.jpg)
A hévízi iszap gyógyító hatása
Konferencia a kézarthrosis kezeléséről
Gázipari tanpálya Nagykanizsán
dr. gyarmati noémi főorvos előadásából
A hévízi iszap gyógyító hatása
A dr. Horváth József főorvos szakmai iránymutatásával több mint tíz éve alapított, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház keretein belül működő reumaklub tartotta rendezvényét február utolsó csütörtökén. A reumatikus panaszokkal küszködő sorstársakat Brunner Zsóka, az egyesület elnöke hívta arra a vetítettképes előadásra, amelyet dr. Gyarmati Noémi, a reumakórház belgyógyász és fizioterápiás szakorvosa tartott a hévízi iszap messze földön híres gyógyító hatásáról.
Mint elhangzott, az iszapkezelést a balneoterápia (gyógyvízzel való gyógyítás) körébe sorolják. Magyarországon leginkább elterjedt az iszapnak a pakolás (más néven göngyölés) formájában való alkalmazása, emellett a Hévízi-tó egy természetes iszaptó, és a benne való fürdőzés iszaptó-kezelésnek is tekinthető. Az iszappakolást Hévízen „rész-iszap-kezelés“ formájában adják, egyszerre maximum hat testtájékot kezelnek. A pakolás során három réteggel borítják be a gyógyiszappal kezelt beteget: pokróc, rajta nylonlepedő, azon vászonlepedő.
A bugyolálás célja, hogy a hőhatás minél tovább tartson. Az iszap legjelentősebbnek tekintett hatása a hőhatás: a felvett hőt sokáig megtartja, nagyon lassan adja le, tehát elhúzódó meleg-kezelést lehet vele elérni. Általában 42 °C-os iszapot adnak. Ilyen hőfokú víz már kellemetlenül forró lenne, de a lassú hőleadás miatt az iszapot kellemesen melegnek érezzük. Az iszap kémiai hatása a benne lévő kémiai alkotóelemek hatásától függ.
A kéntartalmú gyógyiszap például már alacsonyabb hőfokon létrehozza azt a mély szöveti hipertermiát (melegséget), amit a gyógyászat szempontjából kívánatosnak tartanak. Ennek az a jelentősége, hogy olyan betegnél is elérhetik így a kívánt gyógyhatást, aki valamely kísérőbetegsége miatt meleg pakolást nem kaphat. Az általában húsz percig tartó iszapkezelés után minimum félórás pihenés feltétlenül szükséges! Gyógyvizes, vagy bármilyen meleg-kezelés igénybevétele csak minimum két óra múlva engedélyezett!
A Hévízi-tó fenekét 1-7 m vastagságban borítja a természetes, kevert típusú, zömmel növényi eredetű gyógyiszap. A természetes iszapfürdőnek tekinthető hévízi iszap: magas huminsav-tartalmú, sötétszürke, frissen kénhidrogén, szárazon földes szagú, használatra készen lágy, nem ragadós anyag; pH-ja 7,2, hőtartó képessége 502 mp, hővezető képessége 0,0017 cal.
Gyengén radioaktív, az össz-kéntartalom: szárítottban 0,89%, használatra készben 0,51%. Jellemző a szárazanyag-tartalom 60%-át kitevő mészkő, kvarc, földpát, csillám, amfibol. Az iszapot megőrlése után kettős falú, a falak között olajat tartalmazó iszapfőző üstben felfőzik, az üstben az iszapot ásványvízzel keverik, 100 °C feletti hőmérsékleten sterilizálják, majd visszahűtik a kezelési hőfokra.
A pakolási módok lehetnek egész-, háromnegyedes-, fél-, törzs-, végtag- és rész-pakolások. Az iszapnak fizikai-kémiai hatása mellett élettani hatása is fontos, mert endorfin-szintemelkedés, vérbőség és stimulálás is bekövetkezik a kezelés hatására. Az iszapkezelés javallt degeneratív (kopásos) mozgásszervi betegségek, lágyrész-reumatizmus, ízületi zsugorodás kezelésére, sérülések utókezelésére, illetve egyes bőr- és nőgyógyászati betegségek gyógyítására.
Ellenjavallt: szívelégtelenség, instabil magas vérnyomás, szívritmuszavar esetében, illetve szívinfarktus után három hónapig. Kizáró ok súlyos máj- vagy vesebetegség, rosszindulatú daganat, tbc., heveny fertőzés, gyulladás, lázas állapot. Terhesség, sclerosis multiplex fellángolása, eszméletvesztéses betegségek sem engedik az iszapkezelés alkalmazását.
gyógyszer, sebészet, fizioterápia, gyógytorna és a többi
Konferencia a kézarthrosis kezeléséről
A „kézarthrosis és kezelése” témakörét érintve március első péntekén szervezett orvosegyetem által akkreditált tudományos konferenciát a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft., illetve a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoportja a hévízi kórház dísztermében.
Mint azt a hévízi szervezők nevében dr. Szekeres László orvos-igazgató elárulta: kevesen tudják, hogy a kopásos, meszesedéses betegségek számát figyelve nem a térd- és csípő vezet, hanem az ujjak és a kéz kisízületeinek betegsége van első helyen. Kezünk minden „porcikájának” megvan a maga funkciója, bármelyik kiesik, vagy használata fájdalmas és korlátozott, meg tudja keseríteni életünket. Sajnos a kopásos betegségek kezelése vagy gyógyítása nem egyszerű, de a terápiához szükséges „komplex látásmód” elsajátítására kiváló alkalmat kínált a program.
Prof. dr. Géher Pál tanszékvezető egyetemi tanár, a reumatológia és fizioterápia szakorvosa szerint míg a szemet a lélek tükrének hívják, addig a kéz a mozgásszervi betegségek tükrének tekinthető. Egy jó orvos a reumatológia gyakorlatában előforduló számos betegséget „ki tud olvasni” a kézből. A kézpanaszok fizioterápiás eszközökkel mindig is jobban kezelhetők voltak, mint a csípő- vagy térdízületi elváltozások. A szakember szót ejtett az egyes gyulladásos kórképekről és a szóba jöhető terápiás lehetőségekről.
Dr. Egri László traumatológus szakorvos, a Magyar Kézsebész Társaság tagja, a Budapesti Baleseti Központ kézsebész főorvosa előadásában utalt rá, hogy egyes betegségek előrehaladott állapotban súlyos funkcionális károsodást, deformitást okoznak. Ilyenkor a gyógyszeres és fizioterápiás kezelés már nem elég hatékony, így a sebészet kerül előtérbe.
Az előadás fő üzenete az volt, hogy a nagyon sokat fejlődő gyógyszeres kezelés mellett gyakorta elkerülhetetlen segítség lehet a kézsebészeti beavatkozás, ám ehhez a reumatológusoknak és kézsebészeknek jobban kell ismerniük egymás munkáját, lehetőségeit. A szakember a viszonylag egyszerű műtéttel kezelhető, a csuklót érintő alagút szindrómáról is szót ejtett vetítettképes előadásában.
Dr. Szekeres László reumatológus főorvos előadásában sorra vette a kéz kopásos megbetegedésében alkalmazott gyógyszeres terápiás lehetőségeket. Mint elárulta, nagyon kevés szakirodalmi adat kínál bizonyítékot az egyes gyógyszerek hatásosságára. Míg a lokális kezelési lehetőségek (krémek, spray-k, kenőcsök) mellékhatások nélkül adhatnak fájdalommentességet, a gyógyszerek, fájdalomcsillapító injekciók olykor mellékhatást okozhatnak.
Dr. Kelemen Judit reumatológus és fizioterápiás főorvos a kéz betegségeinek fizioterápiás kezeléséről szólva kiemelte: a kisízületi elváltozások konzervatív kezelése könnyű és közepes erősségű megbetegedésekben vezet eredményre. A kéz funkcióinak megtartása és a fájdalom csökkentése a gyógyítók célja. Ezen elváltozások kezelésében egyes non-szteroid tartalmú bedörzsölő krémek hatásossága a leginkább igazolt.
Szép Erika a kéz kisízületeinek, mozgásának, tornáztatásával is foglalkozó hévízi gyógytornász szerint: a kéz – mint egy komplexen működő szerkezet – munkája mind az életminőség, mind az önellátás szempontjából nagyon fontos, ezért célirányos és minél több eredményt hozó gyógytornája elengedhetetlen. A gyógytornász egy videót bemutatva prezentálta: hogyan törekszenek a kéz önellátó tevékenységeinek optimális visszaállítására.
újabb e.on együttműködés a katasztrófavédelemmel
Gázipari tanpálya Nagykanizsán
Az E.ON különösen nagy hangsúlyt fektet a biztonságra, hiszen az árammal és gázzal való kereskedelem bizonyos veszélyeket rejt magában. Éppen emiatt a veszélyhelyzetek elleni küzdelem, a (munka)balesetek megelőzése nagyfokú prioritást élvez a cég működtetésében. Ez azonban olyan tevékenység, amit egyedül nem lehet elvégezni. Ezért nagyon fontos a katasztrófavédelemmel való szoros együttműködés – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Eric Depluet, az E.ON Hungária Zrt. vezérigazgatója a saját beruházásban megépült gázszerelői tanpálya avatásán, Nagykanizsán.
A tanpálya nem csupán az E.ON munkatársainak kínál európai szintű felkészülési lehetőséget az előforduló vészhelyzetek kezelésére, de a katasztrófavédelem szakemberei számára is nyitva áll – folytatta a vezérigazgató, aki szólt arról is, hogy a vállalat elkötelezett a megelőzés, a biztonság mellett.
A rendezvényen Gelencsér Lajos, az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Igazgatóságának tagja mutatta be vetített képes előadásban a cég szervezeti felépítését. Ezt követően az E.ON együttműködési megállapodást írt alá a társaság szolgáltatási területén lévő 12 megye katasztrófavédelmi igazgatóságával. A megyei szintű együttműködések írásos megerősítése folytatása az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal tavaly aláírt, az áram- és gázszolgáltatás területét is érintő szerződésnek.
Fő hangsúly a megelőzésen van, ezért is példaértékű ez az együttműködés a hatóság és a szolgáltató között – hangoztatta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, aki felidézte a gázzal összefüggő közelmúltbeli baleseteket, melyek egy része a földmunkát végző cégek hozzá nem értéséből, illetve a szakszerűtlen hatósági beavatkozásból fakadt. Ezért lehet a szervezett megelőzés fontos bázisa a gázipari tanpálya, mely életszerű felkészítést tesz lehetővé a magyar katasztrófavédelem számára is.
Amikor a vihar vezetéket szakít le, háztetőket sodor el, több szakterület szakembereinek kell összehangoltan tevékenykednie annak érdekében, hogy a kiesett áram- vagy gázszolgáltatás mihamarabb visszaálljon. Az erre való felkészülést szolgálja a tanpálya, ahol a katasztrófavédelem szakembereivel közösen gyakorolhatnak be mentési, elhárítási helyzeteket. Az a tapasztalatuk, hogy számos káresemény elkerülhető lett volna, ezért az együttműködéstől jogszabályi változásokat várnak – hangsúlyozta Mező Csaba, az E.ON hálózati ügyvezető igazgatója.
A 60 millió forintból felépített tanpálya méretét és technikai felszereltségét tekintve egyedülálló az országban, az első földgázipari tan- és gyakorlópálya-komplexum, ahol a veszélyhelyzetek, a különböző típusú robbanások és tűzesetek mellett a megelőzés és elhárítás módszereit is elsajátíthatják a képzésben résztvevők. A tanpályán a nagykanizsai TISZK tanulói, a jövő szakemberei is megismerkedhetnek a szakma azon területeivel, amelyekkel eddig csak a tankönyvekben találkoztak.