Költségmegtakarítást szolgáló beruházások
kirándulás a víz világnapján
A Víz Világnapjára – március 22-re – meghirdetett sétálóprogramunkra: a Hévízi-tavi túrára a vártnál lényegesen nagyobb volt az érdeklődés – árulta el érdeklődésünkre Pugner Ilona, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. rendezvények szervezéséért felelős munkatársa. A jó hangulatú, kellemes időben tartott délutáni rendezvényen ugyanis közel 110 fő vett részt. A kora tavaszi napsütés kicsalta az embereket az ébredező természetbe. Medvehagymát kóstoltak, madárfészkeket kerestek, megfigyelték a tó titokzatos élővilágát, csodálattal nézték meg a vízinövényeket, a piros és lila tündérrózsákat.
A mintegy kétórás, öt kilométer hosszú túra szervezésének az volt a legfőbb célja, hogy a Hévízi-tó Természetvédelmi Területét és élővilágát megfigyelhessék, még jobban megismerhessék. A reumakórház betegei mellett hévízi és keszthelyi lakosok, üdülő vendégek is résztvevői voltak az élményt adó sétának. A hévízi általános iskolások és a Bibó-gimnázium tanulói, pedagógusi kísérettel érkeztek. A legidősebb résztvevő – egy kilencvenkét éves úr volt – a gyógykórház nyugalmazott munkatársa, aki aktív korában az asztalosműhelyben dolgozott. Így a fiatalok mellett az idősebb, de nem kevésbé aktív generációk is képviseltették magukat.
Mint azt a gyaloglókat vezető Csiszár Viktor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Észak-Zala Természetvédelmi őrszolgálatának területvezetője elmondta: a sétát a nyugati parkerdőben kezdték. Itt a kora tavaszi virágok közül az erdei ibolya és a salátaboglárka virágzott, és szépen levelesedtek már a medvehagymák is. A Festeticsek által telepített örökzöld fás szárúak mellett az eredeti vegetációt őrző idős bükk és gyertyán egyedeket is megtekintették. Útjuk az északi égeresbe vitt tovább. A hajdan volt nádasok és magassásosok helyére telepített idős égerfák között egy-egy matuzsálemi korú pannon kőris is „megbújik”.
Ez utóbbiak közül tavaly dőlt ki a legnagyobb. A kidőlt hatalmas fatörzs nagy része természetvédelmi érdekből a területen maradt. (A holt fa az erdő számára szerves anyagot, nedvességet és élőhelyet biztosít. Az erdei fajok egyharmada öreg fákhoz és holt fa jelenlétéhez kötődik. Magyarország erdőlakó madarainak 35 százaléka odúlakó. Számos védett rovar: szarvasbogarak, cincérek, és veszélyeztetett gomba is a holt fát hasznosítja. A földön fekvő elhalt fa lebomlása során lassan és folyamatosan biztosítja az erdő talajának tápanyag utánpótlását.)
A túrát a tavon fejezték be, miközben köröttük mindvégig röpködtek az énekes
madarak. E helyütt beszélgettek és információt gyűjtöttek a tó
hidrogeológiájáról és élővilágáról.
A természetvédelmi kezelő szervezésében is többen nyújtottak aktív segítséget. A
túravezetésben dr. Bürgés György, növényorvos, nyugalmazott egyetemi tanár és
Németi László, madarász is tevőlegesen hozzájárult a nap sikeréhez. Minden
résztvevő a túra végén megelégedetten és maradandó élményekkel távozott, ezért
döntöttek úgy, hogy hagyományt szeretnének teremteni és akár kétheti
rendszerességgel folytatni kívánják a kis kirándulásokat, mivel a gyönyörű
természet állandóan megújul és változik körülöttünk.
zalaszentiván tovább fejleszti intézményeit
Költségmegtakarítást szolgáló beruházások
Zalaszentiván azon kevés települések közé tartozik Zalában, ahol a bölcsődés kortól kezdve az általános iskoláig helyben biztosított a nevelés és oktatás feltételrendszere. Intézményei között legfiatalabb a tavaly átadott bölcsőde, mely Nyugat-Dunántúl egyik legkorszerűbb létesítményeként más települések gyermekeit is fogadja. Az önkormányzat a pályázati lehetőségek kihasználásával iskolájára és óvodájára is gondot fordít. 2012 a közigazgatási rendszer átalakításának éve, így a településen is azon gondolkodnak, kivel alakítsanak ki közös önkormányzati hivatalt.
–
Településünk Alibánfával és Zalaszentlőrinccel alkot körjegyzőséget. A három
település lakossága száz fő híján csaknem eléri a közös önkormányzati hivatalok
kialakításához szükséges kétezres lélekszámot. A három faluból nálunk élnek a
legtöbben, ezeregyszázan – mondja Dormán Miklós, Zalaszentiván polgármestere. –
Ezért, mint más hasonló cipőben járó település, mi is keressük a partnereket:
Kiskutassal és Nagykutassal folytatunk tárgyalásokat.
Ha csatlakoznának hozzánk, kétezer-ötszázan lennénk, és akkor nem kellene attól félni, maradhat-e hivatalunk, vagy sem. Jelenleg más nyitott kérdés is foglalkoztat bennünket, mivel még senki sem tudja megmondani, hogyan alakul a feladatalapú támogatás mértéke valamint a közös önkormányzati hivatalok állami finanszírozása. Erre azért várunk választ, mert jelenleg 32 millióba kerül körjegyzőségünk éves működtetése, melyhez mindössze 6,6 millió forintot kapunk.
– Az általános iskolák állami átvétele tekintetében mire számítanak?
– Jelentős átalakítás várható, amely elsősorban, ahogy más intézményeink
esetében is, a leendő finanszírozás oldaláról foglalkoztat bennünket. Általános
iskolánk az egervári iskola tagintézményeként működik. A két iskolába összesen
340 gyermek jár. Ezzel a létszámmal a térség egyik legnagyobb oktatási
intézményének számít, ami úgy vélem, biztosítja megmaradását. Az óvodák és a
bölcsődék önkormányzati fenntartásban maradnak, hogyan tudjuk finanszírozni ezen
intézményeinket a jövőben, szintén nyitott kérdés.
– Várnak még gyermekeket a bölcsődébe?
– Januártól működik az intézmény, jelenleg ötvenszázalékos kihasználtsággal.
Nagykapornaktól Zalaegerszegig járnak jelenleg a gyerekek, de már van
Zalaszentgrótról is jelentkezőnk. A bölcsőde építését azért vállalta
önkormányzatunk, hogy a nevelési és oktatási intézmények terén teljes körű
szolgáltatást nyújtson a helyi lakosságnak és a környező településen élőknek. A
bölcsődei férőhelyek igénybevételének ezért nem feltétele a zalaszentiváni
állandó lakcím. Bölcsődénk Nyugat-dunántúl egyik legkorszerűbb intézménye, ahol
az alapellátás mellett egyedüli szolgáltatásokat is kínálunk, mint például a
sószoba vagy az ének-zenefoglalkozás. Emellett rendszeresen tartunk látogatói
napokat, hogy az érdeklődő szülők és gyermekek megismerhessék az intézményt.
– Mi jellemzi az önkormányzat gazdálkodását?
– Működési költségeink nem kevesek abból adódóan, hogy évek óta
foggal-körömmel ragaszkodunk nevelési-oktatási intézményeinkhez, melyekre éves
szinten 20–25 millió forintot fordítunk az állami normatíván felül. Emellett
fejlesztéseket (kerékpárút, civilek háza, integrált közösségi szolgáltató tér
stb.) is végrehajtottunk, melyek kiadási oldala most jelentkezik. Ezen okok
miatt vezettük be ettől az évtől a telekadót, melynek olyan vonzata is van, hogy
az ipari parkba betelepülő vállalkozókat beruházásaik megvalósítására
ösztönözzük.
Továbbá idén is terveztünk korszerűsítéseket intézményeinknél, melyek működési kiadásainkat csökkentik. Tíz és fél millió forintot nyertünk a Belügyminisztérium pályázatán az iskola energetikai korszerűsítésére. A fejlesztés célja, hogy a mellékhelyiségek öblítése szürkevízzel történjen, amit az esővízből nyerünk. Az energatikai költségek csökkentése miatt tervezzük óvodánk felújítását is. A 38 milliós beruházáshoz 30 millió forint támogatást remélünk a Belügyminisztériumtól. Ha nyer a pályázatunk, az épület tetőszerkezetének felújítását és a nyílászárók cseréjét valósítanánk meg.
Szintén a Belügyminisztérium támogatta 18 millió forinttal a sportöltöző teljes belső felújítását, melyhez 4,5 millió forint önrészt tettünk. Ezúton is szeretném megköszönni Pintér Sándor belügyminiszter úrnak a közbenjárását, hogy mind az iskola, mind pedig a sportöltöző pályázatához sikerült támogatást nyernünk. A sportöltöző külső felújítására a sportkör nyert 7,3 millió forint támogatást a Leader programon, melyet egymillió forinttal egészített ki önkormányzatunk. Így valósulhatott meg az épület teljes külső és belső rekonstrukciója.
– Hogy áll a paplak és konferenciaterem építése?
– A belső munkálatok nagyrésze elkészült, a burkolást kell még elvégezni. Az
önkormányzati dolgozók jelenleg az épület külső hőszigetelésén dolgoznak, amit
színezés követ majd.
– Az integrált közösségi szolgáltató tér milyen programoknak ad helyet?
– Úgy alakítjuk a programkínálatot, hogy az valamennyi korosztály számára
lehetőséget biztosítson a kikapcsolódásra, vagy új ismeretek megszerzésére.
Közkedveltek az egészségügyi előadások és a képzések. Jelenleg a fiatalok
számára tartunk pénzügyi ismeretekről oktatást, a folytatásban pedig a helyi
vállalkozások és a felnőtt lakosság figyelmére számítunk. Húsvét előtt az
óvodásokat és az alsó tagozatos kisiskolásokat invitáltuk kézműves
foglalkozásokra. Az intézményben helyet kapott a falugazdász, emellett pályázati
tanácsadást és tornalehetőséget is biztosítunk. Tervezzük, hogy helyi termelői
piacot nyitunk az udvaron, melyhez a szükséges insfrastrukturális hátteret az
intézmény adná.
erőszakmentes kommunikáció
A zalaegerszegi Mentálhigiénés Esték sorozat keretében Garamvölgyi György, a baki Göcsej Kapuja ÁMK igazgatója tartott előadást az erőszakmentes kommunikációról. A főként pedagógusok alkotta érdeklődőknek az őszinte önkifejezésen és empátián alapuló megnyilvánulások fontosságáról hitelesen tudott beszélni, hiszen az általa vezetett iskolában a pedagógusok elsajátították és naponta gyakorolják a módszert.
A diákkal (vagy bárki mással) történő kommunikáció problémái, hogy gyakori az elbeszélés egymás mellett. Rosszul kódoljuk, amit a másik mondani akar, nem azt mondjuk, ami számunkra problémát jelent. Ez torz érzelmi hatásokat, konfliktust vált ki. Az érzelmi intelligencia nem egyenes megfelelésű az értelmi intelligenciának, de fejleszthető. Fejleszteni is kell, amire jelenleg a nevelés (iskolai, családi) kevés figyelmet fordít. Az érzelmi intelligencia alapja az önismeret, saját szükségletek felismerése. Fejleszthetőségében alapvető a késleltetés megtanulása.
Az erőszakmentes kommunikáció a fenti feladatok tanítása mellett még egy nehéz dolgot is felvállal. Minősítésre épülő világunkban nem büntet, nem is jutalmaz és nem mond ítéletet. A minősítés ugyanis vagy fellázadást, vagy meghunyászkodást von maga után, melyek konfliktusos helyzetek. Helyette a saját és a másik érzelmeinek felismerését tanítja. Ugyanúgy tudni kell kezelni a népszerűtlenséget, mint megtanulni az elismerés kifejezését és a köszönetnyilvánítást. A rivalizálás helyett a csoportmunkára épít. További fontos momentum gyerek mediátorok képzése, mivel a tanulók életük 99 százalékát a gyerekközösségben élik, mely esetenként kegyetlen tud lenni (megbélyegzés, kitaszítás).
Az EMK célja valódi kapcsolatba kerülni önmagunkkal és másokkal, amikor is saját érzéseinket, szükségleteinket pontosan meghatározzuk, nem teszünk felelőssé másokat kritikus gondolatokkal és tisztában vagyunk azzal, hogy a másik érzéseit csak megtippelni tudjuk, a pontos megismeréshez megfelelő kommunikációra van szükség. Ez alapján derülnek ki a valódi szükségletek, a jó kapcsolatban pedig mindkét fél igényei kielégülnek, így nincs erőszakmegélés.