Ügyfélbarát
kiszolgálásÚj képzés passzívház-építőknek
Adategyeztetésbe kezd a nyugdíjbiztosító
Tetten érhető az ügyfélbarát ügyintézés, hangzott el a Zala Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága évértékelő értekezletén, melynek vendége volt Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója.
Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott az értekezletet követő sajtótájékoztatón elmondta, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság magas színvonalon teljesítette a kitûzött célokat annak ellenére, hogy az új szabályozás sok változást hozott a munkában. 2012-ben 17 545 döntést hoztak a nyugdíjellátást megállapítandóan, melynek 87 százaléka jogerősen le is zárult az elmúlt évben, és mindössze egy százalék, amit megváltoztatott a másodfok. Mindez jól szemlélteti, hogy magas szintû szakmaisággal végzi feladatát az igazgatóság, hangsúlyozta a kormánymegbízott, aki úgy vélekedett: maradéktalanul teljesült az ügyfélbarát ügyintézés.
Dr. Fürediné Kerkai Valéria megyei igazgató azt közölte, hogy 2012-ben több mint 36 ezer ügyfelet láttak el a nyugdíjbiztosítási igazgatóság munkatársai. 2011-hez képest ez közel kilencezerrel kevesebb, a nagyobb megyékhez viszonyítva azonban jóval nagyobb ügyfélforgalmat bonyolítottak le az elmúlt évben. Egyetlen panasz sem merült fel munkájukkal kapcsolatban. Továbbra is az egyénre szabott ügyfélkiszolgálásra törekednek, ami még fontosabb lesz az adategyeztetési eljárás során.
Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója
hozzáfûzte, az adategyeztetés az '55–59-es korosztállyal indul, ami várhatóan
2014 végéig tart. Az adategyeztetés ötéves korcsoportokban tovább folytatódik.
Az eljárás során a megyei nyugdíjbiztosítók kimutatást készítenek a
nyilvántartásukban szereplő, a nyugdíjazáskor figyelembe vehető valamennyi
jogviszonyról, szolgálati időről, kereseti adatról, ezt kiküldik az ügyfélnek,
akinek a kézhezvételtől számított 90 napon belül kell jeleznie, amennyiben
egyetért illetve nem ért egyet az abban szereplő adatokkal. Észrevétele mellé
csatolnia kell a helyes adatokat igazoló dokumentumokat is.
Az igazgatóság is megkísérli felkutatni a szükséges iratokat, megkeresik a
(volt) foglalkoztatót, az adóhatóságot, sőt, akár helyszíni szemlét is
tarthatnak. Az eljárás végül határozattal zárul, amely végleges adatként bekerül
a hatósági nyilvántartásba. Ez a határozat azonban megfellebbezhető.
Fontos, hogy a biztosított aktívan vegyen részt az eljárásban, mivel neki is
érdeke, hogy milyen összegû nyugdíjat állapítanak meg számára. A kormányprogram
rögzíti azt is, hogy az ellátások a reálértéküket megtartják, ahogy eddig is,
hangsúlyozta végül a főigazgató.
A szabad sajtó napja alkalmából sajtóreggelire hívta a megyei médiumok képviselőit a Zala Megyei Kormányhivatal, a Zala Megyei Önkormányzat Hivatala, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság és a Zala Megyei Intézményfenntartó Központ a zalaegerszegi Arany Bárány Hotel télikertjébe.
Rigó Csaba köszöntőjében jelezte, a négy intézmény először szervezte meg a
közös sajtó napi ünnepséget, melyből hagyományt szeretnének teremteni. A Zala
megyei kormánymegbízott megköszönte azokat a korrekt és tényszerû tudósításokat,
amelyek 2012-ben a hivatalok életével foglalkoztak. Úgy fogalmazott, a köz
szolgálatában állók munkája nem lenne sikeres a sajtó munkatársai nélkül. A
jövőre nézve pozitív híradásokat kívánt, és mint mondta, nyitottak az esetleges
problémák megbeszélésére.
Manninger Jenő, a megyei közgyûlés elnöke az újságírói munka jelentőségéről
szólva kiemelte: a közösség érdekének érvényre jutásában mindkét fél szolgálatot
végez. A közéletben tevékenykedők és a sajtó munkatársai között ezért
nélkülözhetetlen a jó együttmûködés, ahogy szükségszerû a helyi sajtó
működésének biztosítása.
tananyagot dolgozott ki a vállalkozásfejlesztési alapítvány
Új képzés passzívház-építőknek
Európa-szerte az első modulrendszerû passzívház mesterember-tanfolyam kifejlesztését szolgálja az Európai Territoriális Együttmûködés Ausztria–Magyarország 2007–2013 Határon Átnyúló Együttmûködési Program által támogatott PHCC-projekt, melynek egyik hazai partnere a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Az
energiahatékony építészet egyre fontosabb hangsúlyt kap világunkban, mert 2018
után már csak az uniós irányelvben meghatározott követelményrendszer
teljesítésével lehet új házakat építeni – beszél az előzményekről Nagy András, a
ZMVA ügyvezető igazgatója. – Mint ismert, ezen a területen hazánk egyelőre nem
áll túl jól, ugyanakkor Ausztriában már több mint tízezerre tehető a
passzívházak száma. Ezzel az eredménnyel Európában vezető pozíciót töltenek be,
viszont ez idáig szinte csak építészeket képeztek Ausztriában, mesterembereknek
(kőmûves, vízvezeték-szerelő, épületgépész stb.) szóló gyakorlati jellegû
képzésük nekik sem volt.
Ezért mondhatjuk azt, hogy a projektben kidolgozott oktatási modul első a
tekintetben, ami iparosnyelven, a passzívház-mesteremberek gyakorlati képzésére
fókuszál. Egy ezt megelőző projektben már felmértük, hogy mind Ausztriában, mind
pedig Magyarországon az ilyen típusú szakképzésekből hiány van.
– Milyen eredményekről és célokról tud beszámolni?
– Elkészítettünk egy körülbelül 170 oldalas tankönyvet, ami a magas
energiahatékonyságú építés területén a jelenleg alkalmazott legmodernebb
technológiákat tartalmazza. Annak érdekében, hogy ezt a tananyagot oktassák is,
a régióban négy építőipari szakközépiskolával (Győr, Nagykanizsa, Szombathely és
Zalaegerszeg) kötöttünk együttmûködési megállapodást. Szeretnénk elérni azt is,
hogy belekerüljön a nemzeti alaptantervbe. Az új modul elérhető lesz a
www.phcc.info honlapon E-Learning rendszerben, amit a Pannon Egyetem
Nagykanizsai Kampusza fejleszt ki. A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
oktatási kft.-jével együtt tervezzük, hogy az új képzési lehetőséget
beillesztjük a duális szakképzésbe. Dolgozunk azon, hogy a tananyag megkapja az
ISO 17024 tanúsítást, ami a minőség garanciája, valamint azon, hogy felvegyék az
(ECVET) Európai Képzési Jegyzékbe. Ez hasonlít a magyar OKJ-s képzési
rendszerhez. Tehát, ha valaki elvégez egy ilyen képzést, az egész Európában
gyakorolhatja a szakmát.
– A ZMVA még milyen feladatokat valósított meg a projektben?
– Részt vettünk az osztrák mintára létrehozott tananyag kidolgozásában,
lektorálásában, fordításában és nyomtatásában. Adminisztrációs és
marketingfeladatokat is elláttunk, valamint közremûködtünk a projekt honlapjára
– www.phcc.info – kerülő nyilvánossági anyagok fordításában. Emellett
megszerveztük a passzívház-építő szakemberek magyarországi pilot (próba vagy
kísérleti) tanfolyamát februárban és márciusban. A nyolcnapos képzéseknek a
szombathelyi Hefele Menyhért szakképző iskola adott helyet, ahol minden feltétel
rendelkezésre állt az elméleti és gyakorlati képzéshez. Egy tanulmányúton is
részt vettek a hallgatók, akik épülő illetve már kész passzívházakat tekintettek
meg Zalaegerszegen, Szombathelyen és Fürs-tenfeldben – mondta el Nagy András.
A közremûködő iskolák szakoktatói, építész- és tervezőmérnökök, kőmûvesek és
szakmunkások (több mint 25-en) vettek részt a próbaképzésen, ami vizsgával
zárult. Ezzel jogosulttá váltak arra, hogy ők maguk is oktassák illetve
tanfolyamokon előadói tevékenységet folytassanak a témában, ily módon is
támogatva az energiaoptimalizált építési módok megvalósítását.
A 2016. január elseje után megkezdett érettségi vizsgák feltétele lesz legalább 50 óra közösségi szolgálat, melyet a középiskolák 1–3. évfolyamán lehet teljesíteni. Azaz a jelenleg 9. évfolyamos diákok már érintettek a témában. Az érdekeltek egymásra találását segítette a Zala Megyei Ifjúsági Kerekasztal és az Esélyek Háza által szervezett információs délután.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere elmondta, az önkormányzat a
megyei kórházzal és egyéb városi cégekkel közös pályázat keretében kívánja a
közösségi feladatok megvalósulását segíteni. Majd három előadás hangzott el. Dr.
Bodó Márton, az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet vezető munkatársa a
törvényi hátteret és általánosságban a megvalósítási tervet ismertette.
Szeder-Kummer Mária, az önkéntességet évek óta felkaroló Zalai Falvakért
Egyesület titkára a közjavát szolgáló tevékenységekkel kapcsolatos városi és
megyei tapasztalatokat osztotta meg az érdeklődőkkel, a leendő fogadó
intézmények és civil szervezetek képviselőivel. Kovács Erzsébet, a Zala Megyei
Kórház ápolási igazgatója pedig az intézményben folyó, a Kölcsey-gimnázium 29
diákja által végzett önkéntes munkáról, mint egyértelmû sikertörténetről számolt
be.
Az előadások végén kérdéseket, észrevételeket és javaslatokat fogalmaztak meg.
Ekkor hangzott el többek között, hogy az önkénteseket váró szervezeteknek
ajánlott keresni az oktatási intézményeket, amíg kellő adatbázis nem áll
rendelkezésre. Fontos tudni, hogy az önkéntesek nem szakmunkát és nem is
fizetett munkaerőt helyettesítenek majd. Akár iskolán belül is igazolható a
közösségi szolgálat, bár a valódi cél, hogy az oktatási intézmény falaiból
kilépve tapasztalják a társadalmi valóságot a diákok. A fogadó intézményeknek
kellően felkészülten kell várni az önkénteseket, illetve egyes szolgálatoknál,
mint például kórházban, szükséges a tanulók néhány órás képzése is.