz e témában. Zalakaros hogyan tud felkészülni a Széchenyi Terv várható kiírásaira?
– Számunkra az egyik legfontosabb fejlesztési terület az egészségturizmus lesz. Olyan elképzeléseket kell kidolgoznunk, melyekkel az e témához kapcsolódó pályázati kiírásokra rugalmasan tudunk reagálni, illetve olyan terveket kell készíttetnünk, melyek új turisztikai attrakciók „telepítését“ teszik lehetővé – ez Zalakaros számára kiemelten fontos, és elárulhatom, hogy a tervek már készülnek is.

– Az önkormányzat tervezi-e új elképzelései megvalósításához vállalkozások bevonását?
– Az a véleményem, hogy anélkül nem is indulhat attrakcióbővítés, fejlesztés. Az önkormányzatnak a kedvező feltételeket, esetleg kedvezményrendszereket kell kidolgoznia és kínálnia, illetve azok pontos betartatása a feladata.

– Melyek voltak azok a feladatok, amikkel rögtön munkába állása után szembesült?
– Ami minden új polgármesternek: a hivatal átadása-átvétele. Ez rendben lezajlott. Aztán a bizottságok megalakítása, az első testületi ülés „levezénylése“. Bevallom, annak ellenére, hogy nyolc éve képviselő vagyok, a „másik oldalon“ állni nem volt könnyű...

S azzal a nagyon szomorú dologgal is szembesülni kellett, ami Kolontáron és a környező településeken történt. Az országban elsőkként reagáltunk, azonnali segélyszállítmányt irányítottunk Kolontárra, majd a frissen megalakult testület anyagi támogatást is nyújtott a károsultaknak, és lakossági adománygyűjtő akciót szerveztünk. Nagyon bízom benne, hogy hasonlóan szomorú helyzetből fakadó feladatom a négy év során kevés lesz.

vissza az elejére


a jó minőségű hazai termékekért

Kitörési pont lehetne az agrárium

Kevesen tudják, hogy a világon a Kárpát-medence rendelkezik leginkább olyan adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik a legkiválóbb mezőgazdálkodásra. Ennél fogva az agrárium lehetne hazánk gazdaságának – mely a medence legnagyobb országa – egyetlen kitörési pontja, ezzel szemben az elmúlt időszakban szinte teljesen háttérbe szorult az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás, ami a növénytermesztés piaci kiszolgáltatottságát is maga után vonta egyebek mellett.

– A visszaesés egyik oka az, hogy a magyar gazdák a mai napig csak a töredékét kapják az uniós támogatásoknak a régi tagállamok termelőihez képest. Ebben nagy ellentmondást látok, hiszen ha egyenlő jogú tagjai vagyunk az uniónak, akkor a magyar mezőgazdasági termelőket is megilletné az egyenlő bánásmód – mondja Tóth Géza okleveles agrármérnök, a Tóth-95 Kereskedelmi és Könyvelő Kft. ügyvezető igazgatója, akit a magyar agrárium helyzetéről kérdeztük.

– Az unióban a termelőket azzal is segítik, hogy bizonyos alapvető élelmiszerek áfáját csökkentették. Magyarországon még mindig sok élelmiszernek illetve élelmiszer-alapanyagnak 25 százalékos az áfája. Mindez nagyban megnehezíti a magyar termékek itthoni értékesítését, hiszen az uniós tagállamokból olcsóbban szerezhetők be az áruk, legyen szó alapanyagokról vagy késztermékekről. Emiatt úgy vélem, jelentős változásokra van szükség annak érdekében, hogy a hazai mezőgazdaság versenyképességét növelhessük, s párhuzamosan a vidék elszegényedését megakadályozzuk.

Tóth Géza úgy véli, mindehhez helyre kellene állítani Magyarországon az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyát. Kiszolgáltatottságot szül ugyanis az, hogy a többlet gabonát csak a külföldi piacokon lehet értékesíteni, ahelyett, hogy a hazai állattenyésztés igényeit elégítené ki.

Ezért elengedhetetlen egy erős állattenyésztési ágazat kialakítása, amely hazánk lakosságának jó minőségű hús- és tejtermékekkel történő ellátását is biztosítaná. Sőt, mindez megnyugtatóan rendezné az élelmiszer-biztonság kérdését is. Az agráripar kiegyensúlyozott termelésnövekedése emellett elősegítené a foglalkoztatás emelkedését vidéken, ezáltal a vidéken élők életminőségének javítását. Ehhez azonban változtatni kellene az itthoni szabályozáson.

– Példának okáért, egy osztrák gazda tarthat tehenet a faluban, míg itthon az állattartási rendelettel a falun kívül helyezték a jószágokat. Mára eljutottunk odáig, hogy a magyar falvakban nincs tehén, disznó, de már baromfi sem. Mivel ezen a rendeleten nem változtattak, akkor a kistermelői rendelet módosításával – mely a kistermelői élelmiszer-előállítás és -értékesítés könnyítését szolgálja a jogalkotók szándéka szerint – hogyan érhetünk célba.

Az állattenyésztés nagyüzemi beindítását ugyancsak nehezíti a jelenlegi szabályozás. Olyan komoly hatósági előírásoknak, egyebek mellett környezetvédelmi szabályoknak kell itthon megfelelni, amelyek másutt nincsenek, és amelyek szinte lehetetlenné teszik a tisztességes nyereség elérését. Egy gazda nem tud fejlődni, ha csak az önköltségét tudja kitermelni.

Tóth Géza szerint a jelenlegi pályázati rendszer sem segíti a magyar agrárium fejlődését. Mint mondja, nemcsak hogy nehéz elnyerni egy-egy pályázatot, de megvalósítani sem könnyű az utófinanszírozás miatt. A pénzintézetek ugyanis nehezen adnak hitelt, az önerőt pedig egyáltalán nem finanszírozzák. A magyar agráriumnak ugyanakkor nagy szüksége lenne likviditást megőrző, hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású hitellehetőségekre, melyek valóban betöltenék szerepüket a termelés élénkítésében.

Összefoglalva, a magyar agrárium akkor foglalhatná el az őt megillető helyet, ha minél magasabb feldolgozottságú és minél jobb minőségű termékeket tudna előállítani mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés terén.

vissza az elejére


Beszélgetés simonfalvi elemérrel

Aktualitások a növényvédelemben

A csapadékos időjárás nemcsak terméskiesést, hanem egyéb bosszúságot is hozott a gazdáknak ebben az esztendőben. A két éve bevezetett egységes élelmiszerlánc-biztonsági törvény szigorúan rendelkezik a parlagfűről, akár egyetlen növény miatt is százezres nagyságú büntetéssel sújthatók a termelők. A leesett nagymennyiségű csapadék azonban idén gyakorta lehetetlenné tette, hogy a gazdák megközelítsék földjeiket, így nem tudták kellőképpen irtani a parlagfüvet. Méltányosságra azonban az új törvény nem adott lehetőséget.

– A korábbi önálló növényvédelmi jogszabályt váltotta fel 2008-ban az egységes élelmiszerlánc-biztonsági törvény, melyben aránytalanul nagy szigorúság alá esik a parlagfű megítélése. Az új törvény a növényvédelem vonatkozásában – a korábbival ellentétben – nem annyira átlátható és egyértelmű, ezért ismerete is hiányos – mondja el tapasztalatait Simonfalvi Elemér, a Magyar Növényvédő és Növényorvosi Kamara Zala Megyei Szervezetének alelnöke.

– Ezért tartom egyes pontjait termelőellenesnek, miközben a nagy áruházláncokba ellenőrizhetetlenül érkeznek külföldről a kétes minőségű élelmiszerek. Felhívnám a figyelmet arra, hogy élelmiszer-biztonsági probléma magyar termékkel még nem fordult elő. Mindez a növényvédelmi kamara, a növényvédelmi szakma jelentőségét mutatja.

– Az új agrárkörnyezet-gazdálkodási program, ahogy nevében is bent van – szigorúbb feltételeket ír elő a környezetvédelem terén.
– Valóban így van, ezért szigorúbb a szabályozás a növényvédő szerek és a műtrágya használatával kapcsolatosan. Pozitívum, hogy a környezettudatos gazdálkodást szem előtt tartják a magyar gazdák, és egyre inkább felmerül bennük az igény a növényvédő szerekkel kapcsolatos ismeretek elsajátítására.

– Kamarai hatáskörbe került néhány éve a zöldkönyves tanfolyamok szervezése. Hogyan zajlik mindez Zalában?
– Részben kampányszerűen, ugyanis egy-egy ilyen képzettség öt évre ad jogosítványt a termelőnek bizonyos növényvédő szerek felhasználása kapcsán. Mindemellett a kamarai tagoknak is képezni kell magukat, amellyel külső intézményeket bízunk meg. Örömmel mondhatom, hogy növekszik tagságunk, egyre több a fiatal termelő, vagy szolgáltató, akiknek ettől az évtől már erkölcsi bizonyítványra is szükség van tevékenységükhöz az ötévente megújítandó képesítések mellett.

– Visszatérve az egységes élelmiszerlánc-biztonsági törvényre, mi sorolható előnyei közé?
– Előnye, hogy végigkíséri egy termék útját a termelőtől a vásárlóig. Így ha bármilyen minőségi vagy közegészségügyi probléma merül fel, könnyebben megállapítható a felelősség, vagyis, hogy ki hibázott a láncolatban. A korábbi törvény módosítására az uniós jogharmonizáció kapcsán volt szükség.

Az uniós tagságunkkal kapcsolatban megjegyezném azt is, hogy hazánk speciális helyet foglal el a közösségben, hiszen nagyon magasan képzett agrárszakemberekkel rendelkezünk. Úgy vélem, ezt a szakmai színvonalat mindenképpen tartanunk kell, sőt előnyt kell kovácsolnunk ebből a tudásból.

– Az idei év szélsőséges időjárása kedvezőtlenül hatott a terméseredményekre.
– Valóban, ahogy országszerte, így Zalában is gondok voltak, nemcsak a sok csapadék, hanem a szélviharok és jégesők is károsították a termést. A repcénél az érés utolsó fázisában szinte kivédhetetlen gombafertőzés lépett fel, ami 25–30 százalékos terméskiesést okozott.

A sok csapadék nehezítette a parlagfű és egyéb gyomok irtását, valamint a betakarítást követően a tarlók kezelését. A búzát fuzárium tizedelte meg, a fertőzések a kukoricát és a napraforgót sem kímélték. Ahol szakemberek segítségét is igénybe vették, ott kevesebb kárral szembesültek a gazdák.

vissza az elejére


Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu