Szabó Jenőnét és Bedő Tibort jutalmazták
Felelősség, szolidaritás, regionalitás
I. kistérségi vállalkozói bál felsőrajkon
Szabó Jenőnét és Bedő Tibort jutalmazták
A Pacsai Iparosok és Kereskedők Egyesületének vezetője, Végh Ferenc autószerelő-mester vetette fel a közelmúltban, hogy fel kellene éleszteni a pacsai kistérségben korábban nagy sikerrel bonyolított vállalkozói bálokat, melyeken fergetegesen szórakoztak évtizeddel ezelőtt a térségi kereskedők, iparosok, vállalkozók. A felvetés adta az ötletet a Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás vezetőinek, hogy hagyományteremtő szándékkal útjára indítsanak egy vállalkozói mulatságot.
A szervezők nevében dr. Csikós Dóra munkaszervezet-vezető elmondta: a térség foglalkoztatási helyzetének folyamatos javítását célul kitűzve, több eredményes pályázaton vannak túl, és úgy érezték, hogy az I. Kistérségi Vállalkozói Bál életre hívásával a Szévíz- és a Principális völgyének falvait magában foglaló térség gazdasági életének felpezsdítéséhez is eredményesen hozzá tudnak járulni.
A partneri kapcsolatok erősítését is szolgáló bált Nagy András, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA) ügyvezető igazgatójának fővédnökségével, majdnem száz fő részvételével február első hétvégéjén tartották a felsőrajki Rajki Zsigmond Művelődési Házban.
Az est háziasszonyi szerepkörében kitűnően teljesítő Viziné Pankasz Szilvia paktummenedzser közreműködésével zajló hangulatos zenés-táncos mulatságon a „Térség Vállalkozója Díjat” Szabó Jenőné, a Pékmester 2 Kft. vezetője, valamint Bedő Tibor, a Zalai Baromfi-feldolgozó Kft. ügyvezetője vehette át a ZMVA elnökétől és Vigh László országgyűlési képviselőtől.
Köszöntőjében Vigh László, házigazda polgármester, a társulás elnöke utalt arra, hogy a térségben a nagyüzemek felbomlása után szerencsére életképesnek bizonyult több olyan vállalkozás is, amelyik jó lelkiismerettel, kreativitással, nagy elhivatottsággal kínál folyamatos munkát.
Fontos hát időről-időre megállni, és elismerni azok tisztességes teljesítményét, akik megélhetést biztosítanak a környékbeli munkavállalóknak. A munkahelyek megtartásáért különösen nagy erőfeszítést tettek a jutalmazottak – húzta alá Vigh László. Az elismerést a kitüntetett cégvezetők nem csupán saját szakmai tevékenységük jutalmaként könyvelték el, hanem saját dolgozóik és munkavállalóik sikereként is.
A többfogásos vacsorát magába foglaló bál – melyre a húsz faluból álló térség majd minden községéből jöttek vállalkozók – vidám műsorát a Nőszirom Kulturális Egyesület hölgyei adták. A bálra – melyen levetítették a nyertes cégek működését bemutató kisfilmeket – félszáz tombolatárgy-felajánlás is érkezett. A hajnalig tartó mulatság zenéjét a Party Duó zenekar szolgáltatta.
A kor szellemiségének megfelel a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény
Felelősség, szolidaritás, regionalitás
A múlt év utolsó munkanapján fogadta el a parlament a „Víziközmű törvényt”. A törvényi szabályozást a szakma már évek óta szorgalmazta, részt vett a szolgáltatás törvényszintű szabályozásának előkészítésében is, valamint közreműködik a végrehajtási rendeletek megalkotásában. S hogy mi indokolta a törvényalkotást? A részletekről Nagy Andrással, a Zalavíz Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
– Amíg 1990-ig harminckét víziközmű-szolgáltató működött Magyarországon, addig 2011-re ez a szám megközelítette a négyszázat. Ezek közül a harmincöt legnagyobb cég látja el a fogyasztók 85 százalékát. A megnövekedett szolgáltatószám mellett állami beavatkozással érhető el a megfelelő infrastruktúra és a méltányos fogyasztói árak biztosítása.
A törvényi szabályozást indokolta az is, hogy a közszolgáltatások egységesen állami felügyelet alatt működjenek. A törvény biztosítja az egységes, megfelelően kialakított tevékenység felügyeleti és árszabályozási rendszert. A központi hatósági szerepkört a Magyar Energiahivatal látja el – tájékoztat Nagy András.
– Hogyan érintette a törvény a szolgáltatókat?
– A Magyar Víziközmű Szövetség, a szolgáltatók érdekvédelmi szervezete részt
vett a törvény előkészítésben. A szövetség tagjainak észrevételeit, módosító
javaslatait összegyűjtötte és megküldte a törvényhozóknak. Ezek részben be is
épültek a végleges szövegbe. Ugyanakkor maga a törvény alapvetően új helyzetet
teremt a működési engedélyektől a támogatások igénybevételén keresztül a
díjszabásokig a szolgáltatás szinte minden területén.
– Milyen kihívásokkal kell szembe néznie a Zalavíz Zrt.-nek?
– Az új törvény megváltoztatta az eddigi díjképzési alapelveket, valamint
akkreditációhoz köti az üzemeltetést, továbbá jelentősen átírta az igazgatóság
által elfogadott 2012. évi üzleti tervünket is. Munkatársaimmal a megváltozott
jogi környezet alapján igyekszünk társaságunk számára a legkedvezőbb döntéseket
meghozni. Ezek nem mindig könnyűek, mivel az új jogi háttér még nem letisztult,
illetve a társaság jövőjét érintő alapokat most kell meghatározni. A működési
engedélyhez szükséges mutatószámok tekintetében társaságunk megfelel a törvény
szerinti elvárásoknak.
A víziközműszektort érintő változások mellett az adótörvények is jelentősen
módosultak, melyek érintik munkatársainkat is. Ezek közül az egyik
legjelentősebb a munkavállalók személyi jövedelmét befolyásoló adóváltozások
voltak, mivel az adójóváírás rendszerét az Országgyűlés megszüntette, és
módosította az adókiegészítés mértékét is.
A változásokhoz alkalmazkodva társaságunk továbbra is a térség megbízható
szolgáltatója és munkaadója marad.
– Ármeghatározás, díjmegállapítás. Hogyan változott Zalaegerszegen és a
kisebb településeken?
– Zalaegerszegen a lakosságnak – az önkormányzat által korábban elfogadott
díjnál – kevesebbet kell fizetnie. A víz- és csatornaszolgáltatás díja
együttvéve a bruttó 837 forintos köbméterár helyett 817 forint lett, mivel idén
a december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal
emelkedhet.
A bruttó alapdíj vízre és csatornára is egységesen 799 forint havonta. A törvény kéttényezős díjat tesz kötelezővé – folytatja a vezérigazgató. – Ezért azokon a vidéki településeken is be kell vezetni az alapdíjból és fogyasztásarányos díjból álló, víz- és szennyvízdíjat, ahol eddig egytényezős díj volt érvényben. Néhány településen a fejlesztések miatt a bruttó 4,2 százalékos növekedésnél magasabbak lesznek a szolgáltatási díjak.
– A törvény számos alapelvet fogalmaz meg. Melyek a legfontosabbak?
– A kor szellemiségének megfelelő törvény született. Nagyon fontos a
fogalmak tisztázása, különösen olyan kérdésekben, amikor a jogszabály
értelmezése esetleg bizonytalanságot szül. Ilyenkor az irányelvek, alapelvek
segítenek az eligazodásban. Az egyik legfontosabb az ellátásbiztonság elve,
vagyis a megfelelő ivóvízzel való ellátás minden településen az élet
szempontjából, az első. Aztán az ellátási felelősség, mely a szolgáltatók felé
rögzíti a jogokat és kötelezettségeket.
Megemlíteném még a szolidaritás elvét, ami a kedvezőbb díjtételek mellett történő víziközmű-szolgáltatás nyújtását fogalmazza meg a különböző településeken. Fontos a regionalitás és a költségmegtérülési elv. A „szennyező fizet” elvet is kiemelném. Ez annyit jelent, hogy olyan jogi és pénzügyi feltételrendszert kell kialakítani, hogy amennyiben megállapítható a szennyező személye, úgy az általa okozott környezeti terhelés költségeit neki kell megtéríteni.
A törvény szakaszonként lép majd életbe, nem minden jogszabály egy adott pillanattól van érvényben, hanem 2016-ig fokozatosan szabályoz a törvény. A következőkben július elsejétől várhatóak változások, amelyek már a társaság feladat- és hatásköreivel kapcsolatosak.
Nagy András arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a Zalavíz Zrt. indul a XX. Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton, ahol a „Szennyvízből üzemanyag” szlogennel fémjelzett projektjük vár országos megmérettetésre. A pályázat középpontjában a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen, a szennyvíziszapból helyben termelt biogázból előállított biometánnak, valamint a bioüzemanyaggal működtetett gépjárműflottának az újszerűsége és környezetvédelmi hasznossága áll.
A 2004-ben bevezetett talajterhelési díjat azoknak a vízfogyasztóknak kell megfizetni, akiknek lehetősége lenne a kiépített csatornahálózatra rákötni, de azt nem tették meg. A talajterhelési díj fizetésének alapja az elfogyasztott éves vízmennyiség.
Az egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. CCI. törvény 234. §-a 2012. február 1-jétől módosította a talajterhelési egységdíjat, így 120 Ft/m3-ről 1.200 Ft/m3-re emelkedett.
Az 1.200 forintos köbméterenkénti talajterhelési díjat, a település földrajzi helyétől függően, egy úgynevezett területérzékenységi szorzóval emelten kell megfizetni. Zalagerszegen a területi szorzó hármas, mivel a város a Balaton vízgyűjtő területén fekszik. Tehát minden köbméter elfogyasztott víz után 3.600 Ft a talajterhelés díja. Érdemes megfontolni, hogy mielőbb rákössenek a csatornahálózatra, akik ezt eddig nem tették meg.
tanácsok a fogyasztók érdekében
A téli időszak egyik sorozatosan visszatérő problémája a vízmérők, belső vezetékhálózatok elfagyása. Az őszi megelőző figyelemfelhívások ellenére sokan csak most szembesülnek azzal, hogy a rendkívüli időjárás miatt probléma keletkezett. A lakossági bejelentésekről Langstadler Attilát, a Zalavíz Zrt. igazgatási osztályvezetőjét kérdeztük.
– Az elmúlt hetekben napi harminc-negyven bejelentést kaptunk fagyott vízmérőkről, a problémák negyedrésze Zalaegerszegről, míg a többi vidékről érkezett – kezdi Langstadler Attila. – Nem lehet elégszer elmondani, hangsúlyozni, hogy a fogyasztóknak fokozottan ellenőrizniük kell vízmérőjük, belső vízvezeték-hálózatuk állapotát, és amennyiben szükséges, meg kell tenniük az adott óvintézkedéseket.
A dolog azonban akkor válik még komolyabbá, amikor megenyhül az idő, mert ilyenkor jönnek elő a hibák. Gondoljunk csak bele, egy szétfagyott vezetéken, egy 3 mm-es résen 6 bar nyomás mellett 10–12 m3 víz is elfolyhat naponta, amely egy hónap alatt akár több száz köbméter vizet is jelenthet a fogyasztó kárára.
– A felelősség is a fogyasztóé?
– Igen. A jelenlegi jogszabályok szerint a fagyott vízmérő kicserélésének
költsége a fogyasztót terheli, abban az esetben is, ha az elfagyás nem a saját
hibájából történik. Nem beszélve a vízelfolyás miatt jelentkező magasabb
vízdíjszámláról, amely ugyancsak a fogyasztó költsége.
– Mit tehetünk a károk elkerülése érdekében?
– Gondoskodni kell a falakon kívüli, illetve a fagyhatárnál magasabban
fektetett és nem kellően szigetelt vízvezetékek, kerti csapok víztelenítéséről.
Rendszeresen ellenőrizzük, hogy nincs-e víz az aknában, valamint figyeljünk arra
is, hogy helyén van-e az aknafedél, amelyet érdemes hőszigeteléssel ellátni.
Erre a legjobb módszer, ha egy hungarocell lemezt az aknatető aljára rögzítünk.
Az esetek döntő hányadában ez megfelelő védelmet biztosít, de aki még óvatosabb, az a vízmérőt is leszigetelheti. Erre akár egy papírdoboz is alkalmas, amelyet lefelé fordítva kell a mérőszerkezetre helyezni, így a talajból felfelé áramló kevés hőt ott tartja. Az épületen belüli vezetékek, illetve szerelvények védelmében a helyiség nyílászáróinak épségéről és a szükséges fűtésről gondoskodnunk kell, hogy megelőzzük az esetleges elfagyásból adódó károkat.
Amennyiben az ingatlan használaton kívül van, például zártkertek esetében, a fogyasztó térítésmentesen kérheti a vízszolgáltatás átmeneti szüneteltetését, a vízmérő leszerelését. Csak a visszaszereléskor kell a szerelés költségét kifizetni. Így megóvhatja hálózatát a szétfagyástól, az épületet a felázástól és elkerülheti a további kellemetlenségeket.