Tüskeszentpéteri lisztet vegyenek!

Nagy családi húsvétolás

Táncos, zenés produkciók


közismert márka, megbízható termék a piacon

Tüskeszentpéteri lisztet vegyenek!

A tüskeszentpéteri lisztre sok háziasszony és pékség esküszik, a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel rendelkező termék emberemlékezet óta megbízható márka a piacon. Tüskeszentpéteren nagy hagyományai vannak az őrlésnek, ahol már a 17. században is őröltek búzát. A vízimalom egyike volt a Zalára telepített akkori malmoknak. Ma a tüskeszentpéteri malom Zala megye egyetlen iparszerűen működő malomüzeme, amely évente 14 ezer tonna búzát őröl meg.

– A malmi őrlés és a takarmánygyártás határozza meg tevékenységünk két fő üzletágát – mondja érdeklődésünkre Király László, a tüskeszentpéteri malmot üzemeltető Zala-Cereália Kft. ügyvezető igazgatója. – Az általunk előállított tüskeszentpéteri liszt márkanév a piacon, mely elismertségét és közkedveltségét a kiváló minőségű búzák összeválogatásának és a hagyományos őrlési technológiának köszönheti. A háziasszonyok és a sütni-főzni szerető férfiak körében nagyon kedvelt a BL55-ös finomliszt, amely egy-, két- és ötkilós kiszerelésben vásárolható meg az üzletekben.

Ugyancsak népszerű termékünk a rétesliszt és a búzadara. Előállítunk még BL80-as kenyérlisztet, melyet főleg pékségeknek értékesítünk ömlesztve illetve zsákos kiszerelésben. A kiskereskedelmi boltokban ez a lisztféle nem kapható. Évente 14 ezer tonna búzát őrlünk meg, melynek 77 százalékából lesz úgynevezett fehéráru, a maradék korpaként, búzacsíraként és takarmánylisztként hasznosul.

Az ügyvezető igazgató hozzátette, fő piacuk a Nyugat-Dunántúl, de Szlovéniába és Horvátországba is szállítanak. Mindamellett a belföldi piacot tartják elsődlegesnek, ahol termékeik 95 százalékát értékesítik.
– Másik üzletágunk a takarmánygyártás, amit Zala, Vas, Somogy, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyei csirke- és pulykatermelők számára végzünk. Mintegy hetven állattartó partnerünk van, ami azt is jelenti, hogy évente mintegy 800 ezer pulykát valamint két és fél és hárommillió közötti csirkét nevelünk fel takarmányunkkal. Ide kapcsolódik integrációs tevékenységünk is.

Takarmányt és előnevelt pulykát helyezünk ki termelőinknek, akiktől visszavásároljuk a vágásra érett állatot. Korábban az összes mennyiséget országszerte értékesítettük, jelenleg a legfőbb vágóhídi partnerünk a pacsai Zalai Baromfi-feldolgozó, melyben tulajdonosok vagyunk. Szeretnénk bővíteni az integrációt, hogy a baromfi-feldolgozó mielőbb elérje maximális kapacitását.

Kérdésre válaszolva elmondta, a közeljövőben a liszt árának növekedése várható a nagyon magas búzaárak következtében. A júliustól bevezetendő fordított áfa fehérít a gabonakereskedelmen, pozitív továbbá, hogy áfa nélkül vásárolhatnak gabonát; a kevesebb kiadás jelentősen javítja majd a cég likviditási helyzetét – vélekedett Király László.

vissza az elejére


palacsintafesztivál balatongyörökön

Nagy családi húsvétolás

Hortobágyi húsos, málnás, káposztás, epres csúsztatott, kelt almás, birsalmakrémes, cseresznyés, áfonyás, amerikai, francia, de még sajtmártásos, medvehagymás, sonkás-tormás, krumplis-fahéjas és céklás palacsintát is kóstolhattak Balatongyörökön a nagy családi húsvétolás vendégei. Az ínyenceknek a Szent György-palacsinta és az étcsokoládé töltelékes mascarponés változat keltette föl a figyelmét, a nem gasztro kibicek pedig beérték az ízessel és túróssal is. A Balatongyöröki Hölgyklub asszonyai-lányai hagyományteremtő céllal húsvéthétfőn rendezték meg az első Palacsintafesztivált.

Az ilyenkor szokásos állatsimogatók mellett húsvéti kézműves játszóházzal, gyermekjáték-bemutatóval, zenés gyermekműsorral és kedvcsináló harmonikamuzsikával is találkozhattak a Jüngling Zoltán Közösségi Házba kilátogatók – mondta el a megnyitón Villányi Éva, a művelődési ház vezetője.

Király Lászlóné, a Hölgyklub főnökasszonya elmondta: a györökieknek a Zalaapáti Fánkkarnevál adta az ötletet, hogy ők meg a palacsintának rendezzenek családi népünnepélyt, ahol nyolc helyi, vállusi és keszthelyi csapat mérte össze tudását a háromtagú gasztrozsűri (Madáchy Attila, Bangó László, Ónya József) előtt. A legjobb sós, a legfinomabb édes, valamint a különleges alapanyagokból készült palacsinták fesztiváldíját is helybeli csapat nyerte. A gyorsaság, az ügyesség, a fordítás precízsége is számított a Palacsintás-király és a Palacsintás-királynő kiválasztásánál. Előbbi is (Bíró Zsolt), utóbbi is (Gazdag Rita) a györöki Hamutiprók csapatából került ki.

vissza az elejére


művészeti fesztivál szentpéterúron

Táncos, zenés produkciók

A Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás március végén tízedik alkalommal rendezte meg a házigazda Szentpéterúr önkormányzatával közösen a Közép-Zala Művészeti Fesztivált. A kistérség művészeti csoportjai és egyéni fellépői a színjátszástól a hangszeres zenén, paródián, népdalon, modern táncon át a versekig sokszínű műsorcsokorral álltak a közönség elé.

A jubileumi rendezvényt Pálfi József, Szentpéterúr polgármestere nyitotta meg. Vigh László országgyűlési képviselő, a Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás elnöke úgy fogalmazott, hogy kiváló kezdeményezés a művészeti fesztivál, mely lehetőséget ad az amatőr együtteseknek a bemutatkozásra, a szakmai fejlődésre.
Első helyezett lett a Pölöskei Ördögpalánták a Mátyás király lustái című színjátékkal. A második helyen a Pacsai Citera és Népdalköri Egyesület népdalai, míg a harmadik helyezést társastánc kategóriában Nagy Bendegúz és Vörös Viktória nyerte.

A bemutatott produkciók nem kis fejtörést okoztak a zsűrinek, így hosszas tanácskozás után különdíjban részesítette Szabóné Istenes Melinda népdalénekest, a nemesrádói Kurázsi Kulturális Egyesület Nóti Károly Gomba című komédiáját, és a búcsúszentlászlói Széchenyi Általános Iskola furulyacsoportját. A nemesrádói önkormányzat különdíját Csertő Betti vehette át, Szentpéterúr Község Közalapítványa a helyi általános iskola társastánc formációs produkcióját jutalmazta.

vissza az elejére