Egymást segítő közösség

Rekonstrukcióra szorulnak a vízelvezető árkok


pusztaedericsen az emberi értékekben hisznek

Egymást segítő közösség

Pusztaederics, az alig kétszáz száz lelkes falu békésen, a maga megszokott módján éli mindennapjait. Az önkormányzat vezetése mindig is a kisfalu összetartozásának erősítését, a lakók jólété-nek biztosítását tartotta szem előtt. A szépkorúak ellátásában tanúsított kiemelkedő tevékenységét elsőként jutalmazták Zalában az Idősbarát Önkormányzat Díjjal. Puszta-ederics három faluval alkot körjegyzőséget, melynek központja Tófej, másik tagja pedig Baktüttős. A közigazgatás átalakítása a települést is érinti, de mint a polgármester mondja, ők olyan kicsik, hogy rajtuk semmi sem múlik.

– Tófejjel és Baktüttőssel természetesen jó a kapcsolatunk, továbbra is együtt szeretnénk maradni, éppen ezért egyetértünk a csatlakozás irányával, ami Gu-torfölde illetve a körjegyzőségéhez tartozó települések. A település szintén három faluval tart fenn körjegyzőséget. Mint ismert, a csatlakozás kívánalma az a törvényi szabályozás, mely előírja. hogy a hatályba lépést követően a legalább kétezer lakosú települések tarthatnak csak fent közös hivatalt – mondja Gál Lászlóné, Pusztaederics polgármestere.

– Korábban egyébként már szó esett együttműködésről, társulásról közöttünk az iskolák tervezett egyesítése kapcsán, amely akkor – ezelőtt pár éve – nem jött össze. De a körülmények szülte kényszer az elmúlt őszszel mégis összehozta a fúziót, a gutorföldeiek csatlakoztak a Tófej székhelyű intézményhez. Most csak azok a felsős gyerekek járnak ide a gutori körzetből, akik a szülők döntése alapján idejöttek De ez is szépen növelte a tanulk létszámát az oktatási intézményben. Gutorföldén csak alsó tagozat működik.

A két körjegyzőség most ismét tárgyal egymással; véleményem szerint a megegyezésben az lesz a legnehezebb kérdés, hol legyen a közös önkormányzati hivatal központja. A polgármester szerint a közigazgatás átalakítása sok kérdést vetít előre, de ahogy mondani szokták, a puding próbája az evés, ha működik a rendszer, akkor derül ki, mi hogyan és hol is lesz? Kinek mi lesz a feladata, azt hogyan és miből tudja ellátni. Ha az iskola fenntartója az állam lesz, hogy fog működni annak irányítása, a hatósági feladatokat, amit majd a leennedő járási hivatal lát el, hogy tudja a lakosság helyben elérni. Milyen pályázati, fejlesztési lehetőségek lesznek az önkormányzatok számára – számtalan a nyitott kérdés. De mi eddig is törekedtünk arra, hogy amit csak lehet, helyben segítsünk intézni.

Változott a katasztrófavédelmi törvény is – ennek értelmében, mint veszélyeztetett település, új feladatok elé nézünk. De azt is érezzük, hogy ebben Zalaegerszegről, az átalakult intézményrendszer illetékes szakembereitől minden segítséget megkapunk, nagyon jó az együttműködés.
Kisfalunk kiesik a nagy körforgásból, itt helyben egészen más érdekek vezetnek bennünket, mint a nagyobb településeket, ahol sok más feladatot is el kell látniuk a központi szerepből adódóan – folytatja Gál Lászlóné.

– Nekünk az a feladatunk, hogy kis közösségünknek napi szinten élhető körülményeket biztosítsunk. Tehát legyenek rendben az utak, járdák, rendelkezésre álljanak az alapvető szolgáltatások, vagy biztosítsuk azok elérhetőségét. Szakrendelés, gyógyszertár, egyéb, helyben be nem szerezhető áruk beszerzésében a falugondnok áll rendelkezésre. De vásároltunk korábban egy huszonkét személyes kisbuszt, amivel saját gyermekeinket utaztattuk a tófeji iskolába. Idén januártól iskolabuszként a baktüttösi gyerekek is ezzel a busszal járnak iskolába, óvodába. De besegítünk abban is, hogy eljussanak fogorvosi rendelésre, színházba stb.

Az időseket a klubba, szerdánként orvosi rendelésre a faluházba, illetve szervezett kirándulásokra szállítjuk, ezt a falugondnok végzi. De jól kihasználható a nagyobb busz a focicsapat szállítására is, ha vidéken játszik. Igyekszünk mindent megoldani lakóink számára, például nagyobb bevásárlásokat igény szerint megoldjuk, akciós termékeket beszerezzük, mert itt nem minden kapható, és sok minden jóval drágább is.

Pusztaederics önkormányzata évek óta jó kapcsolatot ápol a Máltai Szeretetszolgálat zalaegerszegi és keszthelyi csoportjával.
– Rendszeresen tudunk biztosítani adományokat, melyek elsősorban ruhák, bútorok, egyéb háztartási eszközök, de élelmiszeradomány is érkezik, hol mirelit áru, hol granulált mák, most például bébiételt kaptunk nagyobb mennyiségben. Így próbáljuk segíteni lakóinkat és a szomszédos településen élőket is, mert sajnos sok, egyre több közöttük a rászoruló ember. A sok adományért és segítésnyújtásért ezúton is köszönetet szeretnék mondani Lukács Józsefné zalaegerszegi, valamint Csontár Péter keszthelyi vezetőnek.

A kistelepülés önkormányzata már több alkalommal is gyűjtött másoknak, így árvíz sújtotta borsodi településnek, ahova 2010-ben egy teherautónyi adományt vittek, de ott voltak a vörösiszap okozta károknál is, ahol a férfiak kemény fizikai munkával segítettek, a nők pedig az ellátórendszerben tették hasznossá magukat.
– Számunkra az emberi értékek a legfontosabbak, ezekre építkezünk, megpróbálva a falu közösségét összetartani. Persze ez a mai viszonyok között nagyon nehéz. Munkanélküliség, megélhetési gondok, egyre több törődést igénylő öregek…. De igyekszünk valamennyi korosztályra figyelni.; mostanáig több olyan pályázati projektet is megvalósítunk, melyek programelemei szinte mindenki számára nyújtottak kikapcsolódási, sportolási vagy képzési lehetőséget.

Kezdetektől fogva nagy figyelmet fordítottunk a településen élő idősekre, a környéken elsőként biztosítottuk számukra a nappali idősotthoni ellátást, amely jelenleg nem a mi fenntartásunkban működik. Hogy hogyan tovább, ha a Kistérségi Társulás megszűnik, még a jövő titka. Egy biztos, az alapellátás az önkormányzat feladata marad. Én úgy látom, hatékonyabban lehetne kisebb körben, akár a leendő önkormányzati hivatal településein közösen működtetni, de az is megfontolandó, hogy esetleg a működtetésbe ne vonjuk-e bele valamelyik történelmi egyházat, akik számára eddig sem volt közömbös településeink szociális ellátása. Egy biztos, ez a kis település élni szeretne, és bízunk abban, hogy ehhez a feltételek a jövőben is – különösen a gazdasági válságból való kilábalást követően még inkább adottak lesznek.

vissza az elejére


tisztítják, újítják a zöldterületeket bázakerettyén

Rekonstrukcióra szorulnak a vízelvezető árkok

Belterületi csapadék- és belvízelvezetésének problémáit szeretné megoldani Bázakerettye önkormányzata, amely pályázatot nyújtott be a beruházás megvalósítására. A kanyargó utakkal, erdőkkel átszelt dimbes-dombos táj egyedi arculatot kölcsönöz a településnek, amely a látvány mellett problémát is hordoz magában a lezúduló esővíz formájában. A magyar olajipar bölcsőjében más fejlesztéseket is terveznek idén, de a települést az is foglalkoztatja, kivel alakítsanak ki közös önkormányzati hivatalt.

– A törvényi rendeletet úgy vélem minden település ismeri, és ebből adódóan lehetőségeivel illetve annak határaival is tisztában van. Településünk öt falu körjegyzőségi központja 1500 fő feletti lakossággal. Mint ismert, hét település vagy legalább kétezer főt meghaladó települések létesíthetnek közös önkormányzati hivatalt. Természetesen mi is keressük a megoldást, de még nem szeretnénk erről nyilatkozni – mondja Iványi László, Bázakerettye polgármestere.

– Iskolánk és óvodánk jelenleg a letenyei többcélú társulás fenntartásában működnek, Tudjuk, hogy az iskolákat átveszi az állam, az óvodák maradnak az önkormányzatoknál, de hogy milyen finanszírozási struktúrában, azt nem tudjuk. Számunkra az is kérdéses, hogy megy majd végbe az a folyamat, melynek eredményeként 2013. január elsejével állami fenntartásba kerül az addig kistérségi társulásban működtetett iskolánk. Ugyanúgy nyitott kérdés a közös önkormányzati hivatalok leendő finanszírozása és feladatköre.

– A településhez közeledve láttuk, hogy végig dolgoznak az utak mellett.
– Borsfa és Bázakerettye között a közútkezelő dolgozik, tisztítják az árkokat, és vágják ki a közlekedést már akadályozó fákat, bokrokat az út mellől. Hasonló munkát végeznek településünkön a Start közmunkaprogramban foglalkoztatott személyek, akik az önkormányzati területeken vágják, irtják a túlburjánzott növényzetet. Feladatuk még a vízelvezető árkok kitisztítása valamint út- és épület-karbantartási munkák elvégzése. Éves szinten 20-23 főnek tudunk munkát biztosítani a program által, amit jónak találunk, csak azt sajnáljuk, hogy a projekt nem ad lehetőséget koordinációs feladatok ellátására. Vagyis önkormányzatunknak, amely amúgy is leterhelt, kell biztosítani vezetőt, aki összefogja, irányítja a munkát.

– Milyen fejlesztéseket terveznek az idei évre?
– A Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Program támogatásával most készítjük a szennyvízhálózat rekonstrukcióját szolgáló engedélyes tervdokumentációkat. A projektben két horvát partnerrel működünk együtt. Az elnyert támogatás összege 236 ezer euró, melyből 86 ezer euró fő kedvezményezettként településünket illeti. Másik gondunk szintén a vízzel kapcsolatos; a belterületi csapadék- és belvíz miatt ugyanis több helyen eltelítődtek már az átereszek, melyeket már tisztítással sem lehetne kiszabadítani a sártól és a földtől. A belvízelvezető árkok rekonstrukciója valamennyi kritikus pontot érintené a településen. A beruházás 34 millió forintba kerül, melynek támogatására pályázatot nyújtottunk be.

Elbírálásra vár egy másik pályázatunk is. Bázán egy mezőgazdasági utat szeretnénk felújítani, mely 12–14 millió forint értékű fejlesztés lenne. A Leader-programban is vannak függő pályázataink. Önkormányzatunk az idei termálkupa megrendezésére igényelt kétszázezer forintot. Több civil szervezet is pályázott, de még eredményről nem tudok beszámolni.

– Még messze vagyunk a strandszezontól, de az önkormányzatnak a termálfürdő üzemeltetésére is fel kell készülnie.
– Az üzemeltetés mindig nagy kérdés, nemcsak a szezon miatt, hanem a működési kiadások miatt. Szeretnénk csökkenteni az energiára fordított összeget, ezért a közelmúltban az energiaracionalizálás lehetőségeit vizsgáltuk szakértőkkel. A napkollektoros és hőszivattyús rendszer kiépítésének esélyei azonban nem állnak rendelkezésre számunkra jelenleg. A fürdővel kapcsolatos fejlesztés, csakis támogatott pályázati projektként jöhet szóba, mert önkormányzatunknak nincs pénze rá.

– A termálkupa egyik eszköze a fürdő népszerűsítésének. Élnek-e más marketinglehetőséggel is?
– Természetesen, honlapunkon folyamatosan tesszük közé az információkat, a programokat a termálfürdővel kapcsolatban. Meghirdetjük újságokban is, mielőtt eljön a szezon. Újdonság, hogy idén szerepeltetjük termálfürdőnket az Aquapark című marketingkiadványban is, mely 1+1 fő kedvezményt biztosít tulajdonosa számára. Egy belépőjegy árával két fő keresheti fel a többi között a bázakerettyei termálfürdőt is. Térségünkben minden településnek van egyedi nevezetessége, maga a Mura-vidék, mint tájegység szintén egyedülálló. Érdemes lenne ezeket az értékeket összefogni, és egy turisztikai csomagként kiajánlani. Úgy vélem, egy ilyen együttműködést sikert hozna az idegenforgalomban. Persze a jó időt nem tudjuk garantálni, ezen a téren csak reménykedhetünk, bízva az idei szezon eredményességében – mondta Iványi László.

vissza az elejére