Stabil gazdálkodás, megvalósult fejlesztések
A versenyképesség szolgálatában
Tervek Lentiben és Nagykanizsán
zalaszentgrót jó gazdaként sáfárkodik a rábízott pénzzel
Stabil gazdálkodás, megvalósult fejlesztések
Zalaszentgrót önkormányzata jó gazda módjára bánik a rábízott anyagi eszközökkel, így azon kevés települések közé tartozik, melynek pénzügyi helyzete stabil, gazdálkodása kiegyensúlyozott. Az ország századik városában négy, korábban megkezdett, több százmilliós nagyságrendű beruházás is befejeződött az idén. Bőven jutott hát a feladat a 2011-es esztendőben, melynek értékelésére kértük Baracskai József polgármestert.
–
Önkormányzatunk idén is működési hitel felvétele nélkül gazdálkodott, a
közalkalmazottaknak járó étkezési jegyeket is kiosztottuk, valamint jutalmaztuk
a kiemelkedő munkát végzőket. A stabil gazdálkodás azonban nem csupán az
önkormányzat és a képviselő-testület érdeme, ez legalább olyan mértékben
köszönhető a helyi vállalkozásoknak, melyek iparűzési adójukkal támogatják a
város működését és fejlesztési programjait – hangsúlyozta Baracskai József.
– A takarékos és racionális pénzgazdálkodás feszített munkatempót követelt meg, ahogy a zajló projektek megvalósítása, pénzügyi elszámolása. Örömünkre szolgált, hogy számtalan híradás tudósított a városban folyó beruházásokról. Idén kezdte meg működését a teljesen megújított egészségügyi központ, ahol immár huszonegy szakrendelést vehetnek igénybe a kistérség lakosai.
Áprilisban, az egészségügyi világnapon átadtuk a háziorvosi ellátásoknak helyet adó részleget is. Mintegy 350 millió forintos uniós támogatás segítette a járóbeteg-szakellátás valamint az alapellátás fejlesztését. Szintén 2011-ben fejeződött be az újra Templom tér nevet viselő közterület teljes rekonstrukciója. A „Városközpont funkcióbővítő megújítása Zalaszentgróton” elnevezésű projekt összesen 330 millió forintból valósult meg.
– A beruházás során megépített új épületben turisztikai,
kulturális-információs iroda kezdte meg működését.
– Egy fő foglalkoztatását tette lehetővé a turisztikai központ, mely több,
országos érdeklődésre is számot tartó rendezvényt szervezett az idén. Ezek
egyike volt a hatodik Zalavölgyi Kultúrtivornya, a Puszika Oszika Csónaktúra és
Flúgos futam, az Öreg Traktorok Találkozója és az első alkalommal megrendezett
Csigafesztivál. Emellett megtartottuk városi rendezvényeinket is, és most az
adventet ünnepeljük a megszépült Templom téren.
Visszatérve a gazdálkodásra, nem azért tudtunk sikeresek lenni, mert dübörgött nálunk a gazdaság. Zalaszentgróton a kevésből kellett kihozni ezt az eredményt, amelyet kevés hozzánk hasonló nagyságú város mondhat el magáról az országban.
– Az önkormányzatok mindazonáltal nincsenek könnyű helyzetben.
– Valóban nem, hiszen már az idén is 55 millió forinttal kevesebb állami
támogatást kaptunk a működéshez. A jövő évtől azonban még nehezebb helyzetben
lesznek az önkormányzatok. Az újabb csökkenő állami támogatással számolva
fogadtuk el 2012-es költségvetési koncepciónkat. További fejlesztési terveinkről
azonban korántsem mondtunk le. Már be is adtunk egy pályázatot a belterületi
csapadékvíz-elvezetésre a Nyugat-dunántúli Operatív Programra. A közel 300
millió forintos beruházás megvalósítása az itt élő lakosság életminőségének
javítását szolgálja.
A közoktatási intézményhálózat fejlesztéseként tervezzük óvodánk felújítását is. Erre a célra jelenleg még nincs kiírva pályázat. Az általános iskola 300 millió forint értékű rekonstrukciója azonban már a végéhez közeledik. A Zrínyi-épület elkészült, még zajlanak a munkálatok a Csányi-épületben, melynek második emeletére költözik majd a zeneiskola.
Saját kezünkbe vettük középiskolánk működtetését, mivel hosszú távon szeretnénk megtartani az intézményt. Zalaszentgrót várhatóan járási központ lesz, ami még inkább megerősíti azt a lakosság részéről is megnyilvánuló vélekedést, hogy a középfokú oktatást továbbra is helyben kell biztosítani. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben a szülők sem terhelhetők pluszban még azzal, hogy más településre kelljen utaztatni gyerekeiket. A fiatalok megnyerése érdekében elkezdtünk egy népszerűsítő kampányt, az immár Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központban ugyanis egy gimnáziumi osztályban valamint kereskedelem és informatika szakmacsoportokban tanulhatnak a diákok.
Nyitott kérdés még az új köznevelési törvény. Az iskolák állami átvételével egységes, központi tantervet akarnak bevezetni. Jómagam attól tartok, hogy ez egységesen rossz színvonalhoz vezet majd. Azt is gondolom, ha egy település önkormányzata saját szorgalmából, lakóinak valamint vállalkozóinak akaratából iskolát akar fenntartani, miért ne tehetné meg ezt. Az új önkormányzati törvény kapcsán persze kérdés az is, hogy mi lesz a helyhatóságok sorsa: az eddig kötelezőnek számító feladatok állami átvételével nehogy egyszerű városgondnoki tevékenységre csökkenjen le működésük.
– Visszatérve a fejlesztésekre, folytatódhat-e a történelmi városközpont
megújítása?
– Egy horvát–magyar projekt keretében Csáktornyára látogattunk idén, melyet
jövő nyáron viszonoz a horvát település. Idén is pályázunk erre a kiírásra, de
most azzal a céllal, hogy rendbe tegyük a kastély környékét, folytatva a
történelmi városközpont megszépítését.
– A helyi vállalkozások működése elválaszthatatlan a város fejlődésétől.
Bővülhet-e a foglalkoztatás Zalaszentgróton?
– Egy német tulajdonú cipőtalpakat gyártó cég szeretné bővíteni telephelyét,
melynek nagyon örülünk. Valamennyi itt működő vállalkozással jó a kapcsolatunk,
hiszen fontosnak érezzük lakóink és a környező településeken élők érdekében,
hogy önkormányzatunk minden olyan feltételt megteremtsen működésükhöz,
fejlesztési szándékaikhoz, ami tőle elvárható.
telephelyfejlesztés az inter-gép kft.-nél
A versenyképesség szolgálatában
A kemendollári Inter-Gép Kft. egy új üzemcsarnokkal bővítette telephelyét 2011-ben. A nagyságrendileg jelentős önerős fejlesztés közel 10 százalékát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt NYDOP 1.3.1-es pályázatán elnyert támogatásból biztosították. Az építési beruházásról a közelmúltban tartottak sajtótájékoztatót.
A gépipari szegmensben működő Inter-Gép Kft. az elmúlt évtized alatt látványos fejlődésen ment keresztül, és mára a nyugat-dunántúli régió egyik meghatározó családi tulajdonú munkaadójává vált. Koronczi László ügyvezető igazgató kérdésre válaszolva elmondta, a jelenleg közel 100 főt foglalkoztató Inter-Gép Kft. forgácsolással, speciális fémmegmunkálással valamint indukciós és védőgázas hőkezeléssel foglalkozik. Kemendollári gyárában mind exportra – főként az uniós országokba –, mind belföldi piacra gyárt saját tervezésű, valamint bérgyártásban előállított fém alkatrészeket, részegységeket.
Az Inter-Gép Kft. tevékenysége két profitközpontra tagolódik: forgácsoló, valamint futómű üzletágra. Ez a vállalaton belüli diverzifikáció a versenyképesség megőrzése érdekében a vezetői kontrollingot is szolgálja. A vállalat tulajdonosai külföldi vásárokon, direkt megkeresésekkel, valamint az iparágon belüli közvetítőkön keresztül tudatosan építették piacukat, bővítették vevői körüket.
A vállalkozás fejlesztése közben a beszállítói hálózatot is kiépítették, így körülbelül további 25 főnek adnak munkát. Mindez rugalmassá teszi a vállalatot az ingadozó vevői igények sikeres teljesítésében, de egyúttal felelős magatartást vár el a régió vállalataival szemben. Ez megmutatkozik abban is, hogy az Inter-Gép Kft. tulajdonosai megtalálhatóak a Pannon Mechatronikai Klaszter alapító tagjai között. Emellett képviseltetik magukat a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének elnökségében valamint tagjai az Észak-zalai TISZK szakmai testületének.
Koronczi Adrienn cégvezető hozzáfűzte, ezen szervezeteken keresztül vállalatuk részt vett a gyakorlatra koncentráló német duális szakképzési modellt követő, új szakképzési törvény javaslatainak kidolgozásában. Sőt, ezt megelőzően már együttműködött a zalaegerszegi kistérség szakképző iskoláival. Az intézményekből évente négy-öt főnek munkát is biztosított.
A vállalat tulajdonosai nem elégedtek meg a hazai piaccal, hanem tudatosan törekedtek arra, hogy európai szinten is láthatóak legyenek. A kisvállalkozásból több évtizedes munkával középvállalattá fejlődő Inter-Gép Kft. a szakmai erővonalakra épített fejlődést tekinti járható útnak mind gyártási, mind gazdasági értelemben. A céget a profit és a tulajdonosi tőke teljes visszaforgatása jellemzi a kezdetek óta. Átlagosnál dinamikusabb fejlődését tudatos stratégiájának köszönheti.
fate projekt: Mi legyen a volt laktanyákkal?
Tervek Lentiben és Nagykanizsán
A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány nyolc országgal együttműködve vesz részt a FATE (From Army To Entrepreneurship) projektben, melyben Zalaegerszeg, Keszthely, Lenti és Nagykanizsa volt katonai területeinek barnamezős hasznosításáról készültek tanulmányok. A Zalai Napló novemberi számában a zalaegerszegi és keszthelyi tervekről közöltünk írást, most Lenti és Nagykanizsa egykori laktanyáinak hasznosítási lehetőségeiről számolunk be.
Kovács Károly, a Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője előszavában úgy értékelt, hogy a világvégén fekvő egykori laktanya hasznosításának egyik nagy gátja, hogy a körülette lévő erdőkben igencsak gazdag 500 hektáros terület még mindig nem került át az államtól a város tulajdonába.
Ennek egyik feltétele lenne a teljes terület lőszermentesítése, amit viszont nem tartanak indokoltnak. A Lenti „Zöld Gazdaság" Innovációs Park című tanulmányban első lépésként egy inkubátorház létesítését javasolják. Ehhez a laktanya központi épületét alakítanák át, ahol műhelyeket, irodákat hoznának létre.
Ami tény már, hogy egy sikeres pályázatnak köszönhetően foglalkoztatási projektet valósíthatnak meg a laktanya területén. A „Mesterségek tere” és „Szociál-ökonómiai üzem” modellprogramokban négy szakmacsoportban képzést indítanak hátrányos helyzetűek számára, és létesítenek egy üvegházat. A tanulmányban egyebek mellett javaslatot tettek egy biomassza-ültetvény, valamint biomassza-erőmű létesítésére.
A Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központot közel kétéves előkészítő munka után 2010 novemberében adták át. A 2500 négyzetméteres épületben (ami korábban az 5. számú legénységi épület volt) irodákat alakítottak ki alacsony bérleti díjjal, széleskörű üzleti és irodai szolgáltatásokkal – mondta el Varga László építész-tervező.
|
|
|
A szakember ismertette: az inkubátorház további hasznosításával kapcsolatban kiderült, hogy a már betelepült cégek közül is, illetve számos érdeklődő vállalkozás termelő jellegű tevékenységet akarna végezni, ezért célszerű lenne a másik laktanyaépületből műhelyeket kialakítani.
Ehhez öt tervet dolgoztak ki a tanulmányban, melyek közül várhatóan az ötödik verziót valósítják meg. Ez a terv tartalmazza, hogy az 51. számú épületet elbontják. Az északi telekhatártól délre helyezik el az újabb, könnyűszerkezetes, műhelyeket magában foglaló épületet, amely kisteher-gépkocsikkal is megközelíthető lesz.
Az érintett önkormányzatok döntéshozói és gazdasági szakemberek jelenlétében tartottak konferenciát az egykori laktanyák hasznosíthatóságáról a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szervezésében Zalaegerszegen.
