A Zalaco Zrt. beruházási tervei:

Tejtermékgyártás, új sütőipari üzem

Két beruházási terv megvalósításán is dolgozik a zalaegerszegi székhelyű Zalaco Zrt. Az egyik hamarosan befejeződik, a Győrváron felépített tejüzemét szeptemberben adják át. A másik beruházás a meglévő Kaszaházi úti telephely bővítését szolgálja, az északi ipari parkban létesítendő új sütőipari üzem építésébe ősszel fognak bele. Berta Lászlóval, a Dunántúl egyik legnagyobb sütőipari vállalatának vezérigazgatójával ezekről a fejlesztésekről, a cég elmúlt évéről beszélgettünk.

– Közepes évet zártunk 2012-ben, ami nem volt egy sikerév a sütőipari vállalkozások számára, mivel nem tudtak árat emelni, emellett jelentősen nőttek a munkabérköltségek és az alapanyagárak, köztük a liszté – kezdte a beszélgetést az elmúlt év értékelésével a vezérigazgató, amit, mint mondta, azért tudtak közepesen zárni a negatív körülmények ellenére, mert rendkívül sokat dolgoztak. Annak ellenére, hogy az árbevételt sikerült megnövelni 2011-hez képest, ez csak a 2010. évi eredmény megtartására volt elegendő.
– Jelentős változás volt az elmúlt évben, hogy megkezdtük fagyasztott termékeink iparszerű termelését. Ezáltal ez a termékkör cégünk stratégiai termékkörévé vált, így szükségessé vált Kaszaházi úti üzemünk bővítése. Miután ez a jelenlegi telephelyen nem lehetséges, döntöttünk arról, hogy új gyáregységet létesítünk az északi ipari parkban.

– Mikor kezdik meg építését?
– Két lépcsőben tervezzük kialakítását. Az első ütemben egy mélyhűtő-tárolót, egy fagyasztott termékeket gyártó üzemet hozunk létre, valamint áttelepítjük a cukrászatot egy új egységbe. Építésüket ősszel kezdjük meg az északi ipari parkban. 2014 tavaszán már a technológiai berendezéseket szeretnénk beépíteni, hogy május-júniusban megindulhasson a termelés. A második ütemben elsősorban a napi termékgyártáshoz (kenyér, zsemle stb.) alakítjuk ki az üzemcsarnokot a hozzátartozó infrastrukturális helyiségekkel. Ennek építésébe csak akkor kezdünk bele, ha azt látjuk, hogy az első ütemben felépült új üzemegységek a várakozásnak megfelelően működnek. Amikor majd elkészül a második ütem, döntünk arról, hogy a jelenlegi, Kaszaházi úti üzemben folytatjuk-e a termelést.
– Hányféle fagyasztott terméket állítanak elő?
– Nyolcvanhét-féle fagyasztott terméket állítunk elő, ezeket saját szaküzleteinkben kínáljuk vásárlóinknak, és mindössze nyolc termék az, amit a nagykereskedelem számára értékesítünk.
Cégünk üzletpolitikájának egyik alappillére a saját szaküzlethálózat fejlesztése. Meglévő bolthálózatunkat négy új egységgel bővítettük az elmúlt évben. Idén is ennyit szeretnénk nyitni; kettőt Szombathelyen és kettőt Zalaegerszegen.

– A győrvári tejüzem építését befejezték. Mikor indulhat a termelés?
– Várhatóan augusztusban megkezdhetjük a próbagyártást, szeptember–október hónapban pedig már a teljes termelés és értékesítés indulhat. A beruházást a győrvári tehenészettel 50-50 százalék arányban közösen hajtottuk végre. Az üzemben előállított tejtermékeket saját tejboltháló-zatban kívánjuk értékesíteni. Ezért tejivókat alakítunk ki a régi idők hangulatát idézve, természetesen a mai kornak megfelelő modern környezetben és széles termékválasztékkal. Tíz tejivót nyitunk meg első körben (ezek bérelt helyiségek); kettőt Zalaegerszegen, egyet Zalaszent-gróton, a többit Vas megyében, Szombathelyen, Kőszegen, Sárváron valamint Körmenden.
– Mi indokolta a tejüzem létesítését?
– Termékgyártásunkban alapvető szempont a minőségi, friss és természetes alapanyagok felhasználása. E téren leginkább a tejtermékek beszerzése okoz gondot, amit a számunkra megfelelő minőségben és árban csak importból tudunk beszerezni. A profilbővítéssel tulajdonképpen az a célunk, hogy saját kézbe vegyük a tejtermékgyártást, ami egyben sütőipari termelésünk biztonságos alapanyag-ellátását szolgálja.

– Milyen termékeket állítanak elő a tejüzemben?
– Valamennyi tejtermékünk saját fejlesztés, mondja Berta László, miközben kiteríti az üzem tervrajzát. – Itt jön be a tej a külső tartályokból – mutatja –, ez a pasztőr, a homogenizátor és a szeparátor, innen „megy” a tej különböző irányokba. Ez például a joghurt-, kefír-, tejfölgyártósor. Az ízesítőben gyümölcsöket tudunk hozzákeverni a joghurtokhoz. Ebben a három, egyenként ezerliteres sajtkádban „érnek” majd a sajtok; ez pedig mozarella gépsorunk, ami egyedülálló az országban – magyarázza tovább a tervrajzot a vezérigazgató, aki úgy összegzett: a lényeg az, hogy mindössze csak ekkora a készáruraktár, mert amit este legyártanak, az másnap reggel teljesen frissen már a saját boltokban és tejivókban lesz.
A tejüzemben a napi 12–15 ezer liter tej feldolgozásával mintegy 200–300 termék gyártásával számolnak. Ezek mindegyike valódi tejből készül, friss és természetes alapanyagok felhasználásával (például az ízesített joghurtokhoz szükséges gyümölcsöket zalai termelőktől vásárolják, ebből saját maguk fogják előállítani a lekvárt); mindezt korszerű technológiai berendezések és eljárások segítségével. A tejivókban a joghurt, kakaó, kultúra és a tej kimérve is kapható lesz, a vásárlók fogyaszthatnak íróból készített remek diétás és fitnesz italokat. A friss, érlelt, lágy, félkemény és kemény sajtok, valamint túrókrémek széles kínálatából választhatnak, a csomagolt áruk mellett kilós és literes kiszerelésben is vásárolhatnak túrót és tejfölt a vevők. A tejivókban kellemes környezetben fogyaszthatók el a tejtermékek, melyek mellé ízletes szendvicseket is kínálnak majd.

vissza az elejére

Csereüdültetés cserszegtomajon

Erdélyi gyerekek táboroztak

Cserszegtomaj önkormányzata idén negyedik alkalommal szervezte meg Dálnokkal, erdélyi testvértelepülésével a cserediáktábort. Az első héten helyi gyerekek utaztak Dálnokra, akik visszafelé magukkal hozták az erdélyi barátaikat. Július 9-én, itt-tartózkodásuk utolsó napján meglátogattuk őket, éppen fagyizásból tértek vissza az iskola mögötti térre.

Keszthelyen élt a Dálnokon gyerekeskedő Zöld János, ő vetette fel, hogy létesítsünk kapcsolatot szülőfalujával, legalább iskolai szinten – idézte fel a kezdeteket Juhászné Gyutai Anikó, a cserszegtomaji általános iskola igazgatója. – 2000-ben el is vitt bennünket Dálnokra. Érkezésünket követően egyből bementünk az iskolába, és mindjárt beugrottunk tanítani, mert a tanárok, akik autóstoppal tudtak csak közlekedni, késtek. Én matematikaórát tartottam, a gyerekek nagyon kedvesek voltak. Ezután csak levélben tartottuk a kapcsolatot, majd 2005-ben, mikor Dálnok önálló település lett, áprilisban Gyuk János akkori polgármester vezetésével egy delegáció utazott Dálnokra, amit szintén János bácsi szervezett. Azóta évente találkoznak a képviselők és a polgármesterek, tantestületünk is vett már részt dálnoki kiránduláson. Az idei cserediáktábor immár a negyedik, az erdélyi gyerekek közül többen már másodszor-harmadszor vannak itt. A mi gyerekeink előző héten voltak Dálnokon, és együtt jöttek vissza vonattal.
– Én már harmadszor vagyok itt – mondja Már Benedek Csaba, aki kilencedikbe megy ősszel. – Negyedikes koromban voltam itt először. Most is tetszett minden, jókat kirándultunk, fürödtünk a Balatonban, a kehidakustányi strandon, hajóztunk és még gokartoztunk is. Ellátogattunk Keszthelyre, ahol megnéztük a Festetics-kastélyt és a vadászmúzeumot. Vannak barátaim is Cserszegtomajon, Zsiga András és Belovári Bence.
 

– Elutaztunk még Gyenesdiásra, és a marcali strandon is fürödtünk – egészítette ki az elhangzottakat Marti Klaudia Paula, aki hatodikos lesz ősszel.
– A gyerekek minden programot élveztek, nemkülönben a cser-szegtomaji bornapokat, melyen éjfélig táncoltak. A Balatoni Múzeum interaktív tárlata lenyűgözte őket, de lovagolhattak is – fűzte hozzá az igazgatónő. – Itt-tartózkodásuk ideje alatt helyi gyerekek is kísérték őket a programokra, és a búcsúestet is közösen tartjuk.
  – De előtte lesz még íjászat – veti közbe Marosi Ádám, leendő ötödikes, akitől arról érdeklődök, milyen település Dálnok. – Elég szép hely, erdők veszik körül – válaszol. – Hét kúria található benne. A templomunk falát rovásírásos felirat díszíti, ami a legnagyobb méretű Erdélyben. Egy ásatásnál pedig megtalálták az előző templomunk romjait. Dózsa György, a híres parasztvezér falunkban született.
– Szívesen és már ismerősként jövünk Cserszegtomajra, ahol szeretettel fogadnak bennünket, ahogy mi is az itteni gyerekeket Dálnokon. Nagyon jó kis tábor volt, szép élményekkel utazunk haza – összegezett a beszélgetés végén Marosi Éva és Dóczi Izabella erdélyi kísérőpedagógusok.