pályaválasztást segítő fórum
A megyebeli szakemberek részvételével pályaválasztással kapcsolatos kerekasztal-beszélgetést rendezett a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A program vezetője a szervezet új munkatársa, Csiszár Ildikó volt, aki pályaorientációs tanácsadóként az elkövetkezendő hónapokban több száz diák, szülő és elsősorban vidéki iskolák informálását kapta feladatul.
Csiszár Ildikó elmondta, feladata a minél szélesebb körű tájékoztatás. Ennek
érdekében iskolai szülői értekezleteken vesz részt, üzemlátogatást szervez az
érdeklődő diákok számára (információ-kérés a zmkik@zmkik.hu e-mail címen),
elsősorban a jelenlegi 10 hiányszakma megkedveltetésére. Nagyobb volumenű
megmozdulás lesz a témával kapcsolatban, hogy 390 megyebeli általános és
középiskolás diákot visznek áprilisban a budapesti Szakma Sztár Fesztiválra a
kamara támogatásával.
– A fő cél, hogy a szülő és a diák is tisztában legyen a tanuló irányultságával,
valódi érdeklődési területével, ne legyen elhibázott a pályaválasztás, ismertek
legyenek a lehetőségek, az esetleges ösztöndíjak. A munkához fel kell mérni a
pedagógusok információhiányait is, hiszen rajtuk keresztül érhetők el elsősorban
a diákok – fogalmazott.
A kerekasztal-beszélgetésen résztvevők több oldalról világították meg a témát. Így a zalaegerszegi és nagykanizsai TISZK és kamara, a Nagykanizsai Civil Kerek-asztal és annak Ifjúsági Szekciója, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány, a Zala Megyei Munkaerő Központ, a Zalaegerszegi Ifjúsági Kerekasztal, a zala-szentgróti Klebelsberg Intézményfenntartó, a zalaegerszegi tankerület, a Zala Megyei Pedagógiai Intézet és a páterdombi szakképző iskola vezetői, képviselői osztották meg véleményüket. Elhangzott a pályaválasztási nehézségek között az önismerethiány, az elkényeztető nevelésből adódó döntésképtelenség, az iskolai munkát korlátozó előírások, a szülői irreális elvárások, a diákok motivációhiánya a tanulásra és a munkára, a tanulókkal való nehéz kapcsolattartás, a kiszámíthatatlan munkaerőigény, a példaként állítható, hiteles szakemberek hiánya és a pedagógusok fogyó lelkesedése.
A résztvevők elmondták adott területükön milyen módszerekkel próbálják
csökkenteni a fenti problémákat és a munkájukhoz miben kérnek támogatást a
kamara által felkínált új lehetőségen keresztül. Szóba került a pályaválasztás
mellett a pályamódosítás, mint minél nagyobb számban jelentkező napi igény is, a
civilek felelőssége a témában, a szakismeretek mellett a személyiségfejlesztés
fontossága, a tanárok gyakorlati ismereteinek növelése, hogy hitelesek legyenek
az oktatásban, s a köztudat pontosítása bizonyos szakmák választásával
kapcsolatban.
A sok dilemma között elhangzott, az oktatás hosszú folyamat, a kiszámítható jövő
ennél sokkal rövidebb idővallum, a kétkezi munka presztízsvesztése, és a
diplomások elhelyezkedési nehézségei között a pályaorientációs munka
jelentősége, miközben hiányoznak az általános iskolákból ennek a feladatnak a
felelősei, a szakmákat sikeresen átörökítő generációs vonalak megszakadása, „a
nem jót akarunk csinálni, hanem sok pénzt keresni hozzáállás”.
Bánfi Kata
egészségfejlesztési program
Az egészséges életmódra nevelés a célja a Zala Megyei Önkormányzat Egészséges Közösségek című uniós pályázati projektjének, amit szlovén partnerekkel hajt végre. A kétéves időtartamú programban általános iskolások és óvodások vesznek részt a határ mindkét oldalán. Sátorozás, kerékpározás, kenuzás vár rájuk a figyelmükre számító előadások és foglalkozások mellett.
Dr. Pál Attila, a Zala Megyei Önkormányzat alelnöke elmondta, Vas és Zala megyében tíz-tíz intézmény vesz részt a programban, döntően általános iskolák, de középiskolák és óvodák is részesei. Ezek az intézmények kulcsfontosságú szerepet játszanak a gyermekek egészséges táplálkozásra, rendszeres testmozgásra való nevelésében, a dohány, alkohol, kábítószer nélküli életvitel népszerűsítésében. A program a gyerekekről szól; a számukra meghirdetett foglalkozások, kirándulások az egészséges táplálkozás és mozgásra való ösztönzést szolgálják. A projektben a pedagógusok képzése is megvalósul, hogy a jövőben még eredményesebben végezhessék egészségnevelő munkájukat. Szlovén oldalról partnerek a muraszombati egészségvédelmi intézetek, magyar részről a Nyugat-magyarországi Egyetem pedagógiai szolgáltató központja valamint a Zala Megyei Kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve.
Dr. Cseh Miklós közegészségügyi osztályvezető azt hangsúlyozta, a lakosság rossz egészségi állapota alátámasztja, hogy a tudatos egészséges életmódra való nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. A projektbe óvodásokat és iskolásokat vonnak be, ami azért szerencsés, mert a gyerekek fogékonyabbak ebben a korban. A népegészségügyi szakigazgatási szerv négy kutatási terület megvalósításában vesz részt, melyek az iskolai és óvodai egészségfejlesztési programok, illetve az egészséges életvitelre való ösztönzés modelljének kifejlesztésére irányulnak.
Gyarmati Adrienn projektmenedzser érdeklődésünkre elmondta, keszthelyi és lenti intézmények vesznek részt a projektben, kiemelten a lenti Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola, amely egyúttal gyógypedagógiai intézmény is. Az általános és középiskolák mellett egy óvodát is bevontak az egészségfejlesztést szolgáló programba. Az intézmények különféle sporteszközöket igényelhetnek, ezek sátrak, kerékpárok, kenuk stb. Ezekkel az eszközökkel két szabadidős tevékenységet, illetve sportnapot szervezhetnek a gyerekeknek, így például sátortáborozást, kerékpározást és kenuzást. Emellett minden iskolában tartanak úgynevezett egészségnevelő hetet, melyen egészségügyi szűréseken, különféle előadásokon és érdekes foglalkozásokon vehetnek részt a gyerekek. A Lentiben és Keszthelyen tartandó egynapos fesztivál is számos érdekességet és izgalmat ígér a magyar és szlovén gyerekeknek.