Krónika

az elmúlt évi változásokról, zala megye jövőjéről

Főszerepben a területfejlesztés

Egy évvel ezelőtt nagy változások kezdődtek az önkormányzati szférában is. Húszéves tapasztalat alapján át kellett szervezni a rendszert, új szerepet kapott a megyei önkormányzat, az intézmények fenntartása átkerült az államhoz. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a változások során az adósságcsapdát is sikerült elkerülni – fogalmazott Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, amikor évértékelésre kértük.

– V. Zs. –

Hozzátette: – Az előző évek pénzelvonásai miatt a megyei önkormányzat is adósságot halmozott fel, de az állami átvállalás miatt elkerülhettük, hogy a 2012-es év a ki nem fizetett bérekről, az akadozó szolgáltatásokról szóljon. A kisebb települések szempontjából fontos, hogy 2012 év végén a kormányzat az ötezer fős lakosságszám alatti települések adósságát is átvállalta. Ez a megyében mintegy 105 települést érint, és teljes összege meghaladja az egymilliárd forintot.

– Ezek szerint tiszta lappal indulhattak ebben az évben a kisebb települések.
– Igen. Van ugyan olyan vélemény is, hogy egyesek még túl jól is jártak, de itt az a lényeg, hogy sikerült elkerülni, hogy az önkormányzatok fizetésképtelenné váljanak. Ez a megyében élők szempontjából a legfontosabb, nem is beszélve arról, hogy van olyan település, ahol a létfontosságú csatornázás megvalósításához felvett hitelt így vissza tudják fizetni. Meg kell még említenem, hogy az év végén az önhikivel a megyében közel egymilliárd forintot kaptak települések, így elmondhatjuk, hogy az elmúlt tíz évben ilyen tiszta helyzetben nem voltak az önkormányzatok, mint most.

– Hogyan jellemezné az elmúlt évet. Milyen új feladatokat kellett megoldaniuk?
– A legfontosabb feladatunk az országos területfejlesztési terveket megalapozó megyei fejlesztési koncepció helyzetértékelő részének kidolgozása volt. Ezt a munkát a megye településeinek bevonásával, sok-sok konzultációs fórummal, egyeztetésekkel végeztük el. Készülő hosszú távú terület- és gazdaságfejlesztési tervünk célja a 2014–2020 közötti időszakban rendelkezésre bocsátandó uniós források eddiginél hatékonyabb, jobb lehívása, elköltése, illetve a munkahelyteremtés fokozott előtérbe helyezése.

Ez azonban csak tudatosan, a megyei fejlesztési elképzelésekre alapozottan valósulhat meg – hangsúlyozta Manninger Jenő. – Nyilvánvaló, hogy kedvező adottságainkra kell alapoznunk, amelyek között kiemelkedő szerepet foglalnak el a turisztikai, ezen belül is főként a gyógyvízkincsből adódó egészségturisztikai lehetőségek, a zöldturizmus, és az agroturizmus. Ez utóbbi hozzájárulhat a falusi vállalkozások fennmaradásához, a vidéki lakosság helyben tartásához. Mindebben a megyei önkormányzat a jövőben külön szerepet kíván vállalni. Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy Horvátország EU csatlakozásával új lehetőségek és kihívások jelentkeznek a dél-zalai térségben is, amelyeket a megye fejlődésének a szolgálatába kell állítunk és ezzel elősegíteni új munkahelyek létrejöttét.

– A közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnök a megyei közgyűlések elnökeivel találkozott. Miről egyeztettek?
– A megyék jövőbeni szerepéről, távlati feladatairól volt szó. Arról, hogy a megyék milyen forrásokhoz juthatnak a 2013–2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklusban gazdaságfejlesztésre, terület- és vidékfejlesztésre. Pest megye kivételével a 18 megye egy területi egységet alkot majd, és körülbelül ötmilliárd forint juthat egy-egy megyének, nyilván ezen kívül más fejlesztési programokra is juthat. Megfogalmazódott, hogy a közszférában, a köztulajdonban lévő intézményeknél nem pályázati rendszerben kerülne sor felújításokra, hanem kifejezetten a megyei fejlesztési programok prioritása alapján kapnák a pénzt a megye javaslatára. Össze kell állítani a megyének egy fejlesztési tervet, együttműködve a fenntartóval, ebben megfogalmazva, hogy hol milyen korszerűsítésekre van szükség. A vállalkozói szférában maradna a pályázati rendszer.

– Több pénz lesz vidékfejlesztésre?
– Várhatóan igen, és az a cél, hogy ezek a pénzek egyértelműen a helyi termelést támogassák, azokat a vállalkozásokat, melyek helyi termékeket állítanak elő, és munkahelyeket is teremtenek. Fontos a vidék megtartó ereje. Az Európai Unió logikája is az, hogy az agrártámogatással a vidék még élhetőbbé válását segítse. A jövőben nem elsősorban földalapú támogatást adnának, hanem inkább a vidékfejlesztésbe integrálnák be a mezőgazdasági támogatást is. Természetesen nekünk érdekünk, hogy ez utóbbi is fennmaradjon.

– A napokban érkezett haza Kínából, ahová egy kilenctagú, a gazdaság és oktatás képviselőit is magában foglaló magyar delegáció vezetett. Milyen eredménnyel zárult a találkozás?
– Az előzményről tudni kell, hogy az együttműködés a kínai Jiangsu tartománnyal 2011-ben kezdődött, Zala megye azóta többször is fogadott magas szintű kínai delegációt, legutóbb tavaly. Akkor kaptunk egy meghívást Jiangsu tartományba. A tárgyalások eredményeképpen a megyei önkormányzat és a Jiangsu Tartományi Népi Kormányzat a két fél közötti kapcsolatról és együttműködésről megállapodást írt alá.

– Mely területekre vonatkozik a megállapodás?
– Fokozni szeretnénk az üzleti együttműködést, ebben a VOSZ Zala megyei szervezete segít. Ennek keretében zalai cégek, vállalkozások részt vehetnek májusban egy kínai nemzetközi import expón. A mezőgazdasági ágazatban az együttműködésért részünkről a keszthelyi Pannon Egyetem Geor-gikon Kara a felelős, a kar dékánja a delegáció tagja volt. Arra törekszünk, hogy a turisztika terén is felkeltsük az érdeklődést, különös tekintettel a gyógyturizmus iránt. Reális cél, hogy több kínai utazási irodába is bekerüljön olyan közép-európai kínálat, melyben például a Bécs–Budapest–Prága útvonal idővel szélesedhet, és bekerülhet Zala megye , elöször célpont lehet a hévízi gyógyturizmus, és a Balaton. Kínában most ismerkednek a borokkal, így a borturizmus is ki-egészítője lehet a programoknak, ezt is bemutattuk itt is vendégeinknek, de szerepelt a kínai prezentációnkban is.

vissza az elejére

navracsics tibor: erős, polgárait szolgáló államot szeretnénk

Várják az ügyfeleket a járási hivatalok

A járási hivatalok elindításával a magyar államigazgatási rendszer megújításának újabb jelentős állomásához érkeztünk. Ezzel a lépéssel kiteljesedett az az átalakulási folyamat, melynek eredményeképpen az elmúlt bő fél évszázad legmélyebb és legátfogóbb államreformja zajlik Magyarországon – fogalmazott dr. Navracsis Tibor a Zalaegerszegi Járási Hivatal ünnepélyes megnyitóján január elején.

– AL –

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta, az államreform célja nem az állam átalakítása, ez a törekvés csak eszköze a cél elérésének: egy olyan állam kialakításának, mely azokat a polgárokat szolgálja, akiknek adóforintjaiból működik az állam. A cél tehát egy olyan állam létrehozása, amely segíti a magyar állampolgárok érvényesülését.

Kitért arra, hogy a 2010 óta zajló átalakítás az intézményi működés és az államigazgatás területe mellett újabb és újabb eredményeket ért el a jogalkotás és az állami működés kultúrájában is. Az elmúlt bő két évben új alaptörvényt, új sarkalatos törvényeket és új szakpolitikai törvényeket fogadtak el, amelyek új jogi környezetet adnak ahhoz, hogy Magyarország gazdasága, amennyiben megszűnik a válság Európában, növekedési pályára lépjen.

A miniszterelnök-helyettes hangoztatta, hogy a kommunista államátalakítást nem számítva, az elmúlt közel egy évszázadban ilyen mértékű átszervezés a magyar állami intézményrendszerben nem történt. Hozzáfűzte, a polgárbarát állam kialakítását az igazságszolgáltatási reform is segíti. Január másodikával ugyanis nemcsak a járási hivatalok kezdték meg működésüket, de az igazságszolgáltatáson belül a közigazgatási bíráskodás is az eddigieknél erősebb intézményi keretek között, a munkaügyi bíróságokkal elkülönült szervezetrendszerben működik majd.

Dr. Koczka Csaba és Rigó Csaba az átadási ünnepségen.

A cél, hogy Magyarország erős, polgárait szolgáló állam legyen: ahol a polgárok nem akadályként élik meg az állammal való találkozást, hanem szövetségest látnak az államban, hangsúlyozta végül a miniszterelnök-helyettes.
Rigó Csaba, a Zala megyei kormánymegbízott köszöntőjében elmondta, hogy a megyében hat járás jött létre. Ezek egyike a zalaegerszegi, melyhez 84 település 104 ezer lakója tartozik. 2013 végéig legalább tíz településen működik majd kormányablak, az ügysegédhálózat pedig 73 településen segíti helyben az ügyintézést. Jelezte azt is, hogy a zalaegerszegi és nagykanizsai okmányiroda január másodikától 8 órától 20 óráig tart nyitva.

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere felidézte, hogy a járási hivatalnak helyet adó épületet a város első polgármestere, Kovács Károly kezdeményezésére építették fel 1889-ben. Az ez idáig itt működő népjóléti osztályt az Ady óvoda volt épületébe költöztették át, melynek átalakítására 18 millió forintot költöttek. Hozzátette, a város feladata az volt, hogy segítse a polgárbarát ügyintézés felté-teleinek megteremtését az épület átadásával, ahol mostantól 45-en dolgoznak.
A megnyitó végén Veres András szombathelyi megyés püspök szentelte fel az új járási hivatalt.

vissza az elejére

zala megye fejlesztési koncepciójának részekén

Szakképzési elképzelések

Jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve a Zala Megyei Közgyűlésnek 2013. április 30-ig kell elkészítenie a megye fejlesztési koncepcióját, amely megalapozza a 2014–2020 közötti uniós tervezési időszakra vonatkozó fejlesztési támogatások hatékony felhasználását.

A koncepció első részeként 2012-ben elkészült a helyzetértékelés, amelyet november 28-i ülésén fogadott el a testület. Jelenleg zajlik a célmeghatározó munkarész kidolgozása, amely várhatóan február végére készül el. Ennek alapján kerül megfogalmazásra majd a stratégiai célokat is magában foglaló fejlesztési koncepció és program.
A fent említett dokumentumok minél alaposabb szakmai megalapozása érdekében tematikus konferenciákat szervezünk az érintett témák szakértőinek részvételével. Decemberben a közlekedés, a mai konferencián pedig a szakképzés volt a téma, s a közeljövőben sor kerül még a megújuló energia, turizmus és mezőgazdaság legfontosabb kérdéseinek megvitatására.

Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a megye optimális fejlődésének elősegítése érdekében a Zala Megyei Önkormányzat kiemelt jelentőséget tulajdonít a piaci igényeknek megfelelő, magas színvonalú szakképzési rendszer kialakításának. Így noha saját intézménnyel már nem rendelkezik, a koncepcióban kiemelt szerephez kívánja juttatni a szakképzést.
A konferencia előadásainak sorát a szakképzés Zala megyei átfogó helyzetéről adott tájékoztatással a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője, Dr. Odrobina László főosztályvezető nyitotta meg, majd Borsos József, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója beszélt a munkaerő-piaci igényekről. A két megyei jogú várost a nagykanizsai TISZK igazgatója Mérksz Andor, valamint a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Fejlesztési és Képzési Bizottságának elnöke, Nagy Zoltán képviselte, míg a szakképzés gyakorlati oldalának tapasztalatait Papp Sándor, a TUDOR Fa- és Építőipari Szakképző Kft. ügyvezetője osztotta meg a hallgatósággal.

Manninger Jenő elmondta: az elhangzottak alapján is látható, hogy komoly erőfeszítések történtek a gyakorlatorientált oktatás irányában és a regionális helyett a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság is jobban segíti a megye munkaerő-ellátását.
Tovább kell javítani ugyanakkor egyes ágazatok, például az építőipari szakmunkásképzés felté-teleit, gyakorlati óraszámuk emelését. Jelentős eredményeket ért el a Munkaügyi Hivatal is az országos átlagnál nagyobb számú munkahely kiközvetítésével.
Az előadásokból is kiderült, hogy az új kormányzati fenntartású, de megyei szintű szervezés előnyös a megye előtt álló kihívásokat figyelembe véve. Az eddigi helyzetelemzés is azt mutatta, hogy a kis megye relatíve kis városai, illetve azok intézményei csak együttesen működve lehetnek hatékonyak és versenyképesek más, nagyobb városok intézményeivel. Ez megerősíti, hogy a megye fejlesztési koncepciójának egyik fő eleme a megyében lévő városok együttműködése, együttdolgozása ezen a téren is.

vissza az elejére