képzés alternatív munkapiaci szolgáltatóknak
A Zala Megyei Munkaügyi Központ szakmai programot valósít meg 33 civil szervezetnek az országban, melyek megváltozott munkaképességű, látássérült valamint fogyatékkal élő, illetve tartósan egészségkárosodott emberek alternatív munkapiaci elhelyezkedését segítik hazánkban. A programról, a módszertani képzés céljairól szeptember 12-én tartottak sajtótájékoztatót Zalaegerszegen, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjában.
Borsos József igazgató elmondta, a programban a Megoldás munkáltatóknak és Megváltozott Munkaképességű Munkavállalóknak (4M) szervezetek, valamint a támogatott foglalkoztatással, a komplex munkaerő-piaci szolgáltatással és a látássérültek foglalkoztatási rehabilitációjával foglalkozó szolgáltatók vesznek részt az országban. Szeptemberben és novemberben összesen négy alkalommal tartanak szakmai napokat Zalaegerszegen, hogy az ügyfelekkel közvetlenül foglalkozó munkatársak megismerkedjenek mind a négy alternatív foglalkoztatássegítő program módszertanával. Az országban összesen 80 tanácsadó felkészülését biztosítja a képzés, melynek célja, hogy sikeres legyen a civil szervezetek, valamint a kormányhivatalokon belül működő rehabilitációs szakigazgatási szervek közötti együttműködés.
– Az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatók fontos szerepet töltenek be azáltal, hogy olyan megváltozott munkaképességű emberekkel foglalkoznak, akikkel hivatali keretek között hatékonyan nem lehetne. Ezek az emberek ugyanis egyedi problémákkal küzdenek, melyek egyedi megoldásokat kívánnak meg. Nem minden megyében található meg ez a négy szolgáltatás, ezért van szükség a szélesebb hálózati együttműködésre – fejtette ki Borsos József.
– A program azért fontos számunkra, mert biztosítja a négy szolgáltató és szolgáltatástípus közötti kapcsolatot, miután mindannyian egy célcsoport érdekeit képviseljük – hangsúlyozza Ballá-né Antalóczi Anita, a nyíregyházi 4M iroda tanácsadója. – Az a tapasztalatunk, hogy a munkáltatók már szívesebben alkalmaznak leszázalékolt embereket, mert meggyőződtek arról, hogy ugyanolyan színvonalú munkára képesek, mint egészséges társaik. Ez a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése miatt komoly anyagi érdekük is. Feladatunk azonban nem könnyű, mert megyénkben rengetegen szeretnének elhelyezkedni, ugyanakkor azt látjuk, hogy az érintett munkáltatók, felismerve a társadalmi felelősségvállalásban rejlő lehetőségeiket, évről évre egyre több megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatnak.
Az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások támogatása című országos program megvalósítását a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 689 millió forinttal támogatja.
2011-ben a legmagasabb összevont jövedelem Zala megyében 107,5 millió forint volt, mely főleg bérjövedelemből származott. A legnagyobb elkülönülten adózó jövedelem a megyében 271,9 millió forintot tett ki, mely jóval alatta marad az országos 7,2 milliárd forintos első helyezettől. A zalaiak átlagban havi 135 ezer forintot kerestek az elmúlt évben – hangzott el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Igazgatóságának zalaegerszegi sajtótájékoztatóján.
Szemesné Bognár Ágota igazgatóhelyettes elmondta, az összevont jövedelmek körében egy 62 éves férfi volt a rekorder, a külön adózó jövedelmekből pedig egy 54 éves férfi érte el a legmagasabb jövedelmet tavaly a megyében. Magánszemélyként egyben ő volt a legnagyobb adófizető 44,4 millió forint befizetésével. Ez 6,2 millió forinttal kevesebb, mint a 2010. évi első helyezett befizetése. A megyei forrásadós jövedelmek TOP listájának második helyezettje (189,3 millió forint) szintén osztalékból, a harmadik pedig árfolyamnyereségből és osztalékból származó jövedelem.
A 2011-ben az adózók közül 100,3 ezernek keletkezett adófizetési kötelezettsége, az előző évinél 4,9 ezer fővel kevesebbnek. Ők 202,3 milliárd forint összevont jövedelmet vallottak be, 11,7 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2010-ben. Az átlagbér egy főre jutó havi összege 135 ezer forint, háromezer forinttal több, mint egy évvel korábban, viszont jóval kevesebb, mint az országos 158,6 ezer forintos átlag. Ezzel Zala megye az országos rangsorban a tizenegyedik helyet foglalja el, az előző évhez képest kettő helyet előre lépve.
Az előző évhez képest 33 százalékkal növekedett a külön adózó jövedelmek együttes összege a megyében, ami 10,9 milliárd forint volt. Ebből 2,1 milliárd forint személyi jövedelmi adót fizettek be, az ingatlan bérbeadással korrigált bázisévinél 7,6 százalékkal többet.
Az adókötelezettek által átlagosan fizetendő adó összege csökkent az elmúlt évben. Míg 2010-ben átlagosan 300 ezer forinttal járultak hozzá az adóbevételekhez, addig 2011-ben csak 272 ezer forint fizetési kötelezettségük keletkezett, mely az országos átlagnál 85 ezer forinttal, a régiós átlagnál 37 ezer forinttal alacsonyabb.
2011-ben 13,4 ezren dolgoztak egyéni vállalkozásban. Tevékenységük után fizetendő 653,6 millió forint vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékadó együttes összege 8,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban, az egy főre jutó adókötelezettség pedig 81 ezer forintról 89 ezer forintra növekedett. A legmagasabb bevétel összege 4,3 milliárd forint volt, ami a régiós TOP 100-as lista második helyére elegendő. A megyei első három helyezett gépjármű kiskereskedelemmel, fűrészáru-gyártással, valamint növénytermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó.
Zalabaksai családi mezőgazdasági vállalkozás
Saját előállítású, fémzárolt őszi vetőmagjait ajánlja a zalabaksai Magyar Malom Kft. A mezőgazdasági vállalkozás telephelyén őszi búzát, tritikálét és árpát vásárolhatnak a zalai és dunántúli termelők és kereskedők.
– Őszi búzából három fajtát kínálunk. Ezek egyike az Antonius, ami javító minőségű, prémium kategóriás, malmi búzafajta, hasonló minőséget képvisel a Vulcanus, míg a Jafet bőtermő takarmánybúza. Tritikáléból egy fajtát, a magas terméshozamú Korpust árusítjuk, árpából a középérésű, négysoros kalászú őszi árpát, a Laverdát, valamint a szintén középérésű, kétsoros kalászú őszi árpát, a Judyt – ismertette a kínálatot Nagy Borbála, a Magyar Malom Kft. kereskedelmi vezetője.
A zalabaksai vállalkozás a vetőmag-előállítás területén a szegedi
Gabonakutatóval, a MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetével, valamint
több fajtatulajdonos külföldi céggel áll kapcsolatban. Tőlük szerzik be a
vetőmagot, amit megtermelnek a szakhatóság ellenőrzése mellett.
– Szigorú követelményeknek kell megfelelnünk, mivel csakis az a vetőmag
árusítható, mely keresztlevéllel és származási bizonylattal ellátott – mutat rá
a zsákon lévő címkére Nagy László. – Emellett nagy befektetést igényel, az
előállítás költségei ugyanis jóval magasabbak, mintha „sima” gabonát
termesztenénk.
A mezőgazdasági egyéni vállalkozó 250 hektáron gazdálkodik, főleg búzát, kisebb
részben kukoricát, szóját és repcét termeszt. Kérdésünkre elmondta, a szárazság
kevésbé sújtotta vidéküket, mint Zala megye más részeit, a terméskiesés
tulajdonképpen csak a szóját érinti.
Tulajdonosa a zalabaksai malomnak, melyet családi cégük, a Magyar Malom Kft.
működtet. Az előállított kenyér- és finomlisztet kisebb pékségeknek értékesítik
Vas és Zala megyében.
– Az idei nagy szárazság miatt magasak a terményárak, ahogy a búzáé is, amit
persze a lisztárak nem tudnak követni. Szerencsésebb helyzetben vagyunk azáltal,
hogy saját búzánkat dolgozzuk fel a malomban, de a teljes kapacitás
kihasználásához a környékbeli gazdáktól is vásárolunk. Biztos piaccal
rendelkezünk; lisztünk minőségével elégedettek üzletfeleink – hangsúlyozza Nagy
Borbála.
– A több lábon állást a gazdaságosság érdekében választottunk, és természetesen
azért fogtunk bele ennyiféle dologba, hogy partnereinket minél jobban ki tudjuk
szolgálni – tette hozzá Nagy László.