Logisztikai bázis a leendő járásközpontban
A tisztelet és megbecsülés okán
háromszázhúsz új munkahelyet teremt letenyén
a müller drogéria magyarország bt.
Logisztikai bázis a leendő járásközpontban
Háromszázhúsz új munkahelyet teremt Letenyén a Müller Drogéria. A korábbi határátkelő mellett épül a német óriás cég logisztikai központja, mely szeptembertől kezdi meg tevékenységét. Az új munkahelyek létesítése jelentősen bővíti „Mura városa" foglalkoztatási helyzetét, mely várhatóan pozitívan hat majd a térség gazdaságfejlesztésére is. Letenye komoly fegyvertényt könyvelhet el azáltal is, hogy 2013-tól egyike lesz a hat zalai járásközpontnak. Az eredmények mögött hosszú évek kemény munkája áll, melyről Halmi Béla polgármestert kérdeztük.
– Korábbi munkaügyi szakemberként, majd polgármesterként is leginkább azt tartottam szem előtt, hogy növekedjen Letenyén a foglalkoztatás, amely egyrészt az itt élő családok boldogulásához járul hozzá, másrészt a település népességmegtartó erejét növeli azon egyszerű oknál fogva, hogy ahol van munka, onnét nem vándorolnak el a fiatalok. Most, hogy épülhet ez a sok embernek munkát adó logisztikai központ, annak csírái az előző polgármesteri ciklusomhoz nyúlnak vissza, tulajdonképpen mintegy négyéves küzdelem eredménye.
A cél érdekében módosítottuk városrendezési tervünket, és miután a régi határátkelő és környéke állami illetve magántulajdonban van, így befektetői övezetnek jelöltük ki ezt a területet. A német cég a földtulajdonosoktól vásárolt egy hathektáros részt, ahol már az elmúlt évben megkezdte az építkezést.
Sokan nem hittek benne, én viszont rendületlenül bíztam abban, hogyha segítjük a befektetőt, ilyen jelentős foglalkoztatással bíró beruházást valósít majd meg. Az M7-es határig való megépítésének „első fecskéje” a logisztikai központ, mely további befektetőket vonzhat ide.
– A város gazdálkodása szempontjából mit jelenthet a logisztikai bázis
létesítése?
– Nemrég fogadtuk el a 2012. évi költségvetést, melynek tárgyalásakor
örömmel vettük tudomásul, hogy az iparűzési adó bevételünk 100 millióra
növekedett az elmúlt évben. Ez azt is jelenti, hogy az itt működő vállalkozások
az épülő logisztikai bázis kapcsán is bíznak a város gazdaságfejlesztő erejében.
Letenye számára kedvező, hogy már az építést végző külföldi cég is fizet
iparűzési adót, ahogy folyamatosan rója le majd ez irányú kötelezettségét a
szeptemberben „induló” logisztikai központ.
A korszerű üzemben háromszázhúszan dolgozhatnak, a csúcsidőszakban azonban négyszázra is emelkedhet a foglalkoztatottak létszáma. A cég már megkezdte az állásinterjúk tartását, melynek helyet biztosítottunk a polgármesteri hivatalban. Az érdeklődés nagy, eddig négyszázan jelentkeztek. Biztató, hogy a cég kapcsolatot kíván fenntartani a várossal. Február 22-én félhivatalos látogatásra érkeznek hozzánk az európai logisztikai vezető és munkatársai.
– Milyen vállalkozások működnek Letenyén és térségében?
– Szinte minden ágazatban vannak vállalkozások, melyek közül több
fejleszteni is tudott. Jól prosperál a mezőgazdaság, az erdészet és a faipar, a
feldolgozóipar területén eredményes működik a sertésvágóhíd és a csirkekeltető,
ez utóbbi a becsehelyi tojótyúk-teleppel és a baromfivágóhíddal működik együtt.
Szót érdemel az ipari park három vasipari vállalkozása, melyek többnyire
külföldre termelnek. A térség alkalmas gyümölcstermesztésre, melyet érdemes
lenne kihasználni kisebb mezőgazdasági cégek létesítésével.
A foglalkoztatásnál maradva, önkormányzatunk a Start munkaprogramban két pályázatot is megnyert. Február elsejétől december 31-ig hatvan embernek tudunk nyolcórás munkát biztosítani: harminc főt az úthálózat, a másik harminc főt pedig a vízelvezető árokrendszer karbantartásában. Külön eredménynek tartom, hogy a programba 55 év felettieket is be tudtunk vonni. Fontos az is, hogy az erdészet és a vízügyi igazgatóság közmunkaprogramja szintén sok ember foglalkoztat az idén.
Visszatérve a logisztikai központra, képzési együttműködést remélünk a Pannon Egyetem nagykanizsai campusával, miután a napi 55 kamiont ellátó letenyei bázisukba a legfejlettebb logisztikai technológiát telepítik. Emellett több olyan helyi céget ajánlottam figyelmükbe, melyek szolgáltatási partnerei lehetnek az üzemnek. A zöldterület karbantartási munkáira önkormányzati cégünket, az Ékköv Kft.-t ajánlottam.
– Hogyan alakulnak határ menti kapcsolataik?
– A Magyar–Horvát IPA együttműködési programban két projektet valósítottunk
meg. Ezek egyike Mura-hídi vásár 2011-ben első alkalommal, melyet idén május
19-20-án ismét megtartunk a régi átkelőnél. A rendezvényt a Városok Szövetsége
programba illesztjük bele, melyen magyar, osztrák, szlovén és horvát helyi
kistermelők, kézművesek és kulturális csoportok mutatkoznak be. Horvát barátaink
is rendeznek majd hasonló programot, Pre-logban a Dráva mellett. A másik közös
IPA-projektünk a Mura–Dráva ivóvízbázisának védelmét szolgálja; Letenyén a
szennyvíztisztító korszerűsítése valósul meg jövőre.
Az együttműködés újabb eleme lenne a kerékpáros turizmus fejlesztése, mivel e tekintetben fehér foltnak számít Letenye. Nem kerékpárutat, hanem a kerékpáros turisták számára tematikus túraútvonalakat akarunk kijelölni végig a folyó mentén, a Mura Natura 2000 területen. Így csatlakozni tudnánk a Dél-Zala Erdőtáj Lentiig húzódó kerékpárút-hálózatához. Az egyedutai művelődési házunkban pedig kerékpáros centrumot hoznánk létre szálláshelyekkel.
– Készülnek a város járásközponti szerepére?
– A 2012-es esztendőt az átalakulásnak évének tekintjük, hiszen a második
félévben már ki kell alakítanunk a járási hivatal intézményrendszerét. Bízunk
benne, hogy az önkormányzat által eddig száz százalékban finanszírozott alapfokú
művészeti oktatást (vagyis a zeneiskolát) az átvétel után továbbra is fenntartja
az állam. Szintén állami fenntartásba kerül az évfolyamonként két osztállyal
működő általános iskolánk, mely központi intézménye lesz a letenyei térségnek.
Úgy vélem, nagyszabású közigazgatási reform előtt állunk, ami nagy és látványos
változásokat 2013. január elsejétől hoz.
Antal Lívia
250 komposztládát helyeznek ki a mintaprojektben
Tavasszal 250 család juthat komposztládához Teskándon, az önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően. Miért érdemes házilag komposztálni, és hogyan legcélszerűbb elvégezni – arról a közelmúltban tartottak csoportfoglalkozást az érdeklődők számára a Kemenceházban.
– Önkormányzatunk pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Program keretében (KEOP) meghirdetett „Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek – A komponens” elnevezésű pályázati felhívásra az elmúlt év végén – tájékoztatott Tóth István Jánosné, Teskánd polgármestere.
– A „Házi komposztálás Teskánd Község Önkormányzatával” című, KEOP–6.2.0 /A/11/2011/ 0033 számú pályázaton mintegy 9,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertünk, melyhez 500 ezer forint önerőt biztosítottunk, így a projekt bruttó összköltsége tízmillió forint lett.
A polgármester elmondta, a projekt beadását igényfelmérés előzte meg, mely során kiderült, hogy sokan érdeklődnek a házi komposztálás iránt. Ezért pályázatukban 250 láda beszerzését kérték. Miután Teskándon 360 körüli ingatlan van, a megrendelt mennyiségből az is kiderül, hogy szinte az egész község részt vesz a mintaprojektben.
– Önkormányzatunk elkötelezett híve a környezetvédelemnek, ezért tartottuk fontosnak a lakosság szemléletformálását a házi komposztálást népszerűsítő projekt által. A 250 darab egy köbméteres felületkezelt tölgyfaládákhoz tavasszal juthatnak az igénylők. Egy faaprító gépet is beszereztünk, melyet szintén ingyenesen használhatnak a lakosok. Ennek feltétele, hogy tájékoztató csoportfoglalkozásokon kell megjelenniük az érdeklődőknek.
A Domberdő Természetvédő Egyesület munkatársa, Ferenczy András erdőmérnök már meg is tartotta az első ismertetőt, melyből lesz még egy alkalom. A képzésen részvevőknek egy jelenléti ívet kell aláírniuk telefonos elérhetőségüket is megadva, mely alapján a pályázatíró cég, a Science Consulting munkatársai felkeresik őket, hogy a helyszínen összeszerelhessék a ládákat. Szerződést is kell kötni, ugyanis ez egy ötéves időtartamú projekt, tehát az igénylőknek öt éven át tartó használatot kell vállalniuk.
A polgármester megjegyezte, hasonló környezetvédelmi projektet valósítottak meg 2005-ben, amikor is műanyag komposztládákat osztottak ki a lakosságnak. Ez nem igazán vált be, mert a műanyag edényből nehéz volt kiszedni a komposztot.
Sokkal alkalmasabb a faláda, melybe az akcióhoz csatlakozó önkéntes teskándiak a házuk körül keletkező, biológiailag lebomló hulladékot helyezhetik el, és készíthetnek belőle házi komposztot (virág- és kerti földet) saját céljaikra. A keletkezett házi szemét ilyen célú felhasználása jelentős előrelépés a környezetet kímélő hulladékkezelésben – hangsúlyozta Tóth István Jánosné.
szépkorú lakóikat köszöntötték felsőrajkon
A tisztelet és megbecsülés okán
Felsőrajkon bensőséges ünnepségre invitálták a szép kort megélt lakókat, akiket a Rajki Művelődési Házban terített asztallal és vidám műsorral vártak február második szombatján.
|
|
 |
– Önmagát becsüli meg minden nemzedék, ha tiszteletadása jeleként köszönetet mond az előtte járóknak – hangsúlyozta ünnepi beszédében Vigh László, Felsőrajk polgármestere, országgyűlési képviselő. – Az idősek napja a szép kort megért emberekről, az ő tiszteletükről szól. Tiszteletünk így tehát magában foglalja elfogadásukat, támogatásukat, szeretetüket és annak kifejezését, hogy társadalmunknak ők is hasznos tagjai.
Szükségünk
van mindarra a sok élettapasztalatra, higgadt bölcsességre, amivel csakis ők
rendelkeznek. Mint mondta, ezért sem véletlen, hogy az Európai Bizottság 2012-et
az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének jelölte.
A köszöntők sorát dr. Rosta László háziorvos, majd Baloghné dr. Andel Zsuzsanna körjegyző folytatta és végül Csonka Nándor plébános folytatta. Az ünnepi beszédek között műsorral kedveskedtek az első osztályos iskolások, majd az egy éve alakult helyi Szent Anna-kórus énekelt.
Az ünnepség zárásaként a polgármester köszöntötte a falu legidősebb lakóját, Pánczél Károlynét. Az 1918-ban született 94 esztendős hölgynek két leánygyermeke, három unokája, nyolc dédunokája és kettő ükunokája van. Szintén külön köszöntötte a falu legidősebb férfilakóját, Szanyi Szilvért, aki 1924-ben született, így idén ünnepli 88. életévét.
A rendezvényen mindenkit megvendégeltek egy tál étellel és egy pohár finom borral. Felsőrajk idős lakói elmondásuk szerint, nagyon jól érezték magukat, ezért azt szeretnék, ha ezen és hasonló közösségi alkalmak többször fordulnának elő a falu életében.
