Nőtt a bűncselekmények száma

Zöldben gondolkodnak

Ismét tárgyaltak az M9-esről

Civilekre támaszkodva Zalaszentbalázson


zala megye közbiztonsági helyzetéről

Nőtt a bűncselekmények száma

Az elmúlt esztendőben a rendőrségi munka során többek között az alábbiak kaptak kiemelt figyelmet: a betöréses lopások megelőzésének, felderítésének és nyomozási eredményességének javítása, a titkos információgyűjtés támadóbb jellegű alkalmazása érdekében a helyi szervek kijelölt állományának további képzése, a humán hírszerzés feltételeinek megteremtése és fejlesztése. Ezen kívül új sebességmérő eszközök és alkoholszondák rendszerbe állítása is fontos feladatot jelentett a megyei rendőr-főkapitányság állományának.

Zala megye közbiztonsági helyzetéről, a bűncselekmények alakulásáról a megyegyűlésen Szukics Ferenc megyei megbízott főkapitány számolt be. Elhangzott: 2011-ben az előző év adataihoz viszonyítva az ismertté vált bűncselekmények számában 9,9 százalékos növekedést regisztráltak. A kis mértékű emelkedés 2009-től folyamatos. A területi bűncselekmények vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság illetékességi területe a legfertőzöttebb (+ 19,5 százalék), míg Nagykanizsán 2,8 százalékos csökkenés észlelhető.

A Keszthelyi Rendőrkapitányságon 10,5 százalékkal több jogsértést regisztráltak, mint a megelőző évben.
A bűncselekményi struktúrában továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények száma dominált, 53,4 százalék részesedéssel. A házasság, család-ifjúság és nemi erkölcs elleni jogsértések száma 5,9 százalékkal emelkedett, úgyszintén a személy elleni jogsértések előfordulása is.

A közlekedési bűncselekmények terén 3,9 százalékos csökkenést regisztráltak, míg a közrend elleni bűncselekményi főcsoport mutatója 39,3 százalékkal növekedett. Az ismertté vált gazdasági bűncselekmények száma közel 20 százalékkal nőtt, a nyomozás eredményességi mutatója 27,4 százalékról 17,9 százalékra esett vissza. Az államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények száma a bázisévhez viszonyítva 16,6 százalékkal csökkent.

Az emberölések számát tekintve 2009-2010-es évben 5-ről 7-re nőtt az esetszám, majd 2011-ben 4-re csökkent. Úgyszintén csökkent valamivel a testi sértések száma is. A helyi szervek közül a Keszthelyi Rendőrkapitányság kivételével szintén visszaesés tapasztalható. A nyomozás eredményességi mutatója 78,6 százalék volt. A kábítószerrel való visszaélés bűncselekménye 5,7 százalékos csökkenést mutat. A Lenti Rendőrkapitányság kivételével hasonlóan alakult a megyei adatokhoz képest ezen jogsértések száma.

A garázdaságok száma minimálisan nőtt, ez alól Keszthely térsége kivétel. Örvendetes ugyanakkor, hogy a megyében a közlekedési bűncselekmények főcsoportban 10 százalékkal csökkent az ittas vezetések száma. Közúti baleset 108 esetben fordult elő. Visszaesett több, mint 20 százalékkal a hivatalos személy elleni bűncselekmények száma, ugyanakkor a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakos jogsértések száma 10-ről 13-ra nőtt.

Egy év alatt 63-ról 59-re csökkent a pénzhamisítók száma megyei szinten, emelkedés csak a keszthelyi rendőrkapitányság területén észlelhető. A sikkasztások száma is emelkedett 73-ról 108-ra, amely az összes kapitányság esetében megfigyelhető. Több csalást követtek el tavaly Zalában, ugyanakkor kevesebb a lopások száma (a betöréses lopások száma nem, ez emelkedést mutat).

Az ismertté vált gazdasági bűncselekményeket 196,2 millió forint összértékre követték el. Az elmúlt év befejezett eljárásaiban 2 ezer 806 bűnelkövető vált ismertté, döntő többségük férfi. 2011-ben 16 ezer 916 nyomozás kezdeményezésére került sor, feljelentés elutasítására pedig 961 alkalommal. Az elmúlt évben megyei szinten 3 ezer 537 volt a megszüntetett eljárások száma.

vissza az elejére


kultúrkörnyezeti mintapark épül

Zöldben gondolkodnak

Nyugat-dunántúli önkormányzatok és civil szervezetek által összesen 168 millió forint uniós támogatás segítségével valósulhat meg hét projekt a következő évben. A pályázatoknak köszönhetően fásítások, parkrevitalizációk, szelektív hulladékgyűjtés és környezettudatosságot célzó programok kezdődnek két zalai településen: Zalaka-roson és Cserszegtomajon is.

Egyebek mellett e bejelentés is elhangzott azon a cserszegtomaji sajtótájékoztatón, a Barlang és Fenyves utcák találkozási pontján, ahol Bartha Gábor polgármester bejelentette: a projekt eredményeként egy éven belül zöldfolyosót hoznak létre a temető sarkáig. A temető melletti parkolóteret is zöld növényekkel ültetik tele. Létesítenek egy 2500 négyzetméteres szabadidő-ökológiai, kultúrakörnyezeti nevelési mintaparkot. Olyan biokert megvalósítását tervezik, melyben szabadtéri foglalkozások, tanórák, előadások tartására alkalmas színhely is létrejön.

– A modernkori amfiteátrum kertjében – amibe tájjelleget őrző, szárazságtűrő növényeket ültetnek – folyó zöldfenntartási munkáihoz, a komposztáláshoz, a havi rendszerességgel tartott rendezvényekhez konzorciumi partnerként kapcsolódik be a Forrásvíz Természetbarát Egyesület Gyenesdiásról – jelentette be Gálné Német Ildikó, egyesületi elnök.

Manninger Jenő, a megyegyűlés elnöke kiemelte: példaértékű a 25 millió forint támogatásból megvalósuló program, melyhez közel 3 millió önkormányzati önerővel csatlakozott a területileg Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű településének önkormányzata is.
Mint az elnök kiemelte: a zöld gondolkodás önkormányzati népszerűsítésére szükség van, de jó lenne, ha a környezettudatos gondolkodás egész Zalában minél jobban elterjedne. Az itt szerzett tapasztalatok beleépülnek majd a megyei önkormányzat fejlesztési tervébe is.

vissza az elejére


ülésezett a megyei közgyűlés

Ismét tárgyaltak az M9-esről

A Zala Megyei Önkormányzat elfogadta a 2011. évi gazdálkodásáról szóló zárszámadási rendeletet, amely még több mint 24 milliárd forintos kiadási főösszeget tartalmazott. Egyúttal módosította a 2012. évi költségvetését is, amelynek 803 millió 391 ezer forintos bevétel-kiadás főösszege jelzi, hogy most már egy költséghatékonyabb, a területfejlesztési feladatokat előtérbe helyező költségvetéssel rendelkezik a megye.

 Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke az ülést követően hangsúlyozta: a szigorú gazdálkodást folytatva határozott a közgyűlés arról, hogy a foglalkoztatási jogviszonyban álló második alelnök illetményét, a bizottsági elnökök tiszteletdíjának mértékéig csökkenti. Döntés született arról is, hogy a megyei önkormányzat költségvetési mozgásterének bővítése érdekében mintegy 45 millió forint összegű támogatási igényt nyújt be a központi költségvetésben elkülönített tartalékalap terhére.

A 2012. január 1-től a kötelező önkormányzati feladatok között elsőbbséget élvező területfejlesztési hatáskörében eljárva a közgyűlés megtárgyalta az M9-es gyorsforgalmi út előkészítéséről szóló részletes tájékoztatót és megfogalmazta javaslatát a Közép-Európai Közlekedési Folyosó Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) törzshálózatába történő besorolására, hiszen a megye úthálózatának további fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges az uniós források bevonása.

A megyei önkormányzat 2006-ban elfogadott megyei területfejlesztési koncepcióval és 2010-ben elfogadott megyei területrendezési tervvel rendelkezik, melyek legfontosabb elemeit szintén vizsgálta a megyegyűlés, mivel időszerűvé válik a megalapozó tervdokumentumok és háttértanulmányok aktualizálása.

vissza az elejére


takarékosan az önkormányzati gazdálkodás stabilitásáért

Civilekre támaszkodva Zalaszentbalázson

A közigazgatási rendszer átalakításával kapcsolatban Zalaszentbalázs önkormányzatát is az a kérdés foglalkoztatja, mely településekkel alakítson ki közös önkormányzati hivatalt 2013. január elsejétől. A település körjegyzőségi központ, három település tartozik hozzá, ám a lakosság létszáma így is csak ezerötszáz fő; a közös önkormányzati hivatal létrehozásához pedig minimum kétezer fő kellene.

– Körjegyzőségünk falvaival, Bocskával, Börzöncével és Kacorlakkal továbbra is együtt szeretnénk maradni, de hogy közös önkormányzati hivatalt alakíthassunk, csatlakoznunk kell más településekhez, hogy az elvárt kétezer fős létszámnak megfelelhessünk. Településünk régóta körjegyzőségi központ, így gondolom, nem árulok el azzal nagy titkot, hogy a létesítendő közös önkormányzati hivatalnak is mi szeretnénk helyet adni – mondja Uzonyi Dezső, Zalaszentbalázs polgármestere.

– Községünk a 74-es főúton fekszik, mind közúti, mind közösségi közlekedési szempontból jó a megközelíthetősége; a központként való működéshez az oktatási-nevelési intézmények és egyéb szolgáltatások tekintetében is minden feltétel adott. A csatlakozás érdekében tárgyalásokat kezdeményeztünk a környező településekkel, elsősorban Ha-hótra és Pölöskefőre számítunk, de nyitottak vagyunk bármely irányba, így például Magyarszerdahely, Magyarszent-miklós társulása is szóba jöhet. Idén dönteni kell mindegyik képviselő-testületnek, hogy kivel állnak össze, mert értelmezésem szerint a 2013. március elsejei határidő azt jelenti, hogy jövő év elején már a kormányhivatal jelöli ki, mely településekkel kell kialakítani közös hivatalt.

– A településeket oktatási-nevelési intézményeik sorsa is foglalkoztatja. Mire számítanak Zalaszentbalázson e tekintetben?
– Óvodánk teljes létszámmal, 50 fővel működik, míg iskolánkba 120 gyermek jár jelenleg. Mindez megnyugtató egyelőre, ugyanakkor a születések számából előre kiszámítható a létszám jövőbeni alakulása. Ezért azt szeretnénk, hogy a környező településekről továbbra is hozzánk írassák be a gyerekeket. Úgy vélem, ez nem hiábavaló várakozás részünkről, miután iskolánkban és az épületébe költöztetett óvodánkban 220 millió forintos rekonstrukciót hajtottunk végre, és egy másik pályázatnak köszönhetően korszerű számítógépes és digitális eszközparkkal szereltük fel a tantermeket.

– Mi jellemzi az önkormányzat gazdálkodását?
– Az idei költségvetés tervezésénél először csaknem 27 millió forint működési hiányt állapítottunk meg, amit sikerült csökkentenünk négymillió forinttal. Intézményeink fenntartásához éves szinten 27 millió forintot kell hozzátennünk az állami normatíván felül. Mindebből látszik, hogy nem vagyunk könnyű helyzetben. Forráshiányos önkormányzatként hitelfelvételére szorultunk a működés valamint a beruházások önrészének biztosítása érdekében. Sajnos, nem szerencsés dolog ez. Most minden erőnkkel azon vagyunk, hogy csökkentsük hitelállományunkat. Ennek érdekében átütemeztük hiteleinket valamint több intézkedést vezettünk be. Ezek egyike, hogy idén másfélszeresére emeltük a kommunális adót.

A vízdíjat fokozatosan emeltük infláció feletti összegre, mert csak így tudjuk biztosítani a szennyvízcsatornázás önrészét. A szemétszállítási díj azonban továbbra sem terheli a lakosságot, azt önkormányzatunk állja. A hosszabb távú megtakarítást szolgálva intézkedéseket vezettünk be intézményeinknél is. Szabályoztuk a telefonhasználatot, a számukra juttatott pénzek ütemezésével csökkentettük a hitelkamatot, munkaügyi támogatásokat vettünk igénybe, valamint bérbe adtuk az önkormányzati bérlakásokat. Emellett igyekeztünk átvenni a külső szolgáltatókra bízott feladatokat. Például egy év alatt megtérült annak a mosóberendezésnek az ára, mellyel a szolgáltató helyett immár közmunkásaink végzik a duguláselhárítást. Ők javították ki a temető kerítését, köztéri padokat készítettek és újítottak fel.

– Április elején szépen rendbe tették a sportpályát is.
– A helyi sportegyesület sikeres pályázata tette lehetővé, hogy új fákat ültethessünk a sportpályára, ugyanis ki kellett már vágni az elöregedett nyárfákat. Az értékesítésből befolyt összegből és az önkormányzat által megelőlegezett százezer forintból valósítottuk meg a fák pótlását. Ez volt az első üteme ennek a pályázati projektnek, mely utófinanszírozott – mondja a polgármester, aki maga készítette el a parkosítási tervet.

– A pályázatok utófinanszírozása miatt visszamondtunk egy másik pályázatot. Jó esélyünk lett volna másfél millió forint elnyerésére, melyből számítástechnikai tanfolyamot valósítottunk volna meg. Ilyen magas hitelállomány mellett a projekt költségének megelőlegezését azonban nem vállalhatta be önkormányzatunk. Ezért azt találtuk ki, hogy önképző kört indítunk. Ez most zajlik, az önképzésen az önkormányzat munkatársai vesznek részt, akiknek csak a villanyáram költségét kell megtérítenie.

– Nagyon sok önkéntes szorgoskodott a faültetésében. Az önkormányzat számíthat a civilekre, a falu közösségére?
– Igen, számíthatunk rájuk, rendezvényeink szervezésében is. A nyug-díjasklub borversenyt rendezett, a népdalkör a Balázs-fesztivált bonyolította le sikeresen, hasonlóképpen dicséretet és köszönetet érdemel a plébánosunk által szervezett betlehemi játékok, a zala-szentbalázsi fiatalok sütifesztiválja, az általános iskola farsangja, nemzeti ünnepeink színvonalas megünneplése, az óvoda húsvéti kirakodóvására, valamint a védőnő indította baba-mama klub. Meg kell említenünk a polgárőrséget is, akik a gyűjtött vas értékesítésével segítették a térfigyelő kamerarendszer kiépítését településünkön. A civil szerepvállalás egyaránt nélkülözhetetlen eleme a közösségi és az önkormányzati munka eredményességének, ezért vélem azt, hogy jó úton haladunk.

vissza az elejére