átadták a müller logisztikai központot letenyén
Közel tízmillió eurós (2,8 milliárd forint) költségű beruházással, mindössze hét hónap alatt épült meg Letenyén a Müller nemzetközi logisztikai központja, melyet szeptember 16-án adtak át ünnepélyesen. A német drogérialánc magyarországi, horvátországi és szlovéniai üzleteit kiszolgáló létesítményben több mint 300 dolgozót foglalkoztatnak 2012 júniusa óta.
Dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott: Letenye határmentiségből adódó korábbi hátránya előnnyé változott a logisztikai központ letelepedésével, melyet a magyar állam is támogatott a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból. A kormány kiemelt figyelmet fordít az új munkahelyek létesítésére, a versenyképes gazdaság megteremtésére, melyhez jól illeszkedik ez a beruházás, ami egyúttal igazolja azt is, hogy a német, illetve az európai gazdasághoz való tartozás nagy előnyöket rejt hazánk számára. A magyar vállalkozásoknak is példaértékű lehet az, hogyan lehet több évtizedes kitartó munkával európai jelentőségű céget létrehozni – hangsúlyozta.
Erwin Müller, az ulmi központú vállalat tulajdonosa és ügyvezetője elmondta, hogy a közvetlenül az M7-es autópálya mellé telepített logisztikai központjukból látják el magyarországi, horvátországi és szlovéniai üzleteiket. A 18 ezer négyzetméteres letenyei telephely 23 ezer négyzetméter alapterületűre bővíthető, ami előrejelzi azt, hogy a magyar–horvát–szlovén bolthálózat a jövőben tovább terjeszkedhet. Terveik közé tartozik, hogy az ulmi központ egy részlegét valamint a budapesti központi egységet is Letenyére telepítik. Az ügyvezető jelezte, hogy éves szinten tízszázalékos árbevétel-növekedéssel számolnak, mely további 50 fő foglalkoztatását teszi lehetővé. A letenyei raktárbázison két műszakban több mint 300 embert foglalkoztatnak jelenleg, de a karácsonyi szezon előtt ideiglenesen háromműszakos munkarendet vezetnek be, és ekkor több mint 400 embert alkalmaznak majd.
Halmi Béla, Letenye polgármestere köszöntőjében elmondta, négyéves előkészítő munka előzte meg a logisztikai bázis letelepítését, melyből a város önkormányzata is kivette részét. Egyebek mellett módosította rendezési tervét, és új vállalkozói övezetet jelöltek ki az M7-es autópálya és a régi magyar–horvát átkelő között. Mint fogalmazott, mindeközben várták Horvátország uniós csatlakozását, mely az áru szabad áramlását teszi lehetővé. A német drogérialánc negyedik európai központjaként megépült letenyei raktárbázis avatása nagy ünnep a városnak, ahol 23 évvel ezelőtt adhattak át utoljára nagyüzemet – hangsúlyozta.
A 3,6 milliárd éves forgalmú kereskedelmi vállalat Európa-szerte több mint 27 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Hazánkban 2007 óta van jelen. Letenyei nemzetközi raktárbázisának megépítéséhez, és új munkahelyek létesítéséhez 458 millió forintos támogatást nyert az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.
Antal Lívia
ülésezett a megyegyűlés
A megyei közgyűlés elmúlt ülésén áttekintette a megyei önkormányzat 2012 első félévi gazdálkodását és megállapította, hogy gazdálkodása kiegyensúlyozott volt, pénzügyi helyzete stabil. A rendelkezésre álló szűkös forrásokból a takarékosság elvét előtérbe helyezve teljesítették a törvény által előírt feladatokat. Az elmúlt időszakban bekövetkezett változások miatt a közgyűlés módosította a megyei önkormányzat idei évi költségvetési rendeletét, melynek főösszege 1.860.818 ezer forintra módosult.
A 2013 első negyedévében véglegesítendő új megyei területfejlesztési koncepció és program elkészítésének megalapozásaként a nyár folyamán kérdőíves felmérést végzett a megyei önkormányzat a településeinek körében a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési elképzeléseket illetően. Eddig 234 zalai település küldte meg a helyzetértékelését és a fejlesztési elképzeléseket. Több mint 90 százalékuk jelölte meg a foglalkoztatási problémákat. A következő időszakban a megye a gazdasági élet szereplőinek a véleményét fogja kikérni és a koncepció egyeztetését még ebben az évben elkezdi.
szüreti ünnepség teskándon
A hagyományokhoz híven szőlőfürtökkel, szalagokkal feldíszített lovas szekérrel, traktorokkal és más munkagépekkel vonultak fel az ünneplők a szüreti felvonuláson, Teskándon. A népviseletbe öltözött ifjak és felnőttek nótával és vidámsággal gondoskodtak a jó hangulatról. A díszes menet így haladt végig a településen.
A teskándi szüreti felvonulás külön érdekessége, hogy a település közigazgatási területén egyáltalán nincs szőlőhegy. A helyi gazdák a környező falvak dombhátain művelik szőlőiket, ahogy a régmúltban is. Sőt, szüreti felvonulást is tartottak. Sok-sok évvel ezelőtt, az első „újkori” szüreti felvonulás megszervezésekor ezt a hagyományt élesztették újjá.
A program a Kemence-háznál folytatódott. A műsorban közreműködött a becsvölgyei Cserta Néptáncegyüttes, a németfalui Vadvirág Népdalkör, a teskándi Örömi Barbara, valamint Dormán Krisztina és társa. Fellépett a Teskándi Színjátszók alkalmi cso-portja, valamint a helyi iskolások aerobik csoportja. Az esti órákban batyus szüreti buli zárta a rendezvényt.
Négy nagy pincészet és két borászati szervezet tagságával megalakult a Zalai Borturisztikai Klaszter a megyében – jelentette be Pál János bortanácsadó az alakuló ülést követő sajtótájékoztatón.
– A bortermelő területek hírnevének öregbítése, a megyében tevékenykedő borászok borainak népszerűsítése, közös piaci érvényesülés elérése országon belül és határon túl – említette a célok között. Ennek érdekében a meglévő borutak mellett új turisztikai borutakat szerveznek a borászatokhoz, borral foglalkozó cégekhez, szakemberekhez, erősítve a zalai borászok közötti összefogást. A zalai borkultúra megteremtése, kulturált borfogyasztás hirdetése szintén szándéka a szervezetnek.
– A klaszter olyan gazdasági szerveződés, mely közös minősítési rendszer
kidolgozásával, közös termékek létrehozásával és szintén közös pályázatok
elkészítésével képzeli el a szervezet munkáját – tette hozzá Czuczay Lilla,
projektmenedszer.
Elmondta továbbá, hogy a talajadottságoknak és a helyi hagyományos megművelésnek
köszönhetően a zalai borok jó minőségűek, csak kevésbé ismertek. A klaszter
hatékonyabb marketingmunkával ezen szeretne változtatni, nagyobb elismerést és
nagyobb piaci részesedést kivívni a zalai nedűknek és pincészeteknek.