A jövő tehetségei

Zsupi internetes konyhája

Kezelési „betegút”


alkotóműhelyek a zalaegerszegi adyban

A jövő tehetségei

Éppen az ilyen alapfokú tánctanfolyamok jelenthetik azt a kincsesházat, ahol a jövő tehetségeit felfedezhetik. A tehetséggondozásnak köszönhetően, függetlenül attól, mely településen él a fiatal, adódhat a lehetőség, hogy professzionális táncművésszé váljon – fogalmazott Lőcsei Jenő, aki meghívott vendége volt a ZalAktív projekt január 17-i rendezvényének a zalaegerszegi Ady-iskolában.

– AL –

A Liszt-díjas balettművész, koreográfus gondolatai jól illeszkedtek a nyílt nap céljához, miszerint az építészet, grafika és balett (moderntánc) alkotóműhelyekben részt vevő iskolások azoktól a szakemberektől kapjanak pályaválasztási tanácsot, akik ezeken a területeken dolgoznak, jelesül oktatóiktól.

Konczér Katalin, a Zala Megyei Közművelődési Intézmény igazgatója köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy intézményük ZalAktív kreatív közösségek a megyei közművelődésben címmel TÁMOP pályázati projektet valósít meg. A zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a partner, így az ott tanuló diákok vehetnek részt meghatározott létszámban a műhelyfoglalkozásokon.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere méltatta a projekt művészeti nevelésben betöltött szerepét. Kiemelte, a város büszke a művészeti és zenei oktatás színvonalára, mely több évtizedes múltra tekint vissza. A jeles évfordulók között megemlítette, hogy az Ady-iskolában 30 éves a zenei tagozat, a rajztagozat pedig 1991-től működik az intézményben.

A nyílt napon kiállítás nyílt az építészeti és grafikai műhelyekben végzett munkákból, a táncosok pedig bemutatták eddig megszerzett tudásukat. Kárász Lívia hetedikes tanuló érdeklődésünkre elmondta, nagyon érdekli a tánc, de csak hobbiszinten, nem akarja hivatásának választani. A többi lány is lelkesedéséről mondott véleményt, de úgy fogalmaztak, korai még arról beszélni, hogy hivatásuknak választanák a táncot.

Stefán Gábor koreográfus, a táncműhely vezetője elmondta, minden táncok alapjával, a klasszikus balettel kezdték a tanulást. Az itt elsajátított lépéseket és forgásokat „teszik át” majd a moderntáncba. Már dolgoznak a fő produkciójukon, melyben egy helyi cég termékét fogják reklámozni a tánc nyelvén. Összesen tíz számot tanulnak be a különféle táncfajtákból; sajátosságuk, hogy a gyerekek saját egyéni gondolataikat is tánclépésekké, mozdulatokká formálják a produkciókban.

vissza az elejére


médiából a fakanálhoz

Zsupi internetes konyhája

Bevallása szerint 19 évesen még rántottát sem tudott készíteni, ma pedig 14 ezer fős nézettségű az az internetes oldal, ahol lassan profi szintet elért főzőtudományát osztja meg a nyilvánossággal. Célja, a háziasszonyok munkáját segíteni minél több ötlettel. Őt ugyanis sosem kísértette a „mit főzzek ma?" dilemmája. A recepteket kezdők számára is érthetően közli, a magyar családok pénztárcáját elbíró költségvetésnek megfelelően válogatja össze. Többségében saját kreációk az ételek, illetve családból ellesett titkok alapján készülnek.

– Bánfi Kati –

Zsuppán Beáta ismert újságíró a közeljövőben pályamódosítással, eztán a szakácsművészetnek szenteli idejét és búcsút mond 21 éves híradós-riporter munkájának.
– A nagymamám és az anyukám nagyon jól főznek, egyik nagynénémnek anno Lacipecsenyéje volt, a másik görög-svéd állampolgárként a nemzetközi konyha ismerője, a fiam szintén vendéglátásban dolgozik. Teljesen körbevesz tehát ez a szakma, ami még a pályaválasztás idején néha megfordult a fejemben – mondja Zsuppán Beáta, aki több országos és helyi média munkatársa volt évekig, az MTV, az RTL Klub, a Duna TV, a HírTV és Kossuth Rádió, valamint a Zalaegerszegi Városi Televízió tudósítójaként.

– Több médium is foglalkoztatott, rohanós, hosszú napjaid voltak. Mikor fért ebbe bele a főzés?
– Ezt sokan kérdezik, pedig én is mindennap főztem a fiamnak és ma is mindennap főzök a férjemnek. De annak idején akár az egész stábra is szívesen főztem, vagy farsangi főnyeremény tortát sütöttem, munkahelyi ünnepségre vittem a pogácsát, akár 400–500 darabos tételt is. Legutóbb a fiamnak a szilveszteri bulira készítettem malac formájú pogácsákat hét és fél óra munkával. Amire a főzés megtanított az a türelem, ami elég ellentétes a korábbi izgágaságommal. Vallom, a főzéshez érdeklődés, figyelem és idő kell. Mert hiába vagyok türelmetlen, ha két óra amíg megkel a tészta.

– A közösségi oldaladon elég vegyes az ételkínálat. Mi alapján válogatsz?
– Reggel eltervezem mit fogok főzni, amit erősen meghatároz, hogy milyen alapanyagok vannak itthon. De akár egy hétköznapi ételt is szeretek kis ötlettel feldobni. Sok húsos étel receptjét osztom meg, de akad bőven főzelék. A kreativitást leginkább a pogácsáim jelentik, nagyon sokfélét szoktam készíteni. Különleges ételből, ami drága is, csak keveset, így például van egy tintahalas receptem.

– Engem a reggelik sokfélesége lepett meg és nyert meg a további böngészéshez.
– Igyekszem ebben is újítani, a férjemet meglepni, mert én nem szoktam reggelizni.
– Az alakodra ügyelni is kell. Tartasz diétát?
– Kilenc évig éltem szénhidrát-mentes étrenden. Ma már tudom mennyi ártottam ezzel a szervezetemnek. Ma már erre nem lennék hajlandó, nem vagyok híve az egyoldalú táplálkozásnak. Bár cukorból és lisztből igyekszem keveset enni.
– Akkor reform ételeket ne keresgéljenek az internetes oldaladon?
– Aki kímélőbben étkezik, a köret helyett használhat salátát.
– Mi a kedvenc ételed?
– A spenótot és apukám körömpörköltjét szeretem.
– Hogyan jött ez a közösségi oldal?
– A barátaim ismerik a főztömet és egyikük, ifj. Bánfalvi Péter hozta az ötletet és neki köszönhetem az oldal létrehozását, amihez két héten belül több mint ötszázan csatlakoztak és ez minket is meglepett.

– Egyéb tervek? Szakácskönyv? Főzős műsor?
– Szóba került, hogy zalai, göcseji, hetési ételekből álló könyvet adjunk ki, egyelőre nem valósult meg, de nem tettem le róla. A tévés világnak, mint híradós-riporter búcsút mondtam, főzőműsor, nem tudom. A Paprika Tévének nagy rajongója vagyok, de éppen alternatívaként a mai magyar többség pénztárcájához mért ételeket teszek közzé. Stahl Judittal, akit egyébként jól ismerek, azért szívesen kiállnék egy párbajra – teszi hozzá mosolyogva.
– Hogyan tovább a karriered?
– Hamarosan Ausztriába megyek dolgozni egy panzióba, szakácsként. Nem mondom, hogy nem fájdalmas, hogy több diplomával és kiégési időn túl végzett sajtós múlttal el kell hagynom az országot, a családomat. Majd meglátjuk mit hoz a jövő, egyelőre koncentrálok az új munkára, ami mély víz lesz, hiszen sok órás nyitva tartás mellet nem egy kis családra kell majd főznöm.

– Tapasztalataid a kinti konyhával kapcsolatban?
– Nemcsak Ausztriát ismerem ebből a szempontból, hanem Olaszországot, Görögországot, Svédországot, Marokkót. Ahol megfordultam, bekéretőztem a konyhába, megkérdezni mitől olyan finom az adott étel. S mivel nem konkurenciát láttak bennem, hanem egy érdeklődő turistát, szívesen megosztották az egyszerű titkokat. Köszönet nekik és a magyar szakembereknek, akik tanácsokkal segítenek, vagy elismerik a főztömet. Vadpörköltfőző-versenyen különdíjat is kaptam – mondja büszkén. – S ahogy annak idején magam szerettem szerkeszteni a műsort, úgy most magam szeretek főzni. S erre remélem minél több mód lesz.

vissza az elejére


személyre szabott orvosi kezelés

Kezelési „betegút”

Amellett, hogy figyelembe veszi a beteg lakóhelyét, családi állapotát, vagy akár jövedelmi hátterét is, több száz, a pácienséhez hasonló orvosi esetet és a kezelések eredményét is összeveti a leghatásosabb gyógymódhoz vezető kezelési „betegút” kiválasztásának érdekében az az informatikai, gazdasági, orvosi program, melynek fejlesztésébe a napokban kezdett a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kara és az U1 Research Nonprofit Kft.

– AL –

A TÁMOP pályázaton elnyert 406 millió forintból megvalósuló kutatási projekt sajtótájékoztatóján dr. Solt Katalin, a zalaegerszegi gazdálkodási kar dékánja elmondta: a Medic Sphere döntéstámogató rendszer alapja egy rendkívül széles körű szöveges, képi és videó adatokra, például műtéti felvételekre is kiterjedő egészségügyi adatbázis. A kutatók az adatbázis alapján szimulációs modelleket alakítanak ki 2014 végére, melyek alkalmazásával személyre szabott gyógykezelés valósítható meg. A rendszer nagy segítséget jelent a kezelőintézetek számára is, mivel egy bizonyos pontig saját informatikai rendszerén belül munkaerő-ráfordítás nélkül meg tudja határozni, milyen betegúton induljon el a páciens. A költséghaszon-modellezés pedig megoldást jelenthet a kezelőintézetek költségoptimalizálási problémáira.

Az adatok gyűjtését a BGF gazdálkodási kara koordinálja, míg az informatikai környezetbe való beillesztését és a számítási modellek kidolgozását a pályázati konzorciumi partner, az U1 Research Non-profit Kft. végzi. Kardkovács Zsolt Tivadar ügyvezető közölte: tíz évre visszamenőleg egy 30–50 ezres populáció kórházi vizsgálatait, adatait dolgozzák majd fel az adatvédelem etikai és jogi szabályait betartva.
Az empirikus kutatáshoz az adatokat szolgáltató kórházat közbeszerzési eljárás során választják ki tavasszal. Ettől kezdve a kutatócsoport munkáját orvos-szakértő konzultáns is segíti majd.

vissza az elejére


Játék, szín, tér

A színjátszás és a mesejáték eszközeivel kívánja elősegíteni az érintett tanulók szocializációs hátrányainak enyhítését a zalaegerszegi Keresztury VMK az elmúlt év októberétől 2014. május végéig tartó pályázati projektje. A program 17,8 millió forint támogatást nyert.

A zalaegerszegi Páterdombi Szakképző Iskola, az Űrhajós utcai székhelyóvoda, az Eötvös József Általános Iskola valamint a Zrínyi Miklós Gimnázium mellett a zalaszent-iváni és az alsónemesapáti iskola vesz részt a projektben, melynek nyitórendezvényét a közelmúltban tartották.
Kiss Krisztián szakmai vezető elmondta, hat új szolgáltatást fejlesztettek ki a projektben, melyek a drámapedagógia, a mesejátszás és a színjátszás területét érintik. Valamennyi intézmény számára fontos nevelési prioritás: a tanulók szocializációs hátrányainak enyhítése, a társas kompetenciák (konfliktuskezelés, problémamegoldó képesség) fejlesztésével.

Panyi Katalin drámapedagógus a kapcsolatteremtő szemlélet alkalmazását hangsúlyozta a szociálisan és pszichésen hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében.
Bajnóczy Zoltán, a Zrínyi Gimnázium irodalomtanára elmondta, a vezetésével működő irodalmi műhelyben komoly, „felnőttes darabokat” adnak elő a középiskolások. A projektben vállalt feladat azonban új kihívás elé állítja őket, mivel most kicsiknek kell játszani, izgalmasan, meseszerűen és mégis magukat adva.

vissza az elejére