Falunap

A tenni akaró közösség a pávakör jubileumát is ünnepelte

Az összetartozás napja Gelsén

Az összefogás, az összetartozás színtere jegyében rendezett falunapot augusztus 24-én Gelse önkormányzata. Bár az időjárás nem fogadta kegyeibe a rendezvényt, napsütés helyett esőt küldött, ez azonban nem hátráltatta meg sem a szervezőket, sem pedig a kikapcsolódni vágyó gelseieket és vendégeiket.

A település képviselő-testülete korábban annak szellemében döntött a falunap megrendezéséről, hogy legyen egy örömteli nap, melyen együtt tölti az időt a falu apraja-nagyja, s ami nem munkával, hanem szórakozással telik. Ezért reméli, hogy a lakosság úgy tekint az idei falunapi rendezvényre is, mint az összefogás, az összetartozás színterére – fogalmazott Szegedi Ferenc polgármester köszöntőjében.
– Nekünk gelseieknek ez a falu az otthonunk, itt éljük mindennapjainkat, itt van a családunk, és itt vannak az emlékeink. Persze különbözőek vagyunk, mégis van bennünk egy közös pont, hiszen valamennyien gelseiek vagyunk, és gelseiként közösen teszünk falunk fejlődéséért. Olykor vitázunk egy kicsit, néha igazságtalanul is megbántjuk egymást, de a megbékéléssel igazán széppé tudjuk tenni napjainkat, hogy emberhez méltó közösségben élhessünk – hangsúlyozta.
Ezer esztendő öröksége értékes hagyaték, emelte ki a polgármester Szent István és az új kenyér közelmúltbeli ünnepe kapcsán. Mint mondta, úgy lehetünk méltóak erre az örökségre, ha megbecsüljük hazánkat, otthonunkat, e falu egymásért tenni akaró közösségét.
Ezeket a szavakat tett is követte. A polgármester előadásukat követően oklevéllel és virággal köszöntötte a Gelsei Őszikék Pávakört tízéves fennállásuk alkalmából.

– A 2003 őszén alakult népdalkör idén jeles évfordulóhoz érkezett. Tíz éve már annak, hogy szinte minden rendezvényünkön jelen vannak, és énekükkel szépítik meg ünnepnapjainkat. Köszönet érte a közösség minden tagjának, és külön köszönet a vezetőnek, Zsilaveczné Kövesi Bernadettnek, aki létrehozta és azóta rendületlenül készíti fel az együttest a közös éneklésre, hogy minél maradandóbb élményt nyújtsanak számunkra – fejtette ki a polgármester.
Zsilaveczné Kövesi Bernadett megköszönte a dicsérő szavakat. Visszaemlékezve a kezdetekre azt mondta: a jókedv, a közös éneklés öröme hozta össze a csapatot, ami jó kis közösséggé kovácsolódott az elmúlt évek alatt. A pávakör alapvető célkitűzése a népi hagyományok, szokások gyűjtése, a magyar nép dalkincsének megőrzése, különös tekintettel a helyben fellelhető értékekre. Kövesi Károly citeraművész tette a legtöbbet e cél teljesülése érdekében. Immár negyven éve játszik hangszerén, tanítványokat kinevelve a fiatalabb korosztályból.
Az ünnepi pillanatokat követően Tüsi bohóc szórakoztatta a gyerekeket, akik nagyon élvezték a tréfát.

Ezt követően újra a művészeti csoportoknak jutott a főszerep. Felléptek a Zalaapáti Harmonikások, a Felsőrajki Szent Anna Kórus, a Nagykanizsai Fúvószenekar, a Gelsei Szivárvány Óvoda ovisainak műsora szintén nagy tetszést aratott. A főzőverseny csapatai addigra már elkészültek finomabbnál finomabb étkeikkel, és az otthon készített süteményeket is meghozták a nevezők a megmérettetésre. A parki sétányon kézművesek vására várta az érdeklődőket, akik megtekinthették Tóth Gábor garabonci festőművész kiállítását is a Petőfi Sándor Emlékkönyvtár emeleti termében. Este a Dupla Kávé élő koncertje majd Anlauf Attila báli zenéje szórakoztatta a közönséget.

A falunapon az elvégzett munkát is ünnepelték. László Piroska jegyző érdeklődésünkre elmondta, január elsejével megkezdte működését a Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal, amit Gelse Garabonccal, Gelseszigettel, Kili-mánnal és Nagyradával hozott létre. Állami kézbe adták a Weöres Sándor Általános Iskolát, az óvoda önkormányzati fenntartásban maradt, a Gelse, Alsórajk, Gelsesziget és Kilimán intézményfenntartó társuláshoz Kacorlak július elsejével csatlakozott. Idén fontos feladatot adott a szemétszállítás körüli probléma rendezése is. Hoszszas tárgyalásokat követően megegyeztek a szolgáltatóval arról, hogy az önkormányzat közvetlenül fizeti meg számára a szemétszállítás díját, amit a szolgáltatást igénybevevők felé hárít át. Ennek során a lakosságot a díjhátralék megfizetésére szólította fel. Az önkormányzat a Zalakarosi Kistérségi Startmunka Mintaprogram keretében támogatást kapott a mezőgazdasági kertészeti ágazatban, ami három női munkaerő foglalkoztatására is lehetőséget adott. Több mint hatezer tő virágpalántát neveltek, melyet tavaszszal kiültettek a közterekre, a parkokba, az intézmények előkertjeibe. Ősszel újabb virágokat ültetnek ki.

Az adósságrendezéssel kapcsolatban a pénzügyi gondnok idén megkezdte az önkormányzati vagyon értékesítését. Csak a termőföldekre érkezett ajánlat, a több mint egymilliárd forint értékű termálfürdőre érdeklődés ez idáig nem mutatkozott. A Magyar Állam adósságkonszolidációja akkor lesz esedékes az önkormányzat felé, ha az adósságrendezési eljárás befejeződik. Az adósságkonszolidáció csak a fennálló hitel tőke- és járulékrészére terjed ki, a kölcsöntartozás öszszegére azonban nem.
A TÁMOP 2.1.2 „Idegen nyelvi és Informatikai kompetenciák fejlesztése" kiemelt projektnek köszönhetően Gelsén angol nyelvi képzés indult, a helyszínt a Petőfi Sándor Emlékkönyvtár biztosította. Mind a tíz résztvevő sikeres vizsgát tett június végén. A program folytatódik, a közeljövőben várhatóan kezdő német nyelvi és informatikai képzést indítanak.

vissza az elejére

Tűzoltó jubileum, hegyi kápolna búcsúnapja, falunap

A közösséget ünnepelték Kemendolláron

Mozgalmas nyarat tudhat maga mögött Kemendollár lakóközössége, miután három hétvégén is megemlékeztek a település történetéről, fejlődése érdekében végzett közösségi munkáról. Július 14-én a száz éve alapított önkéntes tűzoltó egyesület jubileumát ünnepelték. Két hét múlva, július 28-án a Szent Kristóf hegyi kápolna búcsúnapját tartották, majd augusztus 4-én a hagyományos falunapra invitálták a lakosságot.

Az önkéntes tűzoltó egyesület alapító okiratát 1913. május 2-án jegyezte ellen a királyi belügyminisztérium tanácsosa. Koronczi László, Kemendollár polgármestere köszöntőjében ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, ez az akkori kézírással megírt dokumentum ma is tiszteletet parancsol. Jelzi az alapítók elkötelezettségét a község védelmében, akik olyan eszmét ültettek el, ami a két világháború és az azt követő társadalmi és politikai változások évtizedeiben végig éltette, működtette az egyesületet egészen a mai napig. Munkájukat egyaránt jellemezte a szakmaiság és a humán értelem, ami generációról generációra öröklődött, fiatalokat csábítva a tagok közé. Ebben a szellemiségben dolgoznak a jelenlegi tagok is, akiknek átlagéletkora alig haladja meg a harminc évet. Hárman közülük hivatásos tűzoltók, de akik nem, azok is életcéljuknak tekintik ezt az önkéntesen választott hivatást. Szakértelmük, tudásuk és segítőkészségük egyaránt megmutatkozik a mentéseknél. A tagok folyamatosan képzik magukat, és minden pályázati lehetőséget megragadnak, hogy gyarapítsák egyesületük eszközállományát a közösség javára.

Az önkormányzat ezért is szívesen egészíti ki az elnyert támogatásokat, mint ahogy segítette az új tűzoltójármű beszerzését, amit a jubileumi ünnepségen szenteltek fel csapatzászlójukkal együtt. Köszöntőt mondott Egri Gyula, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, majd Strázsai Zoltán, a Zala Megyei Tűzoltó Szövetség elnöke tíz- és húszéves szolgálati érmet adott át az egyesület önkéntes tűzoltóinak. A rendezvény a helyi, a szomszédos települések önkéntesei valamint a zalaegerszegi hivatásos tűzoltók járműves felvonulásával kezdődött, az ünnepi beszédeket követően kismotor-fecskendő versennyel folytatódott, majd közös vacsorával zárult.
Szintén az elődök előtt tisztelegtek a 267 évvel ezelőtt épített Szent Kristóf hegyi kápolna búcsúnapján. Koronczi László a falunapon tartott beszédében felidézve az eseményt azt mondta, azon a napon arra a néhány száz kemendi és ollári lakosra emlékeztünk, akik nem meghátrálva a tél hidegétől, a nyár melegétől, felszállították a több ezer tonna építőanyagot a hegyre. Megépítették ezt a magasba ívelő kápolnát, ami azóta mutatja az itt élők számára a jó irányt, a hazairányt.
– A mai ünnepet azoknak ajánlom – tért át a falunapi rendezvényre a polgármester –, akik az elmúlt másfél évtizedben végzett közös munka során megfelelve, és az elődök példájából tanulva, követendő értékrendet állítottak fel. A kistelepülésen élők lehetőségeit meghaladják a rendkívüli nagy vállalások, feladat mégis marad bőven. Ezek közül a legfontosabb számunkra a közösségi élet, az értékteremtő közösségi munka, az emberi kapcsolatok ápolása a fenntartható fejlődés határain belül. Így tettek elődeink, így teszünk mi is, folytatva az általuk kijelölt irányt.

A közösségért végzett munka jegyében zajlott a falunap is, ahogy ez már Kemendolláron megszokott. A rendezvény szervezésében és lebonyolításában nyolc csapat közreműködött. A horgászegyesület tagjai halat fogtak a halászléhez, a táncos lányok három csoportja látványos műsorral örvendeztette meg a közönséget, a szülőkből és nagyszülőkből álló csoport pedig népdalokat adott elő. A helyi vöröskereszt, a tűzoltó egyesület és az újonnan alakult sportegyesület tagjai is kivették részüket a munkából. A polgármester külön kiemelte, hogy nyolc társaság készítette a közel négyszáz adagos ebédet, dacolva a 38 fokos hőséggel.
– Az elmúlt másfél évtizedben sokat változott a világ, így hazánk is átalakuláson ment át. Az új elképzelések és törvények sajnos sok emberben támasztanak kétséget – fűzte tovább gondolatait a polgármester. Az elmúlt időszakban az önkormányzatok több mint egyharmada hitelből fedezte kiadásait, miközben Kemendolláron úgy gazdálkodtak, hogy saját erőből tudták működtetni intézményeiket, a körjegyzőséget, iskolát, óvodát, a szociális ellátást és egyéb szolgáltatásaikat. Emellett minden évben fejlesztettek, beruházásokat valósítottak meg a települést gyarapítva. A polgármester szerint ez azért sikerülhetett, mert négy cikluson át összhangban tudtak dolgozni a képviselő-testületi tagok, áldozatot tudtak hozni, mivel közel egy évtizedig vele együtt nem vettek fel tiszteletdíjat, költségtérítést pedig sosem igényeltek. Az elért eredmények, a megfontolt és eredményes gazdálkodás a társadalmi, önkéntes munkákban résztvevőknek ugyancsak köszönhető, ahogy az önkormányzati dolgozóknak is, akik mindig becsülettel végezték dolgukat, előteremtve ezzel a pályázatokhoz szükséges önerőt is.

– Ezzel együtt az összefogás, a közös akarat teremette meg azt a békés és biztos alapot, melynek gyümölcsét most élvezhetjük Kemendolláron, és ünnepelhetjük azokat, akik mindezért sokat tettek az elmúlt másfél évtizedben – hangsúlyozta végül a polgármester.
Koronczi Lászlóné, a helyi vöröskeresztes alapszervezet elnöke érdeklődésünkre elmondta, a babgulyás, halászlé, húsos káposzta, vadpörkölt, rizses lecsó és pincepörkölt adta választékra igazán nem lehetett panasz. A vadhúson és a halon kívül minden más hozzávalót az önkormányzat biztosított, a finom ízek pedig a lelkes szakácsoknak köszönhetők.
A falunapon látványos bemutatót tartott a Zalaegerszegi Shotokan Karate Egyesület, országos minősítéssel rendelkező népdalkörök léptek fel. Jakócs Attiláné Kati két gyönyörű tortát készített, a citromosat a Zala-szentmihályi Férfikarnak, a csokisat pedig a Pakodi Népdalkörnek ajánlotta fel.
Az érdeklődők megtekinthették a „Kemendollár a múlt tükrében” című fotókiállítást, szurkolhattak izgalmas ügyességi és erőversenyeken, focimérkőzésen, majd az esti nóta- és operettgálán népszerű dalokat hallgathattak meg.

vissza az elejére

Gyógyulótáborban gyógyulhattak

Közel harminc, súlyos betegségéből már gyógyulófélben lévő gyerek tölthetett el egy hetet Zalaszabarban, a Holnapocska Gyógyulótáborban, ahol orvosi felügyelet mellett „kitörhettek" a kórházi hétköznapokból.

A Kis-Balatonhoz közeli, már tavaly is működő táborban térítésmentesen nyaraltak az ország minden részéről érkezett gyerekek, akik daganatos, vérképzőszervi betegségből vagy szívbetegségből gyógyulnak, vagy már gyógyultnak nyilvánították őket.
Garami Miklós, az egészségügyi hátteret is biztosító budapesti Semmelweis Egyetem II. sz. Tűzoltó Utcai Gyermekgyógyászati Klinikájának főorvosa a sajtótájékoztatón elmondta: a 7 és 14 év közötti gyerekek biztonságos körülmények között élhetnek át olyan élményeket, mint egészséges társaik. Ez az élménytábor számukra a legjobb testi, lelki, szellemi rehabilitáció. A másfél-két évet kórházban töltő krónikus beteg gyerekek megtapasztalhatják, hogy ők is képesek önállóan sportolni, de barátot, barátnőt, szerelmet is találhatnak. A főorvos szerint azért fontosak ezek az élmények a gyógyulófélben lévő gyerekek számára, mert a hosszú kórházi kezelés után nagyon nehezen illeszkednek vissza korábbi közösségükbe.

vissza az elejére