Letenye megalapozta jövőjét

A kitartás diadala Zalaapátiban

a Járási székhellyé válás rangot jelent a város életében

Letenye megalapozta jövőjét

2013. január elsején megkezdte működését a járási hivatal Letenyén, a dátum történelmi jelentőségű a Mura városa életében, hiszen 42 év elteltével lett ismét járási központ a közigazgatás átalakításának köszönhetően. Január elseje ezentúl nem csak az újév ünnepe, ahogy március elseje sem csupán a várossá válás évfordulója, hiszen ezen a napon Letenye Kistolmács, Murarátka és Zajk polgármesterei ünnepélyesen aláírták a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal alapító szerződését.

– Eredetileg csak négy járási székhelyt terveztek, ez azonban közigazgatási szempontból kettészakította volna városunkat és térségünket, Lentihez és Nagykanizsához tartoztunk volna. Ez egyáltalán nem lett volna szerencsés – mondja az előzményekről Halmi Béla, Letenye polgármestere. – Sikerült azonban kiharcolnunk, hogy hat járást alakítsanak ki a megyében, így lehetünk újból járás, és ezt a címet Zalaszentgrót is megkapta. Úgy vélem, szükségtelen magyarázni, hogy a járási központtá válás milyen óriási presztízst jelent városunknak, és az itt élőknek, akiknek nem kell húsz-harminc kilométert utazniuk ügyeik elintézéséhez. Ennek fontosságát a térség településeinek polgármesterei is megértették. 1970-ben nálunk szüntették meg először a járást a megyében, most hogy újból járási székhely vagyunk, városunk tulajdonképpen visszakapta régi rangját, melynek előnyeit a térség is élvezheti.

– Milyen feladatokat végeztek el a járási hivatal felállításához?
– Először is a személyi feltételeket kellett biztosítani, a letenyei polgármesteri hivatalból, okmányirodából, a gyámhivatalból és a községi hivatalokból. A járási törzshivatal 20 fővel megalakult, mely a városháza épületében kapott felszerelt irodákat. A földhivatal pedig már régóta itt mûködik. Azzal, hogy nem új épületbe költöztettük a járási hivatalt, megtakarítást értünk el. Az okmányiroda maradt a régi helyén, a szintén újonnan létrejött tankerületet pedig a közösségi házban helyeztük el.

– Miért vállalták fel az általános iskola mûködtetését?
– Az általános és a zeneiskolát először át akartuk adni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, de miután kiderült, hogy ugyanazt a mûködtetési költséget amennyibe kerül át kell utalnunk, úgy döntöttünk, ebből a pénzből inkább megtartjuk magunknak a mûködtetést. A többcélú társulás munkaszervezete megszûnt ennek feladatait is átvettük. Március elsején pedig aláírtuk Kistolmács, Murarátka és Zajk polgármestereivel a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal alapító szerződését. Mindezzel sikeresen teljesítettük a közigazgatás átszervezésével kapcsolatos feladatainkat, elmondhatjuk, most már „üzemmódban vagyunk”.
A katasztrófavédelmi őrs várhatóan 2014-ben létesül, ami húsz főnek ad majd munkát. Ha már a foglalkoztatásról beszéltem, megemlíteném, hogy elindult a közmunkaprogram. A viharos szél- és hófúvás nagyon megtépázta a fákat, így most a letört ágak, gallyak eltakarításán, a növényzet megújításán dolgoznak a közmunkások. A program decemberig összesen száz embernek ad lehetőséget 2–4 és 10 hónapos időtartamokra.

– A Müller cég jelenléte mennyire határozta meg az intézményekkel kapcsolatos döntéseiket?
– Úgy vélem, mindez nem sikerült volna a Müller raktárbázisa nélkül. Miután a helyi adók bizonyos százalékát elvonták, így az iparûzési adóbevételünk 31 millió forinttal, gépjármûadó-bevételünk pedig 17 millió forinttal csökkent. Mindent összevetve azonban sikerült 2013. évi költségvetésünk mûködési kiadásait null szaldóra kihozni, sőt igen magas (1,4 milliárd forintos) kiadási oldallal tervezni, a folyó beruházásoknak köszönhetően.

– Melyek ezek a fejlesztések?
– Ezek egyike a szennyvíztisztító rekonstrukciója, ami a horvát–magyar IPA programban, Preloggal együttmûködve valósult meg. Perloggal és Ludberggel van egy másik közös turisztikai projektünk is. Tematikus kerékpáros túraútvonalakat jelölnénk ki, valamint az egyedutai mûvelődési házunkban kerékpáros centrumot hoznánk létre szervizzel és szálláshelyekkel Most korszerûsítjük a csapadékvíz-elvezető rendszert 105 millió forintból, melyből 95 millió forint uniós támogatás. A térfigyelő kamerarendszer kiépítése szintén most zajlik. Egy 204 millió forintos KEOP-pályázat keretében, ha nyerünk, a nyílászárók cseréjére, hőszivattyús fûtési rendszer kialakítására kerülhet sor az óvodában és az iskolában. Bízunk abban is, hogy az egészségház 200 milliós felújítási pályázata is pozitív elbírálást kap. Jó hír, hogy hosszas utánjárás után végre megújulhat a 6835-ös számú Murakeresztúr felé vezető út 2,4 kilométeres letenyei szakasza a Magyar Közút Nonprofit Zrt. beruházásában.
Szólnunk kell egy másik nagyon fontos beruházásról is, melynek szükségességét a mostani murai árvíz is igazolja. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság 146 millió forintot nyert a KEOP pályázat első fordulóján, mely a Mura töltésmagasításának előkészítését szolgálja Murarátkától Murakeresztúrig. A területi kisajátítások most zajlanak.

– Július elsejével Horvátország belép az unióba. Mit jelenthet ez Letenye számára?
– Elsősorban a gazdasági kapcsolat megerősödését várjuk. Változik a ki-be léptetés rendje. A sztrádahídon csak a magyar oldalon, míg a régi átkelőnél a horvát oldalon lesz csak közös okmányellenőrzés. A NAV továbbra is ellenőrizni fog, mélységi területen. Horvátország uniós belépésével kapcsolatosan tisztázandó kérdés még az, hogy a személyforgalom számára egész évben lehessen használni a régi határátkelőt.
A gorièani polgármester jelezte, hogy a csatlakozást egy közös rendezvénnyel szeretnék megünnepelni a hídon. Mi pedig szeretnénk összekötni ezt az ünnepet a harmadik Mura Hídi Vásárral. Ezúttal sokkal több kiállító vehet részt rajta, mert már nem lesz akadály a bemutatandó áruk vámoltatása – mondta végül Halmi Béla polgármester.

vissza az elejére

Pályázati fejlesztésekből gyarapodik a település

A kitartás diadala Zalaapátiban

Félidejéhez érkezett az általános iskola felújítása Zalaapátiban, a Nyugat-dunántúli Operatív Program által támogatott korszerûsítés során egy új épületrésszel is bővül az oktatási intézmény. Az önkormányzat az óvoda bővítését is tervezi, a település turisztikai vonzerejének növelése érdekében pedig kerékpárutat építene a már meglévő szakaszhoz csatlakoztatva.

– A kemény téli időjárás kissé hátráltatja az építkezést az iskolában, de az épületben a belső átalakítási munkálatok jó ütemben haladnak – tájékoztat a projekt állásáról Vincze Tibor, Zalaapáti polgármestere. – Az új magasított tetőszerkezet már elkészült és épül a közel háromszáz négyzetméteres új épületrész, ami nemcsak iskolai, hanem közmûvelődési célokat is szolgál majd. Az új közösségi színtér ugyanis végre helyet adhat kulturális rendezvényeinknek, hogy azokat színvonalas körülmények között, az időjárástól függetlenül tartsuk meg. Az építkezés befejezési határideje június vége, a zord tél miatt azonban csúszással kell számolnunk.
Az óvoda épületét is bővíteni szeretnénk. A háromcsoportos intézménybe 82 kisgyermek jár, ebből a kiscsoport létszáma 29 fő. Március közepén adtuk be a pályázatot a Nyugat-dunántúli Operatív Programra a 120 millió forintos beruházás megvalósítására. Új csoportszobával, tornaszobával és egyéb kiegészítő helyiségekkel bővítenénk az óvodát, ahol a bölcsődei ellátást is szeretnénk biztosítani az intézmény keretein belül.

– Bővítenék a meglévő kerékpárút-hálózatukat is.
– A turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztését célzó kiírásra adtunk be pályázatot, szintén a Nyugat-dunántúli Operatív Programra. A több mint 180 millió forintos beruházás lehetővé tenné a meglévő kerékpárút bővítését a Kis-Balaton irányában. Zalaapáti közigazgatási határáig épülne meg az új kerékpárút és létesülne egy kerékpáros híd a volt vasúti híd helyén. Pihenő- és rekreációs park is megépülne a belterületen. Községünkből kiérve pedig táblák jeleznék a kerékpárforgalmi nyomvonalat.
Ez a pályázat, ahogy az eddigiek többsége is, tartaléklistán van. Ám úgy tûnik, a szerencse valahogy mindig mellénk szegődik. Számos pályázatunk lett így előbb-utóbb nyertes. Persze ehhez kitartás és sok munka kellett. Ezért bízunk turisztikai pályázatunk sikerében.

– Ezek szerint most is van nyertes pályázat a tarsolyban?
– Az MLSZ projektje keretében nálunk is megépül egy 30x40 méteres többfunkciós mûfüves sportpálya a sporttelepen. Ez egy 30 millió forintos beruházás, mely 8,5 millió önerőt igényel. Csatlakozhattunk a BM és az OPSZ 100x100 biztonság elnevezésû programjához, ami 2014 végéig tart. A részvétel szakmai felkészítést jelent a helyi polgárőr egyesületnek, mely 250 ezer forintos támogatásban is részesült. Közbiztonságot szolgáló célokra kell fordítaniuk az összeget. Önkormányzatunk minden évben hasonló nagyságrendben támogatja a 30 fős polgárőr egyesületet. A közbiztonságot növelve térfigyelő kamerarendszer kiépítését is tervezzük, erre pályázatot szeretnénk beadni.

– Térjünk át a közigazgatás átszervezésére. Kivel létesítettek közös önkormányzati hivatalt?
– Dióskál korábbi körjegyzőségével társultunk, így hét község alkotja a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatalt, mely március elsején kezdte meg mûködését. Úgy vélem, nálunk nem látszat, hanem valós, struktúrájában és mûködésében is egységes hivatal jött létre, mert nem kényszerből született a megállapodás. Dióskállal régóta jó kapcsolatot ápolunk, ahogy együttmûködünk az oktatási-nevelési intézmények fenntartásában is.

– Zalaapáti méltán híres színvonalas kulturális rendezvényeiről. Ezen programok fényét minden bizonnyal emeli, hogy idén három mûvészeti egyesület is fennállásának tízedik évfordulóját ünnepli.
– Településünk kulturális élete valóban sokszínû, amit jelez az is, hogy idén három mûvészeti csoportunk is fennállásának tízéves évfordulóját ünnepli. A februári fánkfesztivál Zalaapáti Érték-Tár pályázati projektünk nyitánya is volt egyben. Ebben több közösségi programot valósítunk meg az idén. Április 6-án rendezzük meg a borversenyt, dr. Kocsis László, a Georgikon Egyetem borászati tanszékvezetője részvételével. Az anyák napja alkalmából ismét babakötvényt adunk a kisgyermekes szülőknek. 2008-ban indítottuk el a programot, és ez idáig 56 újszülött és családja részesült ebben a támogatásban. Június 8-án a II. baráti kórusok találkozóját tartjuk, melynek házigazdája a tízéves fennállását ünneplő Capella kórus. Ez alkalomból emléktáblát helyezünk el a templomban Bánhegyi Miksa, a zalaapáti születésû, 2009-ben elhunyt bencés rendi szerzetes, a Pannonhalmi Főapátság könyvtára igazgatója tiszteletére. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szenteli meg az emléktáblát. Július 6-án a 10. folklórfesztiválra invitáljuk az érdeklődőket, melyre ünnepi mûsorral készül a tízéves Boróka Néptánccsoport és a szintén tízéves Rozmaring Népdalkör. Augusztus 10-én katonafesztivált rendezünk. Szeptember közepén tartjuk a falunapot a szüreti vigadalommal együtt.

Vincze Tibor hozzáfûzte, nagyon jelentős ünnepük lesz a megújult iskola nyári átadása. Ennek pontos időpontját még nem tudják. Számukra ez azért lesz kiemelt ünnep, mert a felújított iskolával, a helytörténeti múzeummal, a korábban megújított óvodával és a kialakított buszfordulóval egy valóban színvonalas faluközpont jött létre, melyre igazán büszkék lehetnek a Zala-apátiban élők. Ugyanilyen várakozással tekintenek a falu karácsonya elé, amit már az új közösségi színtérben tartanak meg az iskolában.

Antal Lívia

vissza az elejére