Kiváló krónikások Felsőrajkon

Tüskeszentpéteri liszt: a kiváló minőség védjegye

Több mint húsz éve

vers- és prózamondó találkozó

Kiváló krónikások Felsőrajkon

A Nemzeti Művelődési Intézet Felsőrajk önkormányzatával együttműködve rendezte meg a Falusi Krónika V. Országos és Határon túli vers- és prózamondó találkozó zalai és regionális elődöntőjét, melynek a Rajki Zsigmond Művelődési Ház adott otthont június 8-án.

Vigh László, Felsőrajk polgármestere, országgyűlési képviselő köszöntőjében azt hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a gyerekek kifejezőkészsége és beszédkészsége fejlődjön. Azzal, hogy a fiatalok verseket, prózákat, szépirodalmi műveket olvasnak, nagymértékben növekszik szókincsük, ami bátoríthatja őket a közönség előtti szereplésre is. Ezáltal olyan képességek birtokába juthatnak, melyek mindenképpen hasznukra válhatnak Mint fogalmazott, ezért is vállalták fel örömmel a házigazda szerepét. Felsőrajk ismét benépesülhetett ezen a napon, mert a dunántúli települések mellett az ország legtávolabbi részeiről is, mint például Nyíregyháza, érkeztek versenyzők.

– A korhatár tekintetében is nagy „távolságokról” lehetett beszélni, hiszen a legifjabbak 6-7 évesek voltak, a legidősebb versmondó, a 96 éves Pados Józsefné, a Vas megyei Acsádról érkezett. Mindenképpen tiszteletreméltó az, hogy vannak olyanok, akik idős koruk ellenére is fontosnak tartják a magyar nyelv gazdagságának, szépségének megőrzését, és egy ilyen megmérettetésre vállalkoznak. Eljönnek messziről, hogy más vidéket, tájegységet és szokásokat is megismerjenek – ezt már kérdésre válaszolva mondta a polgármester, aki hozzáfűzte: a rajki vár nagy tetszést aratott a vendégek körében.

A találkozó lebonyolítója a Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Irodája volt. Konczér Katalin, az iroda vezetője nyitotta meg az elődöntőt, melyre a falusi, vidéki életről szóló, magyar irodalomból, gyűjtésekből válogatott versekkel, prózával készülők jelentkezhettek 6 éves kortól egészen 100 éves korig. Török Károlyné Miszori Marianna, a Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Irodájának módszertani referense moderálta a nap folyamán a rendezvényt, mely az idén jubilál, hiszen öt évvel ezelőtt nyitotta ki kapuját a Falusi Krónika. A négytagú zsűri korcsoportonként értékelt. Szemes Péter, a Pannon Írók Társaságának elnöke, egyben a zsűri elnöke örömmel nyugtázta a találkozó eredményhirdetésén, hogy a 62 jelentkezőből (6 korcsoportból) összesen 24-en kaptak Kiváló Krónikás címet, így ők továbbjutottak az október 10-én a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Velencei Tükörtermében rendezendő országos döntőre.

Felsőrajk önkormányzata és a szervezésben segédkező Suli Harmónia Alapítvány minden résztvevőre és továbbjutóra büszke, nemkülönben a helyi iskolásokra. Sabján Lajos hatodikos nem jutott tovább, ami teljesítményéből semmit sem von le. Vigh Jázmin ötödikes és Stummer Tamás hetedikes tanulók, mint kiváló krónikások azonban ott lehetnek a keszthelyi döntőben, mondta el Kósa Istvánné, az alapítvány elnöke, aki Tóth Béla kollégájával együtt készítette fel a felsőrajki gyerekeket.

vissza az elejére

Rekord árbevétel a Zala-Cereália Kft.-nél

Tüskeszentpéteri liszt: a kiváló minőség védjegye

Soha nem tapasztalt árbevétellel zárta üzleti évét a Zala-Cereália Kft. az elmúlt évben. A 2011-es esztendőhöz képest két-milliárd forinttal több, vagyis 8,6 milliárd forintos árbevételt értek el 2012-ben. Zala megye egyetlen iparszerűen működő malmában a méltán híres tüskeszent-péteri liszt készül.

– Ebben az eredményben leginkább a magas búzaárak játszottak szerepet, ami az alapanyag-költség és a kibocsátott termék árában egyaránt megmutatkozott, és ez természetesen magával vonta a liszt árának emelkedését is. A kukorica, szója magas felvásárlási ára szintén jelentős áremelkedést hozott a takarmányárakban is – értékelte a tavalyi évet Király László, a Zala-Cereália Kft. ügyvezetője.
– Mire számíthatnak az idén?
– Várhatóan idén megfordul ez a tendencia, mert sok lesz a termés, ami jóval alacsonyabb felvásárlási árat is jelent a tavalyi évhez képest. A világpiacon is alacsonyak az árak. Ez azért szerencsés, mert itthon hiába jó a termés, ha a világpiacon magasak árak. A déli féltekén már arattak, szép terméshozammal. Ezáltal növekedett a világ gabonakészlete, így csökkentek a felvásárlási árak, ami, ahogy említettem, hatással van a hazai árképzésre.
– Hamarosan itthon is kezdődik az aratás.
– Igen, talán az eső egy kicsit sok már. Jó minőséget várunk, a mennyiség azonban már garantált. Malmunkban évente 14 ezer tonna búzát őrlünk meg. Ennek nagy részét, mintegy 10-11 ezer tonnát aratáskor, a fennmaradó menynyiséget pedig év közben szerezzük be. Főleg zalai gazdáktól vásárolunk, mivel megyénkben is kiváló minőségű búza terem. A tüskeszentpéteri liszt hírneve megköveteli a kifogástalan minőséget, ezért rossz időkben javító minőségű búzát szoktunk vásárolni az ország más részeiről.

– Mennyi takarmányt állítanak elő egy évben?
– Hazai termelőktől vásároljuk meg a takarmánybúzát, a kukoricát és a szóját, melyből 39-40 ezer tonna tápot állítunk el egy évben. Ezt a környező gazdáknak értékesítjük, főleg Zalában, de Vas, Somogy és Veszprém megyében is adunk el belőle. Ez a táp gazdaboltokban is megvásárolható kistermelők részére. Állattenyésztéssel is foglalkozunk, Zala-végen és Rábahidvégen vannak telepeink, zárt integrációban pedig 45 pulyka- és 20 csirketelep tartozik hozzánk. Mivel a gabona- illetve az abrakfogyasztó ágazatban vagyunk érdekeltek, a gabonafelvásárlási árak csökkenése egyértelműen kedvező cégünk számára.
– A tüskeszentpéteri liszt Magyarország egyetlen Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel ellátott lisztje.
– Valóban, az általunk előállított, kiváló minőségű tüske-szentpéteri liszt márkanév a piacon, amelyre büszkék vagyunk. Fő termékeink a BL55-ös finomliszt, BL80-as kenyérliszt, a rétesliszt és a búzadara. Fontos számunkra az is, hogy cégünk kizárólag magyar magánszemélyek tulajdonában van, ahol hazai alapanyagokat dolgozunk fel, és a késztermékeket hazai piacon értékesítjük.

vissza az elejére

Megállapodás Muravidék és a megyei önkormányzat között

Több mint húsz éve

Huszonkettedik alkalommal került aláírásra a Zala Megyei Önkormányzat és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség közötti együttműködési megállapodás, melyet Manninger Jenő, a megyegyűlés elnöke és Horváth Ferenc, a muravidéki közösség elnöke látott el kézjegyével.

Az ünnepélyes aláírásra sajtótájékoztató keretében került sor, ahol elhangzott: az együttműködés célja a Muravidéken élő magyarság nemzeti kultúrájának, hagyományai megőrzésének támogatása.
Manninger Jenő jelezte: a megyei önkormányzatok feladatában és finanszírozásában bekövetkezett változások ellenére fontosnak tartják a határon túl élő magyarság nemzeti identitásának megőrzését biztosító programok és szervezetek segítését. A tavalyi évhez hasonlóan az idén is pályázat útján kívánnak támogatást biztosítani, melynek tervezett összege egymillió forint. A pályázaton kizárólag a Muravidéken és Zala megyében élő személyek és szervezetek vehetnek részt.
Horváth Ferenc örömét fejezte ki, hogy több mint húsz éve már, minden évben megszületik az együttműködési megállapodás Zala megye és a muravidéki nemzeti közösség között. Ugyancsak támogatja őket a Vas megyei önkormányzat is, Szombathelyen szin-tén aláírták a megállapodást. Mint fogalmazott, a két megye támogatása nélkül nem tudták volna ilyen magas színvonalon fenntartani a muravidéki kulturális életet. Bízik abban, hogy ez az együttműködés a jövőben is működni fog.

vissza az elejére