Agrárium

a baki agrocentrum III. agrárgazdasági konferenciáján

Jó minőségű magyar élelmiszereket

Ne alapanyagokat, hanem magas feldolgozottságú, nagy hozzáadott értékkel bíró élelmiszereket exportáljunk – hangsúlyozta az agrárstratégia egyik legfontosabb célját Kardeván Endre, az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár a Baki Agro-centrum agrárgazdasági konferenciáján, Zalaegerszegen. A 2012-ben 11,7 milliárd forintos forgalmat elérő zalai integrátorcég harmadik alkalommal szervezte meg évadnyitó szakmai napját, melyen a mezőgazdasági vállalkozók információkat kaptak az agrárstratégia irányairól, a támogatási lehetőségekről valamint a piaci kilátásokról.

Kardeván Endre fontos kormányzati célnak nevezte az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett élelmiszeripar helyreállítását, a stabil felvevőpiac biztosítását a mezőgazdasági termékek számára, a versenyképesség növelését valamint a lakosság ellátását biztonságos és kiváló minőségű hazai előállítású élelmiszerekkel. Kiemelte, hazánknak az alapanyagok helyett nagy feldolgozottságú élelmiszereket kell exportálnia. Mint fogalmazott, ennek érdekében megkerülhetetlen a működési és fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése.

Beszélt az elmúlt két évben kialakított nemzetközi kapcsolatokról, melyek az exportlehetőségek bővítését jelentették a magyar állattartók számára. Az új piacok között megemlítette az Orosz Föderációt, Szaúd-Arábiát, Algériát, Hongkongot, Vietnámot, Mexikót, Brazíliát és az Egyesült Államokat, ahová szarvasmarha-, birka- és sertéshúst, valamint baromfit és halat szállítanak illetve szállítani fognak.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár arról beszélt, hogy 2011-ben rekordévet zárt a magyar mezőgazdaság, az akkor elért kibocsátási szintet a kedvezőtlen időjárás ellenére 2012-ben is sikerült elérnie, elsősorban az emelkedő áraknak köszönhetően. A magyar agrárexport 83 százaléka az EU tagországokba irányul, az importtermékek 92 százaléka származik onnét. Mint fogalmazott, a probléma az, hogy az export 45 százaléka nyersanyag, míg a késztermékeké 34 százalék. Az importnál még kedvezőtlenebb a helyzet, ahol a késztermékek aránya jóval magasabb. Ezen változtatni kell, tette hozzá. Az államtitkár beszélt továbbá a nemzeti támogatások ez évi alakulásáról, valamint a közvetlen támogatások 2014-től életbe lépő új rendszeréről, melynek forrásait csak azok vehetik igénybe, akik aktív mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.

Balogh Rudolf, a Baki Agro-centrum ügyvezető igazgatója hozzászólásában úgy értékelt, hogy Zala megye mezőgazdasága a válság ellenére az elmúlt években dinamikusan fejlődött. A valamikori jelentős élelmiszeripar is újból megvetheti lábát a megyében, a pacsai baromfi- és a zalaszentiváni szarvasmarha-feldolgozó okot ad bizakodásra. Hangsúlyozta, mindez nagyon fontos, hiszen a magas feldol-gozottságű élelmiszerek előállítása jelentős kitörési pontja a magyar mezőgazdaságnak. Fontos törekvés az is, hogy 80 százalékban magyar termékek kerüljenek a boltokba, de ehhez a feldolgozóiparnak is bővülnie kell. Az ez irányú fejlesztések azért is elengedhetetlenek, mert a készülő új agrárstratégia preferálni fogja az állattenyésztést.

Balogh Rudolf a folytatásban arról beszélt, hogy Zalában 127 ezer hektáron, átlagosan gyenge-közepes minőségű talajon folyik a termelés. Ennek ellenére a megye a kalászosok és a kukorica tekintetében az országos lista első harmadában, míg a repce esetében dobogós helyen áll. Az ügyvezető szerint ez a szép eredmény a műszaki fejlesztéseknek, az agrárvállalkozók egyre növekvő szakmai és közgazdasági ismereteinek köszönhető, melyhez a Baki Agrocentrum immár 19 éves sikeres tevékenysége is hozzájárul.

A Zala megyei vállalkozások kö-zött az integrátor cég 2009-ben a 16., 2010-ben a 12., 2011-ben a 8. helyen állt a 9,3 milliárd forint éves forgalmával. 2012-ben rekordévet zárt a 11,7 milliárd forintos árbevételének köszönhetően. A Baki Agrocentrum Kft.-t az elmúlt év decemberében Az év vállalkozója díjjal tüntette ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége budapesti ünnepségén.

Balogh Rudolf az elismerést értékelve úgy fogalmazott, szeretné megköszönni az elkötelezettséget és hűséget partnereiknek, akikkel évek óta együttműködnek már. Mint fogalmazott, számukra mindez biztatást és erőd ad ahhoz, hogy a szakmai színvonalukat növelve még eredményesebben segítsék a termelőket. Az integrátornak és a termelőnek közös úton kell haladnia, ezért a jól működő partnerség mindennél többet ér – hangsúlyozta végül.

Gazdanapok 2013-ban is

A 2013-as év fő kérdésének nevezte, hogy lesz-e elég vetőmag idén. Az árnövekedés a legmarkánsabb a vetőmagnál, ami a kukorica esetében az egyéb kiadásokkal 20-30 százalék költségnövekedést jelent hektáronként. A napraforgó és a kalászos vetőmagnál is áremelés várható. Ezzel a tendenciával jövőre is számolni kell, még jó termés ellenében is, hívta fel a figyelmet. Az ágazat helyzetét értékelve hangsúlyozta, örülni kell a növénytermesztőknek, hogy az élelmiszer-feldolgozók és az állattenyésztők állami támogatást kapnak, mert a bővülő hazai értékesítés lehetősége adhat biztonságot számukra a külföldi piacokkal szemben.

vissza az elejére

agrárkamarai választások zala megyében

Cél: a hatékonyabb érdekképviselet

Az új agrárkamara felállításának célja az, hogy az ágazatot az őstermelőktől a nagyvállalatokig, a termelőktől a kereskedőkig bezárólag a legteljesebb köztestület képviselje. A többszázezres tagság így már komoly tárgyalópartnerként tud fellépni a magyar agrárium támogatása, versenyképességének erősítése, piacra jutásának elősegítése és érdekeinek hatékony védelme érdekében – hangsúlyozta Süle Katalin.

– A 2012 augusztusában hatályba lépett új agrárkamarai törvény rendelkezik az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról. A törvény szerint az új kamarának az országos kamarai választásokat követően, legkésőbb 2013. március 31-ig kell megalakulnia – avat a részletekbe a Zala Megyei Agrárkamara megbízott elnöke. – Küldötteit, testületeit és tisztségviselőit öt évre választják, az „1 tag – 1 szavazat” elve alapján. A jelenlegi megyei agrárkamarák a megalakulással egy-időben egyetemleges jogutódlással beolvadnak az egységes országos kamarába. A vidékfejlesztési miniszter a 2013. február 1–21. közötti időszakot jelölte ki az országos agrárkamarai választásokra, amelynek előkészítéséért és lebonyolításáért a Magyar Agrárkamara 20 tagú Átmeneti Elnöksége a felelős.

– Kik kerülhettek fel a választási névjegyzékbe?
– A választói névjegyzékre a törvény szerint azok a tagságra kötelezettek kerülhettek fel, akik 2012. november 30-ig bejelentkeztek az agrárkamarai nyilvántartásba, és megfizették az ötezer forintos egyszeri regisztrációs díjat. Országszerte közel kétszázezren, Zalában pedig mintegy hétezren tettek eleget kötelezettségüknek. A kamarai tagság kötelező azok számára is, akik még nem regisztrálták magukat. Ezt megtehetik a kamara honlapján, azonban a választásokon való részvételre nézve a november 30-i határidő jogvesztő volt.

– Mikor tarják Zala megyében a választásokat?
– Február 4-e és 7-e között hat helyen, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen, Zala-szentgróton, Becsehelyen és Lentiben adhatják le voksaikat a választók. Nem kötelező a lakóhely szerinti szavazás, a jogosultak bármely kijelölt helyszínen és időpontban megtehetik ezt a megyében. A pótnap február 21-e zalaegerszegi helyszínnel, melyen már csak azok vehetnek részt, akik fellebbezést követően kerültek fel a választói névjegyzékre. Az Átmeneti Elnökség január 25-ig levélben értesítette a választókat, illetve azokat is, akik valamilyen okból (téves, érvénytelen vagy valótlan adatok megadása miatt) nem kerültek fel a választói névjegyzékre. Ez utóbbiak február 5-ig jogorvoslatért folyamodhatnak az Országos Kamarai Választási Bizottsághoz.

– Mit kell tudni a választásról?
– A voksolás listás rendszerű lesz, azaz a megyei küldöttjelölteket tartalmazó listákra lehet szavazni. Jelöltlista állítására az országos ágazati érdekképviseleti szervezetek és azok országos szövetségei jogosultak. A mandátum öt évre szól. Zalában 60 kamarai küldöttet fognak megválasztani.
A választások után 2013. március 9-én tartják meg a megyei alakuló küldöttgyűléseket, ahol megválasztják az országos kamarai küldötteket és a megyei kamarai tisztségviselőket. Az új nemzeti agrárkamara országos alakuló küldöttgyűlésére 2013. március 28-án kerül sor, ahol az alapszabály elfogadásával és az országos tisztségviselők megválasztásával jogilag is létrejön az új kamara.
A mezőgazdasági termelés, az élelmiszeripar és vidékfejlesztés tevékenysége és céljai szorosan összefüggnek egymással, éppen ezért kell egy úton, egy erős érdekvédelmi szövetségben haladni valamennyi szereplőnek – hangsúlyozta Süle Katalin.

vissza az elejére