i. kerka–mura ifjúsági találkozó lentiben
Több mint ezer magyar és szlovén diák részvétele mellett nyitotta meg az I. Kerka-Mura Ifjúsági Találkozót Kövér László, az Országgyűlés elnöke szeptember 14-én. „Egy másik nép történelmét, nyelvét és kultúráját tisztelni csak az képes, aki ismeri saját népe történelmét, nyelvét és kultúráját és büszke is rá” – hangsúlyozta köszöntőjében a lenti Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tornacsarnokában tartott nyitóünnepségen.
Kövér
László emlékeztetett arra, hogy miközben a nemzetek Európájáról beszélnek, sokan
a homogenizációra, a nemzeti önazonosság megszűntének szükségességére gondolnak.
Úgy vélekednek, hogy a másság tiszteletét az azonosság megszüntetése árán lehet
elérni.
– A mai találkozó éppen az ellenkezőjéről szól, úgy keressük egymásban az
azonosságokat, hogy közben saját magunkat, a saját önazonosságunkat szeretnénk
megmutatni másoknak – hangoztatta.
Hozzáfűzte azt: – Erős nemzetek csak azok lehetnek, amelyek képesek saját magukra büszkeséggel tekinteni, amelyek tudják, hogy az Európai Unió – ha valóban értékközösségként gondolunk rá – ereje nem a számosságban, hanem a minőségben van. Éppen ezért egy Szlovénia és Magyarország méretű ország és nép is lehet erős nemzete a közös Európának. Mindehhez az kell, hogy tisztában legyen saját értékeivel, minőségével, és fejlessze azt. Szerencsére egyre többen vannak olyanok, akik az Európai Unióra érdekérvényesítő terepként tekintenek, ahol minden nemzet nemzeti értékeit kívánja érvényesíteni – fejtette ki.
Romana Tomc, a szlovén parlament alelnöke beszédében hangsúlyozta: a két
állam találkozási pontján élő magyarországi szlovén kisebbség valamint a
Szlovéniában élő magyar nemzetiség fontos kapocs a két ország viszonyában, a két
közösség ugyanis gazdagítja a két ország együttműködését és kulturális életét.
– A figyelmet a fiatal generációra kell fordítani. Nekik kell ugyanis tenni
azért, hogy megtalálják egymást, kifejezzék szolidaritásukat egymás iránt, bár
más nemzet tagjai, mégis mindannyian egy közösséghez, az Európai Unióhoz
tartoznak – érvelt Romana Tomc.
Horváth László, Lenti polgármestere kiemelte, hogy nem azt kell keresni, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt bennünket. Ez pedig a magyar anyanyelv, melynek védelme és ápolása a legfontosabb. Megemlítette, hogy a mai fiataloknak már nem úgy kell küzdeni a magyar nyelv fennmaradásáért, mint ötven évvel ezelőtt nagyszüleiknek.
– A hivatalos kapcsolatoknál azonban több kell, csakis a határokon átnyúló
személyes, baráti kapcsolatok járulhatnak hozzá ahhoz, hogy megváltozzon az a
szomorú történelmi helyzet, miszerint az állam és a nemzet határai nem esnek
egybe. Rajtatok, fiatalokon múlik, hogy a kéznyújtásból kézfogás is legyen –
hangsúlyozta.
A Kézfogás a magyar–szlovén határon innen és túl elnevezésű programban a
szlovéniai Lendva és a lenti általános és középiskolás diákok mellett a közeli
Páka, Csesztreg és Lovászi általános iskolásai vesznek részt. Az I. Kerka–Mura
Ifjúsági Találkozón sportvetélkedőre, néptáncbemutatóra, könnyűzenei ki mit
tudra? valamint színjátszó körök találkozójára került sor a magyar és szlovén
diákok között.
– AL –
magas terményárak – bajban az állattenyésztés
Lenti és Zalalövő térségét kevésbé sújtotta az aszály, míg például Nagykanizsa és Zalaszentgrót térségében jelentős terméskieséseket okozott a kukoricában a nyár óta tartó szárazság. A keletkezett aszálykár mértékéről, az őszi betakarítási és a vetési munkák állásáról Horváth Gyulától, a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetőjétől érdeklődtünk.
– A kényszerérés miatt Zalában is elkezdődött már a kukorica és a napraforgó betakarítása. A közel ötezer hektáros napraforgóból már három és fél ezret learattak a gazdák. Sajnos, rossz terméshozammal, hektáronkénti két tonnás átlaggal. Ez elmarad az ötéves átlagtól, ami 2,3-2,5 tonna volt hektáronként. A kukorica Lenti térségében 7-8 tonnás hektáronkénti átlagot ígér. Itt több csapadék esett, és a talajok vízgazdálkodása is kedvezőbb. Zalalövő térsége is hasonló adatokkal bírhat, de Zalaegerszeg térségében már vegyes a kép.
Azt tapasztaltuk, hogy a korai vetésű kukoricák, melyek nagyobb gyökérzetet tudtak fejleszteni, azok kevésbé szenvedtek a szárazságtól. Zalaszentgrót, Keszthely, valamint Nagykanizsa és Letenye térségében súlyosan érintette az aszály a kukoricát, nem beszélve a nyárközepi jégverésről. A közel ötvenezer hektárból csak kétezer hektárt takarítottak be a megyében, hektáronkénti 5,22 tonnás átlaggal. Az ötéves átlag 6,5-7 tonna. Ez a hozam egyelőre közepesnek tekinthető, hiszen most csak a legproblémásabb területeken arattak. Előrejelzi egyben azt is, hogy megyénkben az országosnál kevesebb kára lesz a termelőknek.
– Az aszálykár felmérése Zalában is elkezdődött már?
– Az előzetes termésbecslések szerint hektáronként 4,5 tonna hozammal
számoltunk a kukorica tekintetében, ám az első aratási hozamok, mint említettem,
ennél többet mutatnak. Persze még az elején vagyunk, így nem tudjuk megmondani
most sem a kukorica, sem a napraforgó tekintetében, hogy a már bejelentett
területek mellett még mennyiről érkezik bejelentés, és ez mekkora terméskiesést
jelent. Fontos információ a gazdáknak, hogy a kárszámításnál az adott gazdaság
üzemi értékű hozamcsökkenését veszik figyelembe.
– A szója is megszenvedte a szárazságot?
– A 2500 hektáros területű szója betakarítása lassan befejeződik a megyében.
Az aszálykár megmutatkozik a hektáronkénti 1,54 tonna termésátlagban, ami
jelentősen elmarad az ötéves 2-2,2 tonna átlagtól. A 330 hektáron termelt
burgonyát viszont kevésbé sújtotta a szárazság. Hektáronkénti 20,4 tonna
átlaggal takarították be a gazdák, ötéves átlaghozama 23 tonna.
Szeretném megemlíteni, hogy idén Zalában rendkívül jól teljesített az őszi búza
a hektáronkénti 4,5 tonna termésátlaggal, ami jóval magasabb az országos 3,7
tonna hozamnál.
– A száraz időjárás hátráltatja az őszi vetéseket?
– A szárazság nagyon megnehezítette a magágy elkészítését az őszi
káposztarepcénél, 16 ezer hektárra tervezték a gazdák, azonban ebből csak 10
ezer realizálódott. Szerencsére jól jött ez az eső. Az őszi árpa vetése még az
elején tart; 4500 hektárra tervezik a gazdák. Még nem kezdődött el az őszi búza
vetése, melynek vetésterülete 24 ezer hektár a megyében. De nincs csúszás ebben,
ahogy a tritikálé elvetésében sem, amit 2800 hektárra „gondoltak” a termelők.
– Az aszály következményei az állattenyésztési ágazatot is súlyosan
érintik.
– Sajnos a magas takarmányárak főleg az abrakfogyasztó – sertés és baromfi –
ágazatok helyzetére rendkívül negatívan hat. A kukorica tőzsdei ár 70 ezer
forint per tonna; ilyen még sohasem fordult elő. A takarmánybúza ára is 68 ezer
forint körül van. A szója is drága lesz, amelyből egyébiránt importra szorulunk.
Az aszály miatt kevesebb a szálastakarmány, a széna és a szalma is. Az
állattenyésztőket meg fogja viselni az idei év, drágább lesz a sertéshús, de ez
nem jelenti azt, hogy kiadásaik növekedését érvényesíteni tudják a hús
felvásárlási árában.
Antal Lívia
tájékoztató értekezlet zalaegerszegen
A járási rendszer kialakítása nem jelent állami terjeszkedést, csak a meglévő létszám valamint a feladatok és hatáskörök átcsoportosítását – hangsúlyozta Rigó Csaba kormánymegbízott a Zala Megyei Kormányhivatal szeptember 13-i értekezletén, Zalaegerszegen, melyen a négy megyei járási biztos átvette megbízólevelét.
A kormánymegbízott emlékeztetette a jelenlévő polgármestereket és jegyzőket arra, hogy kormányrendelet rögzíti a járási határokat és a leendő járási székhelyeket. Emellett megjelentek már azok a kormányrendeletek, melyek meghatározzák a járási hivatalokhoz átkerülő valamint az önkormányzatoknál maradó feladatköröket. Hangsúlyozta: a járási rendszer kialakításának célja, hogy az állam közelebb kerülhessen az emberekhez, és a közigazgatás minden állampolgár számára elérhetővé váljék. Ezért közös a felelősség az önkormányzatokkal, a polgármesterekkel és jegyzőkkel, hogy az átalakítás minél zökkenőmentesebben menjen végbe. Ennek részeként a járási biztosok felmérik az ingyenesen használatba adandó ingó- és ingatlan vagyont az önkormányzatoknál szeptember 30-ig, melyekről október 31-ig szeretnék megkötni a megállapodásokat.
Rigó Csaba beszélt arról is, hogy a kormányablakok számát több mint 300-ra bővítik az országban 2013 végére. Zalában hat járásszékhely kezdi meg működését jövő év elején, ahol kormányablakok is lesznek, Zalaegerszegen és Nagykanizsán várhatóan két helyszínen. Zalalövőn, Pacsán, Zalakaroson és Lentiben kormányablakokat nyitnak. Más településeken kirendeltségek illetve ügysegédek biztosítják továbbra is helyben az ügyintézést. Mint fogalmazott, ezzel a rendszerrel kívánják finomra hangolni a közigazgatást.
2013-tól a járási hivatalokhoz kerülnek az okmányirodák, továbbá olyan államigazgatási feladatok, mint például a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a vállalkozói igazolványok kiadása, a gyámügyi igazgatás, a gyermek- és ifjúságvédelem. Továbbra is jegyzői hatáskörben maradnak például az elsőfokú építésügyi hatósági ügyek, a helyi adóval összefüggő igazgatási ügyek, az anyakönyvi és állampolgársági ügyek, birtokvédelmi feladatok, a hagyatéki eljárás és a nem alanyi jogon járó szociális ellátások.
Az Art moziban tartott rendezvényen Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy Magyarország 2014-ig átáll a digitális műsorszórásra.
bővül a mura–dráva eurorégió
Az együttműködés előnyeiről
A Mura–Drá
„Az eddigi k