Kitekintő

Vöröskeresztes világnapi ünnepség

Irodaavatás Lentiben

Önkéntes pontok kialakítására nyert közel 17 millió forintos támogatást a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete a TÁMOP-5.5.2-11/2-2012-0048 kódszámú pályázaton. A projekt keretében „Az iskolai önkéntes munka teljesítésének lehetõségei, valamint az Önkéntes segítség az egészséges iskolai táplálkozás terjesztése területén” címmel tartottak tájékoztató rendezvényt Lentiben, ahol ünnepélyesen átadták az adományboltot, melynek emelete a lenti térségi önkéntes bázisnak ad helyet.

– A Vöröskereszt tevékenysége az önkéntességre épül, ezért gondoltuk azt, hogy Lentiben és Karmacson önkéntes pontot létesítünk, hogy ezen térségekben is közvetlen elérhetõséget biztosíthassunk az önkénteseknek – mondja dr. Baracskai Józsefné, a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete vezetõje. – Lenti a projekt fõ megvalósítási helyszíne. Az Ifjúság úton megvásároltunk egy épületet önerõbõl, mert ezt a befektetést nem a támogatott projektbõl finanszíroztuk. Földszintjén a vöröskeresztes adományboltot, emeletén pedig a TÁMOP pályázatban vállalt önkéntes központot alakítottuk ki abból a célból, hogy a korábbi irodából jobb körülmények közé költözhessen a lenti területi szervezet. Az új modern iroda közösségi teret, találkozási pontot biztosít az önkénteseknek és az önkénteseket fogadó szervezeteknek is. Ezzel segítve azt, hogy az önkéntesek tevékenysége beilleszkedjen a város és térsége életébe, és növekedjen munkájuk társadalmi elismertsége.

Az igazgató elmondta, a projekt kezdetétõl ez év március végéig 99 fõt vontak be a két térségbõl, akik közel 5 ezer órában végeztek önkéntes tevékenységet. Munkájukat szociális, oktatási és az egészségügyi intézményekben végezték, de részt vettek a véradások, elsõsegélynyújtó tanfolyamok és adománygyûjtések szervezésében Gyimes Anikó projektmenedzser és Kercza Melinda szakmai vezetõ irányításának segítségével.
Az adománybolt és önkéntes iroda átadásán köszöntõt mondott dr. Nemesvári Márta, a Magyar Vöröskereszt Országos vezetõségének tagja, Ari Miklós, a megyei vezetõség tagja és Kovács Tibor, a megyei vezetõség alelnöke. Az ünnepségen jelen volt a lenti területi szervezettel jó kapcsolatot ápoló Bad Rad-kersburgi Vöröskereszt vezetõje, Simon Strassgürtl és Hans Holz oktatási referens.

vissza az elejére

A Rózsakert étterem a tradíciókat kívánja követni

Régi ízek, hagyományos ételek

Göcseji ételspecialitásokkal, már feledésbe merült ételekkel és zalai borokkal várja vendégeit Egerváron a megújított Rózsakert étterem, kávézó és cukrászda, amit nemrég adtak át ünnepélyesen.

Fatér Szabolcs, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal zalaegerszegi kirendeltségének osztályvezetõje ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, számukra is fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat le tudják hívni az ügyfelek fejlesztéseik mielõbbi megvalósításához. A Rózsakert étterem a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére kiírt pályázati jogcímre pályázott, és 20 millió forintos támogatást nyert el. A beruházás végrehajtásával teljesültek a jogcímben meghatározott elvárások, a munkahelyteremtés, a versenyképesség növelése az innováció által. A Rózsakert étterem felújítása egy új tevékenység kezdete is egyben, ami fejlõdési potenciált is jelent a vállalkozás számára, hangoztatta az osztályvezetõ.
Szijártó József, Egervár polgármestere köszöntõjében azt mondta, büszkeséggel tölti el, hogy az emlékpark avatását követõen egy újabb, igazán impozáns létesítmény átadásán lehet jelen. Úgy vélekedett, hogy a Rózsakert étterem Európa bármely részén megállná a helyét. A felújítással régi rangját nyerte vissza az épület, melynek külalakja, építészeti stílusa tovább szépíti Egervár településközpontját.

Molnár Lajos, a Rózsakert étterem, kávézó és cukrászda tulajdonosa elmondta, annak reményében újították fel a vendéglõt, hogy újra abban a régi fényében pompázhat, amikor is létezése évtizedeken át összeforrt a település nevével. Mint fogalmazott, a beruházással nagy fába vágták fejszéjüket, de a megújított épület pompáját látva, úgy vélik, megérte a sok fáradozást. Az eredeti épület az 1950-es években épült, mûködése alatt mindvégig étteremként funkcionált. A megújítás során ugyan meg kellett felelni a mûemlékvédelmi elõírásoknak, a település történelmi jellegének, a templom és a várkastély építészeti stílusának, ugyanakkor mégis sikerült belecsempészni a saját elképzelést, barokk és klasszikus stílusjegyeket, ami mutatja, hogy ez az épület, ez az étterem nem egy a mai sok közül.
Az étel- és italkínálatában is a hagyományokat kívánják követni, visszanyúlni egy kicsit a múltba, és elsõsorban olyan ételspecialitásokat kínálni, ami például a térségre, vagy a szomszédos Göcsej tájegységre volt jellemzõ. Az italkínálatban is éppen ez okból a zalai borokat részesítik elõnyben. Bíznak abban, hogy az étterem, kávézó és cukrászda egyedi kínálatára, vendégszeretetére minél többen felfigyelnek a környékbeli településeken is, hangsúlyozta a tulajdonos.
Az ünnepség végén Kemény Árpád plébános megáldotta az épületet. Az átadás alkalmából estébe nyúlóan szórakoztató programokkal várták a helyieket és az érdeklõdõket a Rózsakert étteremben.

vissza az elejére

VI. Pogányvári Borverseny és Bornap

Dióskáli versenybor-kóstoltató vigasság

Dióskál község külterületi falurészein: a Káli-, az Ungi- és a Pogányvári-hegyen továbbá a környéken termelt ízletes szõlõ és az abból készült kitûnõ bor jegyében állították össze a VI. Pogányvári Borverseny és Bornap május 11-ei programját.

A térség vállalkozó szellemû boros gazdái számára idén is borversenyt hirdettek, amelyre saját termésû nedûvel lehetett nevezni, és a legfinomabb itókákat bronz, ezüst és arany minõsítésû oklevéllel jutalmazták. A jó borokhoz ezúttal finom vaddisznópörkölt és jó mûsor is dukált. Az ünnepi szentmisén a Mindenható és Szent Orbán segítõ közbenjárását kérve Farkas László plébános a hívekkel együtt imádkozott a bõ szõlõtermésért és a kedvezõ termésért.
A Da Bibere Zalai Borlovagrend képviseletének és a Balatoni Borbarát Hölgyek ünnepélyes bevonulásával megnyitott rendezvényt a helyi önkormányzaton, mint fõ szervezõn kívül támogatta még a Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, a Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, a Pacsai Vadásztársaság, a Dióskáli Kulturális Egyesület, és egy kereskedelmi-szolgáltató bt. is.

Köszöntõjében Kluczer János, Dióskál polgármester emlékeztetett rá: a szabadidejüket áldozva egyre több helybéli foglalkozik egyre nagyobb hozzáértéssel a szõlõvel, és egyre többen büszkén tehetik ki a kitûnõ minõségû borról tanúskodó oklevelet is a pincefalra. A rossz idõjárás miatt egyáltalán nem szomorkodó vendégeket üdvözölve Vigh László országgyûlési képviselõ kifejtette: a bor az ízlelõbimbónak nyújtott élvezet, bölcs gondolatok csiholója, tartalmas beszélgetések kelléke. A borban benne van a szõlõ zamata, a napfény játéka, a boros gazdák szaktudása, a szõlõhegyek lankáin összesûrûsödött hagyomány, a munka szeretete továbbá a szõlõ több ezer éves tisztelete. Szládovics László, a Zalai Da Bibere Borlovagrend tagja – akinek fáradhatatlan munkáját a polgármester egy hagyományteremtõ emlék átadásával is elismerte – a borversenyt értékelve elmondta: a zsûri elé 62 nagyon kellemes, nagyon finom borminta (40 fehér, 4 rozé, 18 vörös) került. Az új és régi nemesítésû borok közül megízlelték: a zengõ, zenit, rozália, szürkebarát, pátria, olaszrizling, cuvée, cabernet sauvignon, cabernet franc, shiraz fajtákat. Kiosztottak két nagyarany, 19 arany, 18 ezüst, 18 bronz minõsítést és hét bort jutalmaztak elismerõ oklevéllel. A szõlõ és a bor tiszteletét, a jókedvet alapozta meg az a háromórás kulturális mûsor, amelynek fellépõi nyolc környékbeli településrõl érkeztek.

A szíves vendéglátó helybeliek képviseletében lépett színpadra: a Kála Néptánccsoport, a Dióvirág Dalkör valamint a Táncika Tánccsoport. Zalaapátit képviselve szórakoztatta a nagyérdemût a tangóharmonika zenekar, a Zuggó & Réti Duó és a Rozmaring népdalkör. Búcsúszentlászlóról érkezett a helyi hagyományõrzõ és faluszépítõ egyesület népdalköre, illetve Szabóné Istenes Melinda. Tapsorkán fogadta a Felsõ-rajki Várhely Citerazenekart, a nemesrádói Kurázsi Kulturális Egyesület fellépõit és a Pacsai Nõszirom Táncos Talpak gyermek tánccsoportot.

vissza az elejére

Családi vállalkozások, uniós források lehívásának segítése

Tankönyv passzívház-építõknek

Passzívház-építõknek fejlesztett ki tankönyvet, a családi vállalkozások generációkon átívelõ fejlõdésének javítása, valamint az uniós források eredményesebb lehívása érdekében valósít meg nemzetközi projekteket a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.

Nagy András ügyvezetõ igazgató elmondta, az Európai Territoriális Együttmûködés Ausztria–Magyarország 2007–2013 Határon Átnyúló Együttmûködési Program által támogatott PHCC projekt vezetõ partnerével, a Stájer-Burgenlandi Passzívház Szövetséggel (IG Passivhaus Plus) közösen dolgozták ki a tananyagot, mely azoknak a szakembereknek nyújt segítséget, akik a passzívház-építészettel szeretnének közelebbrõl megismerkedni. A projektbe bevontak négy építõipari szakközépiskolát a megyébõl és a régióból (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Gyõr és Szombathely), valamint a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara oktatási kft-jét, bízva abban, hogy ezek az intézmények a tananyagot a szakképzésben oktatni fogják.
A Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza kifejlesztette a tananyagot e-learning platformra, amit felsõfokú és felnõtt-képzõ intézményeknek is aján-lanak.
Dr. Birkner Zoltán kampusz-igazgató azt hangsúlyozta, hogy az e-learning tananyag használatának lényege az, hogy azt egyedül is képes legyen bárki elsajátítani.

A vállalkozásfejlesztési alapítvány a Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Programban az EU Compass2 projekt megvalósításában is részt vesz. Ez az idén márciusban induló projekt a korábbi projekt eredményeire épít. Célja, a jövõbeli EU-s források lehívási kapacitásának fejlesztése a magyar–horvát régióban, különös tekintettel arra, hogy a július elsejével az unióba belépõ Horvátország nem igazán volt sikeres az elõcsatlakozási programokban. Ezért a mostani projektben még hangsúlyosabban fókuszálnak az uniós források lehívásához szükséges speciális tudás fejlesztésére és átadására. Ennek érdekében a határ mindkét oldalán trénereket képeznek ki, valamint képzéseket szerveznek munkanélkülieknek, magasan képzett állásnélkülieknek valamint kezdõ vállalkozóknak pályázatírás, EU-s eljárások, pályázati rendszerek témakörökben.

A generációkon átívelõ családi vállalkozások fenntartható fejlõdésének javítását szolgálja az a projekt, amit a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal és osztrák partnerekkel valósít meg a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Nagy András elmondta, jelenleg az osztrák–magyar határrégióban lévõ családi vállalkozások mindössze 25-30 százaléka tudja átadni a következõ generációnak a tevékenységet. Az áprilisban indított projektben éppen ezért a vállalkozások fenntartható mûködését kívánják segíteni azzal, hogy felkészítik a feleket az átadásra és átvételre. A projektben nyújtott képzéssel és tapasztalatcserével az utódok felkészülhetnek a családi vállalkozás vezetésére, a felmerülõ problémák megfelelõ kezelésére.
Az ügyvezetõ hozzátette, a programban résztvevõket toborzás során választják ki. Azt szeretnék, hogy minél több tevékenységi területrõl (ipar, kereskedelem, szolgáltatás és mezõgazdaság) jelentkeznének családi vállalkozások, melyek a „családi utódlást” tekintik valós jövõképnek.

vissza az elejére