Ünnepélyesen átadták a megújult intézményeket pacsán
Pacsa város önkormányzata több mint 290 millió forintos európai uniós támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program „Kis- és mikrotérségi hálózatok és központjaik fejlesztése” című pályázaton. A beruházás 32 millió forint önerőt igényelt. Ezt az összeget az EU önerőalap pályázatán elnyert közel 13 millió forinttal tudta csökkenteni az önkormányzat. A projekt az óvoda és az iskola épületének rekonstrukcióját, valamint a tornacsarnok bővítését és korszerűsítését tette lehetővé. Az óvodát május 29-én, míg az iskolát június 6-án adták át ünnepélyesen a megye tízedik városában.
A pacsai óvodába május közepén költözhettek vissza a gyerekek, akik meseszép felkiáltással csodálkoztak rá a megszépült, megújult intézményre. Mostoha körülmények között folyt a nevelő munka a pacsai óvodában: az épületet alig lehetett felfűteni, a nyílászárók nem záródtak jól, az udvari játékok szegényesek voltak – idézte fel a korábbi állapotokat Kovácsné Lugosi Mária, az iskola és óvoda intézményvezetője az átadási ünnepségen. A 2011 szeptemberében kezdődött átalakítás alatt a volt labdarúgó-kollégium épületében kaptak helyet a gyerekek, ahol a nevelés feltételei, ha szűkösen is, de biztosítottak voltak. Az intézményvezető végül köszönetet mondott a beruházásban közreműködőknek és a szülőknek, akik segítettek az intézmény kitakarításában és bebútorozásában.
Az 1978-ban készült épületben komolyabb felújítás nem történt az elmúlt évtizedek alatt, ezért is vált szükségessé teljes rekonstrukciója. Az önkormányzat 2008-ban beadott pályázatát formai okok miatt elutasították. A 2010-ben benyújtott második pályázatot azonban támogatásra érdemesnek ítélték. Ennek köszönhetően valósulhatott meg az óvoda régóta várt korszerűsítése, amely közel 100 millió forintba került – mondta el Henczi Zoltán, Pacsa polgármestere.
Napkollektoros energetikai és gépészeti felújítást valamint a tetőszerkezet
cseréjét végezték el egyebek mellett, de új polcokat, bababútorokat és udvari
játékokat is beszereztek. A polgármester úgy fogalmazott: nehézségekkel
küzdöttek a kivitelezés alatt, a végeredmény, a megszépült óvoda azonban mindezt
feledteti velük.
Az ünnepség végén átadta az óvoda kulcsát Tóth Lászlóné óvodavezetőnek, aki a
gyerekek és szülők nevében megköszönte a beruházást, majd Szitás József plébános
megáldotta a felújított épületet.
Az első tanévet 1963. szeptember elsején kezdte meg az iskola, mely 1977-ig általános gimnáziumként működött. Közben folyamatosan költöztek át a gyerekek a régi általános iskolából. A növekvő gyermeklétszám miatt többször bővítették az épületet, ahol az utolsó ilyen munkát 1994 és 1995 között végezték el, így mostanra újra szükségessé vált az iskola és a tornacsarnok korszerűsítése – mondta el köszöntőjében Henczi Zoltán, Pacsa polgármestere, aki végezetül azt kívánta, hogy újra maximális gyermeklétszámmal működjenek a megújult intézmények.
Az óvoda és az iskola felújítása hozzájárul ahhoz, hogy Pacsa erősítse térségi központi szerepét az oktatás, nevelés területén is – méltatta a beruházást Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács korábbi elnöke, aki felidézte, hogy az akkori pályázati kiírás kilenc iskola rekonstrukcióját tette lehetővé a megyében.
A több mint 200 millió forintba kerülő fejlesztés hosszú távon megalapozza az oktatási intézmény jövőjét – fogalmazott Kovácsné Lugosi Mária, az iskola és óvoda igazgatója. Mint mondta, a megszépült és gazdaságosan működtethető épület önmagában azonban nem elég, tartalmi megújulás is szükséges, melyért egyaránt sokat tehetnek az oktatás-nevelés irányítói, a pedagógusok és a gyerekek. Ezért céljuk, hogy korszerű, a mindennapokban jól hasznosítható tudást adjanak át a gyerekeknek. A gyerekek pedig úgy tudják meghálálni a nagy értékű beruházást, hogy tudással hírnevet szereznek az iskolának.
2011 júliusában akadálymentesítéssel kezdődött munka; korszerűsítették a fűtési rendszert, hőszigeteltek, festettek, új nyílászárókat építettek be. Azt mondani sem kell, hogy a gyerekek legnagyobb örömét az újépítésű 450 négyzetméteres, tovább bővíthető tornacsarnok szolgálja.
DR. zacher gábor toxikológus előadása
Érdeklődőkkel zsúfolásig megtelt a Balaton Színház Simándy-terme május közepén, amikor a „Bűnmegelőzést segítő közösségi programok Keszthelyen” című projekt részeként dr. Zacher Gábor főorvos, a fővárosi Péterffy Sándor utcai kórház klinikai toxikológusa tartott előadást a dizájner drogok hazai térhódításának veszélyeiről.
A facebook csillogó szemű nemzedékének sokak számára furcsa, olykor bizarr világába bepillantást engedve a szakember kiemelte: az évtizeddel ezelőtti „boldog békeidők” tudatmódosító, pszichoaktív szerei (heroin, amfetamin, metamfetamin, a klasszikus diszkó drogok, LSD, szipu, illékony oldószerek, gombák) viszonylag jól kiismerhetők, kiszámíthatóak voltak hatásukat illetően. Tavalyelőttől viszont új világ köszöntött be. A gyors információ, étel, szex, lerészegedés, öröm, buli, after party lett sikké a fiatalok között. A klasszikus drogdíler helyébe pedig a gyorsfutár lépett. Bizarr tüneteket produkáló, új fantázianevű károsító szerek jelentek meg.
Az EU országokban az elmúlt két évben 141 új szert regisztráltak. Hollandia, Belgium, Csehország, Szlovákia helyét a drog előállítása terén Kína és India vette át. A legálisnak hirdetett porokat, tablettákat idén áprilisig „emberi fogyasztásra alkalmatlan" jelzéssel, növényi tápszerként reklámozták, illetve helyezték forgalomba. A dizájner drogok EU-n belüli elosztó piacának főközpontja Budapest lett, egészen 2012 áprilisáig. Az itteni hatóságok lehetőségeinek kiszélesedésével az elosztó centrum a közelmúltban Szerbiába helyeződött át.
A legfrissebb adatok szerint egy átlagos hétvégi napon 350 ezer magyar számít szerhasználónak, és e miatt tavaly 600-an kerültek kórházba, és mintegy húszan bizonyítottan a drogtól haltak meg. A kábítószerhasználók számát húszezerre becsülik Magyarországon. Hogy ide jutottunk, abban nagy szerepe van annak, hogy egy átlagos honi szülő napjában hét percet foglalkozik gyermeke nevelésével. A családmodell fontosságát hirdető szakember szerint: a gyermeket nem tiltani kell a drogtól, hanem bölcsen felkészíteni arra, hogy jó döntéseket hozzon saját életével, jövőjével kapcsolatban.
a vadászatról a gellénházi iskolában
A vadászat és természetvédelem fogalmával, a hazánkban élő nagyvadak és kicsinyeik helyes elnevezésével ismerkedhettek meg a gellénházi iskola hetedikesei az utolsó tanítási napon. A rendezvénnyel ünnepelték meg a Madarak és Fák napját, majd az iskola diákjai kirándulni mentek.
– A gyerekekkel honlapok segítségével a természetvédelem, környezetvédelem, vadgazdálkodás és vadászat fogalmáról, alapelveiről és céljairól beszélgettünk – tájékoztatott Győrvári Attila, a Nagylengyeli Vadásztársaság tagja. – Miután sokan összekeverik a neveket, az őzet a mesebeli Bambival azonosítják, tisztáztuk meghatározó vadfajaink, a gímszarvas, dámszarvas, őz és vaddisznó és ezek kicsinyeinek pontos elnevezését. A második részben egy 20 perces részt tekinthettek meg az Agancsok című filmből, melyből például megtudhatták, mi a bőgés (a gímszarvas násza), mi a barcogás (a dámszarvas násza). Beszélgettünk arról is, miért kell vadászni, milyen a vadászati tevékenység társadalmi megítélése.
– Évek óta tartjuk a kapcsolatot a vadásztársasággal, a gyerekekkel
rendszeresen részt veszünk szemétgyűjtési akcióikban – mondja érdeklődésünkre
Horváth László, a gellénházi Dr. Papp Simon Általános Iskola igazgatója. –
Felajánlották, hogy a vadgazdálkodásról, a vadászat jelentőségéről előadásokat
is tartanának a gyerekeknek, amit örömmel vettünk. Idén második alkalommal
szerveztük meg a rendezvényt, melyen hetedikesek vettek részt.
A gellénházi iskolások nagy érdeklődést tanúsítanak a vadászat iránt, az is
bizonyítja, hogy szép számmal küldenek be rajzokat a Zala Megyei Vadászkamara és
Vadászszövetség pályázati felhívására, melynek idei eredményhirdetését
szeptember 1-jén, a sohollári vadászati évadnyitón tartják.