| Felhasználóbarát az új
víziközmű-törvény |
|
Jelentős változások, új körülmények, megváltozott helyzet
Felhasználóbarát az új víziközmű-törvény
Az új víziközmű-törvény és annak végrehajtási rendelete újraszabályozta a szolgáltatók és a felhasználók feladatait, kötelezettségeit, és változások történtek a két fél közötti kapcsolatban is. A törvény az eddigi kevéssé szabályozott helyzettel szemben mindkét fél részére előír kötelezettségeket, jogokat, egyértelműen meghatározza a felelősségi köröket. Komoly tájékoztatási előírásokat ír elő a szolgáltatóknak, szolgáltatási paramétereket érvényesít a szolgáltatóra nézve, továbbá a felhasználó szerződésszegését minden esetben a szolgáltatónak kell bizonyítania. A változások részleteiről Duzsik Katalin értékesítési osztályvezető, Dzsudzsák Ferencné ivóvízágazat-vezető és Delacasse László szennyvízágazat-vezető adott tájékoztatást. Az alábbiakban a témát érintő legfontosabb kérdéseket és válaszokat olvashatják.
–
Milyen kötelezettségei vannak a fogyasztónak az új jogszabály szerint?
– Az idevonatkozó törvény egyértelműen meghatározza a felhasználó jogait és
kötelezettségeit is. A felhasználónak az ingatlana vízellátását és
szennyvízelvezetését szolgáló berendezéseit rendszeresen ellenőriznie kell. Az
ellenőrzéskor a házi és csatlakozó hálózaton észlelt hibák kijavításáról,
illetve az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetéséről a
felhasználó köteles gondoskodni. A szolgáltatást kizárólag a közüzemi
szerződésben meghatározott célra és módon vehetik igénybe. A
víziközmű-szolgáltatóval, illetve a fogyasztásmérő leolvasását végző személlyel
együtt kell működni, és biztosítani a fogyasztásmérőhöz való hozzáférést. Az
ingatlan vízellátásával és szennyvízelvezetésével kapcsolatos átalakítási,
bővítési és megszüntetési munkákhoz a szolgáltató írásbeli hozzájárulását
előzetesen be kell szerezni.
– Mennyi időn belül kell bejelenteni a belső csőtörést a szolgáltatónak?
Milyen következményekkel jár, ha valaki elmulasztja?
– A belső csőtörést minél előbb, haladéktalanul írásban kell bejelenteni a
szolgáltatónak, aki öt napon belül helyszíni ellenőrzést tart, és megvizsgálja,
hogy az elfolyt víz bekerült-e a csatornába. Amennyiben a hálózatellenőrzés
során látszik a csőtörés, a javítás megtörtént, és az elfolyt víz nem került be
a csatornába, a szolgáltató az előző évi átlagon felüli szennyvíz díját jóváírja
a számlában. Amennyiben a csőtörést nem jelentik be, vagy a csőtörés helye már
nem látható, de a kiugró fogyasztás kimutatható, akkor a szolgáltató számlát kér
a javításról.
– Miért fontos harminc napon belül bejelenteni a fogyasztóváltozást?
– A víziközmű-törvény értelmében az ingatlan régi és új tulajdonosának,
fogyasztójának harminc napon belül kötelessége bejelenteni a fogyasztóváltozást.
Amennyiben ez nem történik meg, egyetemlegesen felelnek az ebből adódó károkért,
ami azt jelenti, hogy esetleg a tartozást mindkét félen követelheti a
szolgáltató. Ha a mérő átjelentése nem történik meg, akkor a felek
együttműködése nem lesz zökkenőmentes, melynek következtében a szolgáltatás is
megszűnhet.
– Mit jelent a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás? Kinek kell fizetnie, és
hogyan határozzák meg a mértékét?
– A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény értelmében a nem lakossági
felhasználó a szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatónak
víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet.
– Mi számít szabálytalan vízvételezésnek, és milyen szankciókkal jár?
– Szabálytalan közműhasználatnak minősülnek azok az esetek, amikor a
felhasználó a szolgáltató hozzájárulása nélkül vesz igénybe különböző
víziközmű-szolgáltatásokat. Például a szolgáltató tudomása nélkül köt rá valaki
a vezetékrendszerre. Vagy gazdasági tevékenységéhez lakossági áron veszi igénybe
a szolgáltatásokat, vagy manipulálja a mérőt.
– Mit jelent a talajterhelési díj? Miért kell fizetni?
– A talajterhelési díjfizetési kötelezettség a szennyvíz azon kibocsátóját
terheli, aki az egyébként műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt
rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá
tartozó szennyvízelhelyezést alkalmaz. Akkor kell fizetni a díjat, ha a
rendelkezésre álló közcsatornára nincs rákötés.
– Miért kell gondoskodnia az állampolgároknak a szennyvíztörzshálózat
fedlapszintje alatti lefolyók elöntés alatti védelméről?
– A gravitációs rendszerű szennyvíztörzshálózat üzemeltetője biztosítja az
ingatlan előtt húzódó szennyvíztörzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel
rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz károkozás nélküli elvezetését. A
felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét, visszaáramlás elleni műszaki
védelem beépítésével biztosítja. E körülmény fennállására a
víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában felhívja az érintett felhasználók
figyelmét.
– Ki létesíthet víziközmű bekötővezetéket?
– A bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való
bekötését a víziközmű-szolgáltató köteles a megrendelő költségére elvégezni,
vagy azt a szolgáltató megbízásával építés-kivitelezési jogosultsággal
rendelkező személy is elvégezheti. Üzemeltető kényszeráramoltatású
törzshálózatba a bekötővezeték csatlakoztatását kizárólag a
víziközmű-szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti.
– Csapadékvizet bevezethetünk a szennyvíztörzshálózatba? Ez milyen
következményekkel jár?
– Az elválasztott rendszerű szennyvízhálózatba (a Zalavíz Zrt. üzemeltetési
területén kizárólag ilyen található) nem szabad csapadékvizet juttatni. A
nagyobb esőzések esetén előforduló szennyvízkiöntéseket a szabálytalan
csapadékrákötések okozzák. Amennyiben elválasztott rendszerű szennyvízelvezető
hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor – amely jogellenes állapot – a
víziközmű-szolgáltató a bevezetett csapadékvíz-mennyiség után a törvényben
meghatározott mértékű díjat jogosult kiszámlázni.
–
Milyen rendszerességgel kerül sor a vízmérő cseréjére? Hogyan értesülünk róla?
Mi a megoldás akkor, ha valaki nem tud a vízmérőcsere ideje alatt a helyszínen
lenni?
– A főmérők cseréjére az érvényben lévő előírások szerint négyévente kerül
sor. A csere végrehajtása a víziközmű-szolgáltató feladata és költsége. A
mellékmérők hitelesítési időtartama nyolc év, költségeit a felhasználónak kell
viselnie. A víziközmű-szolgáltató a cserét megelőzően 15 nappal előre értesíti a
bekötési vízmérő szerinti felhasználót a csere időpontjáról. Arról is
tájékoztatják a felhasználót, hogy a csere végrehajtására munkanapokon 20 óráig
van lehetőség. A csere alkalmával, a közüzemi szerződéssel bíró felhasználónak
vagy megbízottjának jelen kell lennie, illetve a csere végrehajtásához a
lehetőséget biztosítania kell. Ha a felhasználó nem tud jelen lenni, akkor
írásos megbízással helyettesíthetik. A kitöltött megbízási lapot a cserét végző
részére át kell adni.
– Mit jelent a közérdekből történő tűrési kötelezettség? Ki dönti el, hogy mi
számít közérdeknek?
– A szolgáltató az üzemeltetési feladatainak elvégzése során – például:
hibaelhárítás vagy előre eltervezett közérdekű tevékenység – a szolgáltatást
korlátozhatja vagy szüneteltetheti. Ezt közérdekből történő korlátozásnak
nevezzük. A közműves ivóvíz-szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a
víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi helyzet,
hálózatfejlesztés, vagy üzemzavar-elhárítás indokolttá teszi. Közérdek a
víziközmű-hálózat üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátása. A fogyasztó a
közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését
kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység
kapcsán felmerülő korlátozásokról a felhasználókat legalább három nappal
korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatjuk.
– Mi a vízvételezés? Miért van rá szükség?
– Vízvételezés alatt azt értjük, ha a felhasználó nem az ingatlanán lévő
ivóvíz bekötővezetéken, hanem közterületi vízvételi helyen kíván ivóvizet
vételezni, például mezőgazdasági tevékenysége ellátásához. A vízvételezést
írásban kell megrendelni a víziközmű-szolgáltatótól, a megrendeléshez csatolni
kell a helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulását. Az érvényes
előírások szerint a közkifolyókon szolgáltatott ivóvizet a közműves
ivóvízellátásba be nem kötött vagy ivóvíz-szolgáltatás korlátozással érintett
ingatlan lakói vehetik rendszeresen igénybe háztartási célú vízhasználatra.
– Mi az a MEKH? Milyen ügyben fordulhatunk hozzá?
– A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal az energiaszolgáltatók
felügyeleti szerve. A víziközmű-szolgáltatóval szembeni panaszokkal lehet a
hivatalhoz fordulni, jogorvoslatot kérni minden, nem fogyasztóvédelmet érintő
(például: elszámolás, számlázás, mérés, korlátozás stb) ügyekben.
A Zalavíz Zrt. fontosnak tartja, hogy a hatályos jogszabályoknak és azok
változásainak figyelembevételével minőségi szolgáltatást nyújtson
felhasználóinak. Ennek megfelelően a rezsicsökkentéssel összefüggésben hozott
intézkedések kiemelt fontosságúak a Társaság életében, melyhez partneri viszonyt
kíván kialakítni a hatóságokkal és a fogyasztókkal egyaránt. A Zalavíz partner a
rezsicsökkentésben.