Lenti: stratégiai cél a turizmus fejlesztése
Zalaszentiván térségi szerepkörben
ipari parkot alakítanának ki a volt laktanya területén
Lenti: stratégiai cél a turizmus fejlesztése
Lenti városa a leginkább arra lehet büszke, hogy sikerült több ütemben, a terveknek megfelelően, pályázati támogatás és önerő segítségével megvalósítania a környék legnagyobb, 830 millió forintos beruházását: a városközpont funkcióbővítő beruházását, a Városi Művelődési Központ és Könyvtár átalakítását, bővítését, eszközbeszerzését.
Itt két, a Zrínyi utcára nyíló vendéglátóegységet is sikerült kialakítani, amelyek jelenleg is várják leendő bérlőjüket. Többfunkciós, szépen parkosított rendezvénytér és forgalomtól elzárt rendezett centrum is kialakult. Sikerült a zöldfelületek arányát növelni, és még szökőkút is emeli a tér vonzerejét. A teljes akadálymentesítésen átesett épületben energiatakarékos hő-, hang-, fény- és légtechnikai rendszerek álltak üzembe. A megaprojekt finanszírozása az önkormányzat részéről ütemezetten történt, és öröm, hogy a költségvetésünkbe betervezett feladatok megoldása sem szenvedett csorbát, így a város működése és gazdálkodása is stabil maradt – nyilatkozta, Horváth László polgármester, aki Ferenczi Róbert alpolgármester társaságában válaszolta meg kérdéseinket. Legelébb azt tudakoltuk, hogy stratégiai cél-e még a turizmus fejlesztése?
– Városunk életében kiemelt szerepet játszik az idegenforgalom. A Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark vize kiválóan alkalmas a legtöbb mozgásszervi betegség gyógyítására, ráadásul e gyógyvíz mostanra Európa-szerte közismert lett. Olyan sokan fektettek már be az egészség- és gyógyturizmus fejlesztésébe, hogy meg sem tehetnénk, hogy nem kiemelt ágazatként pozícionáljuk az idegenforgalom modernizálását. Reménykedünk a gazdasági helyzet javulásában, és reméljük, hogy gyógyüdülésre és rekreációra is egyre többen költenek, és a felújított gyógyfürdőnkbe is egyre több vendég érkezik. A továbblépés lehetőségei adottak. Egy komoly, tőkeerős cégcsoportot az önkormányzat is segítene abban, hogy színvonalas szállodát építsen. Egyébként jó, napi kapcsolatban akarunk maradni a helyi vállalkozókkal, befektetőkkel is.
– Tettek-e valamit a munkahelyteremtés érdekében?
– A város munkahelyeinek megtartását és esetleges bővítését egyik fő
feladatunknak tekintjük. „Mesterségek tere” címmel jelenleg is zajlik, három
konzorciumi partner bevonásával innovatív foglalkoztatási programunk, amelynek
segítségével négy szakmában (lemezlakatos, erdőművelő, dísznövény-kertész,
hulladéktelep-kezelő) kínálunk képzést mintegy hatvan embernek, hogy mielőbb
visszakerülhessenek a munkaerőpiacra. A 16 hónapon keresztül tartó program
kétszázmillió forintos támogatással zajlik, a munkaügyi központ koordinálásával.
Lentiben egyébként relatíve alacsony, hét-nyolc százalék közötti a
munkanélküliség mutatószáma.
Partneri hozzáállással mi ezt a számot is folyamatosan javítani igyekszünk. Közel másfélszáz dolgozójától vált meg a nyáron a járműipari beszállítóként belső kárpitokat előállító cég lenti telephelye. A társaság működését mindazonáltal sikerült fönntartani. Mi is fölajánlottuk partneri közreműködésünket és kapcsolatainkat. Továbbra is készen állunk a munkahelyteremtő szándékkal érkező vállalkozók, cégek, vállalatok fogadására. Tulajdonunkban van egy közel negyvenhektáros, teljes infrastruktúrával és közművekkel ellátott, volt honvédségi laktanya, ahol akár ipari park is kialakítható.
– Nincs zavar az önkormányzat által fönntartott intézmények működésében?
– A város mindent megtett azért, hogy a nevelési-oktatási intézményei
számára maradéktalanul biztosítsa a biztonságos működés feltételeit. A városhoz
kötődő, komoly érdemi munkát végző egyesületeket, civil szerveződéseket is
sikerült kellő mértékű anyagi támogatással megtámogatni. Közülük több mint
húszat címzetten, illetve a közalapítványunkon keresztül patronáltunk. Az
önkormányzati tulajdonban lévő cégeink is kiegyensúlyozottan működtek. A megyei
rendőr-főkapitány novembertől dr. Vajda Gábor alezredest nevezte ki a
rendőrkapitányságunk élére, aki megerősítette: Lenti a bűnügyi statisztikák
tükrében nyugalmas, békés kisvárosnak tekinthető, ahol jók a közbiztonság
mutatószámai.
– A küszöbönálló közigazgatási változások érintik-e Lentit?
– Az önkormányzat számos egyeztetésen van már túl. Január elsejétől járási
székhely leszünk, ami hozzájárul a település régió-béli rangjának erősödéséhez.
Legutóbbi ülésünkön elfogadtuk a jövő évi költségvetés koncepcióját, de a
tervezőmunkát sok bizonytalansági tényező befolyásolja. Ilyenek a küszöbönálló
területi államigazgatási feladatok és a közoktatás helyi rendszerének
átszervezése.
Az önkormányzati feladatellátás a finanszírozási rendszerrel együtt alapjaiban változik meg. A fenntartható hosszú távú partnerség kialakításának céljával kapcsolódunk a „24 város projektje” néven futó kezdeményezéshez, hogy az osztrák és szlovén partnertelepülésekkel közösen létrehozzunk egy határokon átnyúló gazdasági együttműködést, amelyből minden résztvevő képes lesz majd megfelelő módon profitálni.
Itt legelébb a helyi vállalkozások gazdasági fejlődését szeretnénk beindítani, hogy a 2014-től megnyíló uniós forrásokhoz könnyebben hozzáférjünk. Lenti egyébként már több éve aktív partnerként részt vesz az EU-városok együttműködésében. Nagyobb esélye lesz így a pályázati sikereknek. A közeljövő fontos feladata lesz az intézmények fenntartóváltásának korrekt levezénylése, a működtetés kérdésének megnyugtató megoldása, a ránk maradó feladatok ellátásához szükséges források előteremtése. Annyi bizonyos, hogy csak fenntartható, gazdasági szempontból megtérülő fejlesztésekben, beruházásokban gondolkodunk.
Bölcsődei férőhelyet biztosítanak más települések számára is
Zalaszentiván térségi szerepkörben
Zalaszentiván és Nagykutas elsőként állapodott meg a megyében a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról, amit október 24-én írtak alá a két körjegyzőség települései. A 2012-es esztendő nemcsak a közigazgatás átalakítása miatt volt jelentős, hanem azért is, mert két felújított épülettel gazdagodott a település; az integrált közösségi szolgáltató térrel valamint a sportöltözővel.
–
Nem kapkodtuk el ezt a döntést, hiszen már két-három éve megkezdődtek a
tárgyalások körjegyzőségeink között az önkormányzatok hatékonyabb és olcsóbb
működése érdekében. Ehhez adott lendületet a közigazgatás új szabályozása,
döntöttünk, majd aláírtuk a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló
megállapodást. Zalaszentiván lesz a székhely, Nagykutason pedig kirendeltség
működik, az eddig megszokott ügyintézési lehetőségeket a többi településen –
Alibánfa, Kiskutas, Zalaszentlőrinc – is biztosítjuk – mondja Dormán Miklós,
Zalaszentiván polgármestere.
– Hogyan döntöttek az iskola ügyében?
– Az iskolát a működéssel együtt állami fenntartásba adjuk, így újból önálló
intézménnyé válik óvodánk. Szerettük volna összevonni a bölcsődével, de nem
lehet, miután az állam kétféleképpen gondolkodik az intézményekről, vagyis a
bölcsődét nem sorolja a kötelezően ellátandó feladatok közé. Az iskola
átadásával nagy teher esett le vállunkról. Az oktatási intézmény működésének
biztosítása ugyanis 20–25 százalékot tett ki éves költségvetésükben. Úgy vélem,
ezzel a változással már sokkal gazdaságosabban működtethető a „ránk bízott”
intézményrendszer.
– Növekedett-e a gyermeklétszám a bölcsődében?
– Igen. Reményeink szerint hamarosan elérjük a 26 fős létszámot a
kétcsoportos bölcsődénkben. Ez azért is örvendetes, mert a létszám fejében
kapjuk a normatívát, ami várhatóan jövőre is marad a tavalyi szinten. A
bölcsődét azért hoztuk létre, hogy biztosítsuk a megfelelő gyermeklétszámot a
helyi óvodában és iskolában. De nemcsak magunkra gondoltunk, hanem a többi
településre is, ugyanis Zalaegerszegtől Zala-szentgrótig sehol nincs bölcsőde,
csak nálunk. De más irányból is érdeklődnek a szülők, legutóbb éppen Bakról.
– A kormány rendezi az önkormányzatok adósságát. Hogyan érinti ez
Zalaszentivánt?
– Nagyon bánt, hogy a média kikiáltotta Zalaszentivánt a második
legeladósodottabb kistelepülésnek. Ez így nem igaz. A 2009-es GKI nyilvántartás
szerint 1,1 milliárd forint a tartozás. Ennek akkor csak mintegy 30 százaléka
volt pénzügyi tartozás, a többi tárgyi eszköz, mégpedig a 12 települést érintő
2001-es szennyvízberuházáshoz kapcsolódóan. Ez a vagyonérték Zalaszentivánnak,
mint a projekt gesztorának van feltüntetve. A fejlesztési hitelünk nem éri el a
kétszázmillió forintot. Ez az összeg az, amit átvállal tőlünk az állam.
Kiemelném, hogy a megvalósított beruházások 90 százaléka nemcsak Zalaszentiván,
hanem a térség érdekeit is szolgálja. Ez a Zala-völgye kerékpárút-hálózat
részeként megépült kerékpárút valamint a bölcsőde.
– Az integrált közösségi szolgáltató teret év elején adták át. Milyen
beruházásokat valósítottak meg még az idén?
– Az Élhetőbb Zalaszentivánért Egyesület sikeres pályázata tette lehetővé a
régi iskola átalakítását. A röviden csak ikszt-nek nevezett intézményben számos
program várja a helyieket. Kiemelném az ovisok és az alsósok számára szervezett
irodalmi napok rendezvénysorozatot, és a karácsonyi készülődést. A közösségi tér
állásbörzének is helyet adott. Idén is folytatódott a plébánia és a
konferenciaterem önerős építése; a terasz és a falak külső víz- illetve
hőszigetelését, valamint színezését végeztük el. Júniusban avattuk fel a
kívül-belül megújított sportöltözőt, melynek korszerűsítését két pályázat is
segítette. A jó körülmények az iskolai tornaórák sportpályán tartását is
segítik. Iskolánknak nem volt tornaterme, ezért öröm számunkra, hogy a mindössze
52 négyzetméteres tornaszobát 220 négyzetméteresre bővíthettük a tanévkezdésre a
Belügyminisztérium támogatásával.
– Milyen fejlesztéseket terveznek?
– Három pályázatot nyújtottunk be a közelmúltban a falufejlesztési
programra. Önkormányzatunk régi kérést teljesítve urnafalat építene a temetőben,
mely 10–12 millió forintos beruházás lenne. Az egyesület pihenést,
kikapcsolódást szolgáló szabadidőparkot hozna létre az iskolától nem messze.
Emellett felújítanánk a kosárlabdapályát, mely kézilabdázásra, teniszezésre és
télen jégpályának is alkalmas lenne. Ez összesen 23-24 millió forint lenne. Az
egyházközség a templom külső felújítását és vízszigetelését tervezi, ami 15
millió forint lenne.
Szeretnénk pályázatot beadni a KEOP-ra az iskola, az óvoda valamint a hivatal fűtés és a világítás hőszivattyús és napkollektoros korszerűsítése érdekében. A nyílászárók cseréje és a falak külső szigetelése és festése szintén megvalósulna. A közparkban és a temetőben is napkollektoros kandelábereket szerelünk fel. Egy korábbi Leader pályázaton egymillió forintot nyertünk térfigyelő kamerarendszer kiépítésére. A három kamerát a település két végén és a központban helyezzük el, a rendszert irányító szervert pedig az ikszt-ben. Ezt a rendszert bővítve egy-egy térfigyelő kamerát a közparkban és a temetőben is kiépítenénk. A helyi polgárőrség sokat tesz a közbiztonságért; az ő munkájukat is segítjük ezáltal.
Az év végéhez közeledve, köszönetet szeretnénk mondani a polgármesteri hivatal, az iskola, az óvoda, az orvosi rendelő dolgozóinak, hogy helytálltak az egyre nehezedő körülmények között és jó színvonalon látták el feladataikat. Köszönöm a lakosságnak a különböző társadalmi munkákban nyújtott segítségét és aktív részvételét. Kívánom mindenkinek, hogy a szeretet és a vele járó békesség tegye széppé az ünnepeket, hogy az új esztendőt új szívvel és újult erővel kezdhessük.
bővül a mura–dráva eurorégió
Az együttműködés előnyeiről
A Mura–Drá
„Az eddigi k
bővül a mura–dráva eurorégió
Az együttműködés előnyeiről
A Mura–Drá
„Az eddigi k