Beszámoló a Zalavíz Zrt. közgyűléséről
Minőségi vetőmagok és lucernapellet
Beszámoló a Zalavíz Zrt. közgyűléséről
A Zalavíz Zrt. május 24-én, a részvényesek 87,79 százalékos részvételi aránya mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelynek fontosabb napirendi pontjai a társaság 2011. évi üzleti beszámolója és a 2012. évi üzleti terve mellett az új vízi-közmű törvény előírásainak megfelelő módosítások voltak.
A Zalavíz Zrt. 2011-es teljesítménye kiegyensúlyozott gazdálkodást mutat – vette át a szót Nagy András vezérigazgató a napirendek elfogadását követően a levezető elnöktől, dr. Burján Richárdtól, a Zalavíz Zrt. elnökétől. – A Zalavíz Zrt. stabil gazdasági mutatói és az elmúlt évben lezajlott átvilágítás és különféle auditok az irányba mutatnak, hogy társaságunk a jövőben is a térség megbízható víziközmű- szolgáltatója és foglalkoztatója marad. Elmúlt évi eredményei között meg kell említeni a saját termelésű biometánnal üzemelő járműflotta üzembe helyezését, amely a térségben egyedülálló, és a Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton is elismerésre érdemes innovációnak minősítették. A jövőben egyre növekvő szerep jut a bioüzemanyagnak a város közösségi közlekedésében is.
A szolgáltatónál tavaly több mint 5 millió köbméter vizet értékesítettek, míg 4,3 millió köbméter szennyvizet tisztítottak meg, ami nagyságrendileg az előző évi mennyiségek és bevételek szinten tartását jelenti. A Zalavíznél 2011-ben átlagosan 277 fő dolgozott, 138 fő közvetlenül az ivóvíz-szolgáltatásban és 112 fő a csatornaszolgáltatásban. Ezzel a létszámmal 124 településen végeznek vízszolgáltatást és 78 településen szennyvízelvezetést és -tisztítást. Az elmúlt évben a víziközmű-vagyon és a működtetőeszközök fejlesztésére, valamint karbantartásra megközelítően egymilliárd forintot költöttek. Megfigyelhető, hogy a felhasználók fizetési hajlandósága – különösen a lakossági fogyasztók körében – folyamatosan romlik, amit 2011-ben erősített a svájci frank hiteles ügyfelek köre, hiszen ők a növekvő banki törlesztéseket a közüzemi számláik teljesítése elé helyezték.
A társaság 2011. évi üzleti tervének teljesítését és a beszámolókat,
jelentéseket a közgyűlés egyhangúan elfogadta.
Mit várhatunk 2012-ben? A társaság fő fejlesztési céljai a biológiailag lebomló
hulladékfogadó állomás kiépítése a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen,
amelynek segítségével növelhető a biogáztermelés, a KEOP ivóvízminőség-javító
projekt szakmai koordinálása és a második fordulós pályázat előkészítése. Komoly
feladatokat ró a szolgáltatóra az új víziközmű törvény és más új jogszabályoknak
való megfelelés is. További kiemelt cél az ügyfelek kiszolgálásának fejlesztése,
az E-számla bevezetése. A szennyvíztisztítás terén enyhe emelkedés
prognosztizálható, amelyhez a csatornahálózat-fejlesztés mellett a víziközmű
törvényben előírt rákötési kötelezettség is hozzájárul.
Személyi kérdésekről is döntött a közgyűlés, amelynek megfelelően az
Alapszabály módosítására került sor. A felügyelőbizottság tagjai közül Arnhoffer
András a felmentését kérte, míg Szabó László mandátuma lejárt. A közgyűlés
Udvardiné Pálfi Erzsébetet és Süle Gábort 2014. január 20-ig terjedő időszakra a
felügyelőbizottság tagjaivá választotta. Az Igazgatóság új tagjaként Kozma
Tibornak szavazott bizalmat a közgyűlés, míg Kútfej Attila igazgatósági tagot a
felügyelőbizottság tagjává választották. Megbízatásuk 2016. január 20-ig tart.
Nagy András vezérigazgató megköszönte a távozó felügyelő- bizottsági tagok
munkáját.
a zal-agro zrt. ingatlanokat kínál megvételre
Minőségi vetőmagok és lucernapellet
A Zal-Agro Zrt. saját előállítású magyar és osztrák őszi búza vetőmagvak, valamint lucernapellet értékesítésével áll a hazai gazdák és kereskedők rendelkezésére. A zalaszentgróti mezőgazdasági vállalkozás a több lábon állás stratégiáját választotta privatizációja után is, így növénytermesztés, tejelőszarvasmarha-tenyésztés, integrált termeltetés és terményértékesítés tartozik még fő tevékenységei közé. Szabó László elnök vezérigazgatóval beszélgetünk, aki Tahin Dezső nyugdíjba vonulását követően április elsejétől irányítja a nagy múltú céget.
–
A hasonló nagyságú mezőgazdasági vállalkozások inkább specializálódtak, míg a
volt állami gazdaság jogutódjaként létrejött, jelenleg 74 főt foglalkoztató
cégünk megtartotta korábbi termelési szerkezetét. Alapvetően tejelő
tehenészettel és 2100 hektár bérelt területen hagyományos növénytermesztéssel
foglalkozunk. Ehhez kapcsolódóan évente mintegy 1200 tonna vetőmagot állítunk
elő. Kiváló minőségű magyar és osztrák búza vetőmagvainkat szívesen ajánlom a
zalai gazdák figyelmébe.
Emellett zöldnövényi szárítmányt, lucernapelletet is gyártunk évi 1500–2500 tonna mennyiségben. Külföldi és belföldi piacon értékesítjük, elsősorban keverőüzemek és kisállattartók számára. Tejelő tehenészetünk tejtermelő állománya 380 darab, évi 3,3 millió liter extra minőségű tejet állítunk elő hazai piacra. A 8800 liter/tehén/év hozammal előkelő helyen állunk megyei és országos viszonylatban is.
Szolgáltatásaink közül megemlíteném az integrált termeltetést is, mely
kapcsán évi 5500 tonna terményt értékesítünk.
2010-ben, a tulajdonosi szerkezetben jelentős változás állt be azzal, hogy a
ZALAGRÁR Kft. megvásárolta a Zal-Agro Zrt. részvényeinek felét. Gazdálkodásunkat
pénzügyi stabilitás jellemzi, a termelés hatékonyságát beruházásokkal igyekszünk
növelni – hangsúlyozta Szabó László, aki 33 éve dolgozik a vállalatnál, és az
utóbbi tíz évben a felső vezetésben tevékenykedett.
– Az uniós támogatások pozitívan hatottak cégünk fejlődésére, ugyanakkor a csatlakozással a piaci verseny is fokozódott. Jelenleg a legnagyobb gondot a klímaváltozás hatása okozza: gyakori a szélsőséges hőmérséklet-ingadozás, és térségünkben különösen kevés a csapadék mennyisége. Ez visszaveti a terményhozamokat, kihatással van az állatok takarmányellátására. Sajnos a vártnál alacsonyabb a tej átvételi ára, emellett csökkent az állami támogatása is, ugyanakkor jóval magasabb az input költség. A külső tényezőkhöz való alkalmazkodás azonban mindig változtatást követel meg.
Az új vezetés – mások mellett Nagy Gyula termelési vezérigazgató-helyettessel és Nádasi Lászlóné főkönyvelővel – új vállalatirányítási stratégiát dolgozott ki. Lényege, hogy az általános költségek csökkentésével felszabadult forrást beruházásokra, a telephelyek korszerűsítésére fordítsák. A nyugdíjba vonuló dolgozók státusa belső átszervezéssel oldódott meg, külső munkaerő bevonására nem került sor. Csökkentik a hitelállományt, valamint értékesítik a használaton kívüli ingatlanokat:
A Zal-Agro Zrt. megvételre ajánlja zalaszentgróti
Alkotmány utcai központját, miután az átköltözik a türjei termelési központba.
Értékesítik zalaszentgróti és pakodi telephelyüket és tárolóépületeiket, továbbá
zalaszentgróti és zalavégi építési telkeiket, valamint Szigligeten, Szajkon és
Cserszegtomajon található üdülőövezeti ingatlanjaikat.
Érdeklődni a 83/360-048-as számon lehet.
MUNKAERŐ-PIACI ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
Az Európai Unió támogatása révén díjmentes képzésekkel segíti a nyugat-dunántúli régió mikro- és kisvállalkozásait, ezáltal növeli munkavállalóik alkalmazkodóképességét valamint a foglalkoztatottságot a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (KVA). A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében mintegy 225 millió forint támogatást nyert a Munkaerő-piaci és vállalkozói kompetenciák fejlesztése a nyugat-dunántúli régióban című pályázatára.
A KVA programja keretében cégvezetés, projektmenedzsment; gazdasági és vállalkozási ismereteket; értékesítési ismereteket növelő tanfolyamot végezhetnek a jelentkezők. A kurzusok előnye, hogy a KVA útiköltség-támogatást, ellátást és az akkreditált tanfolyamokról tanúsítványt biztosít. A továbbképzések 2011 novemberében már elkezdődtek, és folyamatosan indulnak Győrben, Szombathelyen, Zalaegerszegen és a régió tíz másik városában. A képzési csoportok indulásáról a részleteket meg lehet tudni a KVA www.kva.hu/tamop weboldalán.
A támogatott képzések megszervezését az motiválta, hogy Magyarországon igen alacsony a foglalkoztatásban meghatározó szerepet játszó mikro- és kisvállalkozásokban alkalmazottak (munkavállalók és menedzsment) részvételének aránya a továbbképzést jelentő tanfolyamokon. A kisebb vállalkozások nehezen tudják ezeket finanszírozni, nehézségekbe ütköznek a szervezéskor, amelyek sokszor adminisztrációs terheket rónak rájuk. A KVA projektje ezt a szakadékot kívánja áthidalni: a képzésekre keveset áldozó mikro- és kisvállalkozások számára olyan kínálatot állított össze, amely igényeiknek a legnagyobb mértékben megfelel.
A képzésen elsajátítottakat azonnal alkalmazni lehet a hétköznapi munka során. A munkaadó vállalkozásoknak a program megvalósulásához önerőt nem kell biztosítaniuk, a KVA mint ernyőszervezet átvállalja a munkahelyi kurzusok lebonyolításával kapcsolatos valamennyi tevékenységet, adminisztrációt. A program által 1000 fő képzését koordináljuk.
További információt a fenti weboldalon talál, valamint a 96/512-530-as telefonszámon és a tamop@kva.hu e-mail címre küldött levelére kaphat.
A program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Magyarország megújul.