Aktuális

Okos legyél, helyit vegyél! – termelői vásár Felsőrajkon

Vásári forgatag, főzőszín-avatás

Felsőrajkon tizedik alkalommal rendezték meg a kistérségi kiállítást és vásárt, melyen az Okos legyél, helyit vegyél! szlogenhez méltóan, több mint ötven termelő mutatkozott be. A rekordszámú kiállító mellett az új főzőszín, a falu kemencéjének valamint a Civil Szolgáltató Ház felavatásával is kitűnt a rendezvény. A látogatók mindezt nagy érdeklődéssel hálálták meg.

A vásári forgatag szentmisével vette kezdetét, majd Pintér László országgyűlési képviselő nyitotta meg a rendezvényt. Aggodalmát fejezte ki a „az alvó kisfalvak" sorsa miatt. Mint fogalmazott, jó lenne, ha a falvakban élők újra látnának lehetőséget a háztáji gazdálkodásban, amit a kormány is szorgalmaz.
A megnyitó egy meglepetésszámmal folytatódott. Színpadra hívták az országgyűlési képviselőket, dr. Gyimesi Endrét, Vigh Lászlót, Cseresnyés Pétert, Gyutai Csabát és Pintér Lászlót, akiknek kukoricamorzsolásban kellett megmérkőzniük egymással. A feladattal elsőként Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere végzett.
Ezt követően „komolyra fordították a szót": az új főzőszín és kemence, valamint az új civil iroda avatására invitálták az érdeklődőket. Gyutai Csabának, Zalaegerszeg polgármesterének jutott a megtiszteltetés, hogy átadja a létesítményeket. Gratulált a helyieknek és Vigh László polgármesternek a település szép külleméhez és rendezettségéhez. Mint mondta, a faluszépítő munka sorába tartozik az új főzőszín, kemence és irodaház létrehozása is, amire ugyancsak büszkék lehetnek a Felsőrajkon élők.

Vigh László országgyűlési képviselő, Felsőrajk polgármestere érdeklődésünkre elmondta, a sátrat mindig elfújta a szél, ezért azt gondolták, építenek egy fedett teret, pajtát azok számára, akik sütnek-főznek rendezvényeiken. S hogy még inkább megkönnyítsék dolgukat, egy kemencét is építettek a főzőszínbe. Emellett a Civil Szolgáltatóházban új Leader irodát alakítottak ki a Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületnek, az épület és a pajta elé pedig hatszáz négyzetméteres parkolót létesítettek.
A főzőszín hasonló stílusban készült el, akácfa tartóoszlopokkal és nádtetővel, mint a 2011-ben átadott 16 lábú pajta. A kemence előtt egy hatalmas zsúrkocsi áll, melynek tervezése szintén a polgármesterhez fűződik. A kivitelezést irányításával a közfoglalkoztatottak végezték, csak a tető megépítéséhez hívtak szakembert.

Baumgartner József, Nagykutas volt polgármestere építette meg a kemencét. Édesapjától tanulta a mesterséget, amit immár több évtizede végez. Mint mondta, régen minden háznál volt kemence, amire újból szükség lehet, hiszen húst, kenyeret, kalácsot, rétest egyaránt lehet sütni benne. Ezért azt szeretné, ha a fiatalok elsajátítanák ezt a mesterséget.
A kemencében ezúttal langali készült. Gorza Tamás, vasbol-dogasszonyi lakos hozzáfűzte, csak egy ilyen igazi hagyományos parasztkemencében lehet finomakat sütni. A főzőszínben hatalmas kondérokban állt a húsos káposzta, a halászlé és a pörkölt, melynek készítésében a szomszéd településről érkező asszonyok, lányok is besegítettek. Volt is keletje az ételeknek, ahogy a többféle ízesítésű kürtöskalácsnak.
A vásározók sokféle helyi terméket (az élelmiszerektől kezdve a kézműves tárgyakig) kínáltak, árulkodva arról, hogy a falvakban újraélednek a régi hagyományok, szokások.

Antal Lívia

vissza az elejére

átadták a fedett gyermekrészleget

Vízipók-Csodapók

A vendégéjszakákat tekintve stabilan a tíz leglátogatottabb magyarországi célpont egyike Zalakaros, amely egyre előkelőbb helyet foglal el a turizmusban – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára vasárnap a zalakarosi fürdő új részlegének avatásán.

Lenner Áron a több mint 300 millió forintból megvalósított kétszintes Vízipók-Csodapók gyermekvilág beruházása kapcsán arról is beszélt, hogy idén 7 százalékkal bővült a hazai turizmus hozzájárulása a nemzeti össztermékhez. A növekedés elsősorban a belföldi, Széchenyi Pihenőkártyás költéseknek köszönhető, a kártyára a munkáltatók már több mint 100 milliárd forintot töltöttek fel dolgozóik számára.
Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke arra emlékeztetett, hogy a Gránit Gyógyfürdő Zrt. a Nyugat-dunántúli Operatív Program 2,6 milliárdos, a balatoni kiemelt övezet turisztikai attrakcióinak fejlesztését célzó keretből nyert támogatást. A munkahelyeket is teremtő beruházás a családbarát turizmus növekedését szolgálja.
Novák Ferenc polgármester felidézte, hogy az 1965-ös nyitás óta már több mint 21,5 millió vendég kereste fel a zalakarosi fürdőt. Tavaly nyárra készült el a szabadtéri Vízipók-Csodapók gyermekvilág, idén augusztusban a fedett részlegében is elindult a próbaüzem. Mindennek köszönhetően soha annyi gyermek nem látogatta még a fürdőt, mint mostanában.

vissza az elejére

Zalai és lendvai borászok

A Gornja Radgonai vásáron

A Zalai Borút Egyesület, a Lendvai Szőlő- és Gyümölcstermesztők Egyesülete és Zalaszentgrót Város Önkormányzatának együttműködésében a Szlovénia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében, 422 000 Euro összegű uniós és hazai támogatás segítségével a zalai és lendvai borturisztikai fejlesztések növelését ösztönzi.

Deák András projektkoor-dinátor elmondta, 2013. augusztus 24–29. között 51. alkalommal került megrendezésre a Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár a szlovéniai Gornja Radgo-nában. A város a horvát, a magyar és az osztrák határhoz is közel van, így négy országból vonzza a látogatókat és a kiállítókat. Jól bevezetett, elsősorban mezőgazdasági profilú vásár, ahol a borászok sikeresen szoktak megjelenni, értékesíteni, egyéni és közös megjelenésre is van lehetőség.
A Zalai Borút Egyesület szervezésében a zalai és lendvai borok lehetőséget kaptak a szervezet égisze alatt történő megjelenésre, az idei évben borkóstoltatási és bemutatkozási lehetőséggel. A megjelenés a borászok számára ingyenes volt, a pavilon és a kóstoltatáshoz szükséges eszközök is biztosítva voltak.

A Zalai Borút Egyesület 2008 óta résztvevője a rangos vásárnak. A kommunikáció megkönnyítése érdekében a reklámcélokat szolgáló kiadványok, amelyek terjesztésre kerülnek, háromnyelvűek. A magyar és az angol nyelvű változat mellett a szlovén szóróanyagok a legkelendőbbek.
A hat napig tartó vásáron a magyar és a szlovén borászok közösen mutatták be boraikat, és szívesen adtak az érdeklődőknek szőlészettel, borászattal kapcsolatos szakmai információkat. Nem titkolt vágyuk, hogy minőségi boraikkal egyre több vendéget csalogassanak a zalai és a Lendva környéki borvidékre.
A vásári részvétellel a hazai és szlovén borászok együttműködése erősödött, nőtt a borvidékek ismertsége, jó hírneve.

vissza az elejére

Helyzetkép a védőnői szolgálatról

Együttműködni a szakellátással

Országjáró program állomása volt Zalaegerszeg, amikor is Bábiné Szottfried Gabriella miniszteri biztos a közel 100 éves védőnői szolgálat megújítása érdekében találkozott a zalai védőnőkkel. A helyi viszonyokat Tóth Lenke megyei vezető védőnő ismertette, majd problémákat, javaslatokat lehetett felvetni a kormánytisztviselőnek.

A megyei védőnőket és a vendégeket Rigó Csaba kormánymegbízott köszöntötte. A miniszteri biztos, aki 2010 óta tölt be képviselői posztot, elmondta, az országjárás célja, hogy a jelentősen eltérő ellátási, fenntartási és működési viszonyokat megismerje, s mindezeket figyelembe tudják venni a szeptemberben tárgyalásra kerülő, a szolgálat megújítását célzó programban, jogszabályokban.
– A közel 100 éves magyar védőnői szolgálatra érdemes odafigyelni, hiszen a népegészségügyi mozgósítás és az egészségnevelés terén ők a legstabilabb láncszemek, lévén rendelkeznek azzal a bizalmi tőkével, mely a rendszert működtetni képes. A védőnők komplex ellátást végeznek, foglalkoztatási és képzési formájuk specifikus kell legyen, az ellátottak igényeinek megfelelően – mondta Szottfried Gabriella, aki maga is védőnőként dolgozott korábban.
Az országos körülmények sokféleségét színező zalai viszonyokról Tóth Lenke adott tájékoztatást. Többek között elmondta, a megyében csökken a lakosság és ezen belül a fiatalok száma, nyílik az olló a 15 év alatti és 65 év feletti korosztály arányait tekintve. A csecsemőhalandóság mértéke, mely az egészségügyi szolgáltatást erősen minősíti, az országos átlagnak megfelelő. A koraszülöttek száma 7 százalék, stabilan, melyen évek óta nem tudnak változtatni.

– A zalai táj a munkavégzés szempontjából nehézséget okoz, mert ugyan a közlekedés jól szervezett, de nem a védőnő munkaidejéhez igazodik. Sok az 500 főnél kevesebb lakosú település. A védőnői munkát összesen 177 fő látja el (2012-es adat), területi, iskolai, kórházi, családvédelmi, illetve vezetői szinten. A betöltetlen álláshely 8 százalék, és a csökkenő gyereklétszám miatt átszervezések várhatóak. Közel 14000 családot látnak el a védőnők, havi 70-80 látogatással. Kapcsolatuk a gondozottakkal folyamatos, célzott, az igényekhez igazodó. A védőnők szerepe jelentős az egészségvédő feladatok terén, így a nővédelmi programban, ahol méhnyakszűrést végeznek (Zalában 16 védőnő) s ezzel a munkával az országosnál jobb eredményeket érnek el, egyértelműen sikertörténetről lehet beszámolni. Majd a szolgálat komplexitásáról beszélt a továbbiakban.

A védőnőnek mindent tudnia kell, ami a területén történik. 25 százalékban háromnál több település tartozik egy kollégához, de van, aki 7 települést lát el. A körzetek kialakításában figyelembe kell venni a településszerkezetet, a lakosság összetételét, az oktatási intézmények elhelyezkedését. A védőnőnek együtt kell működnie egészségügyi szakemberekkel, szakellátással, gyerekjóléti központtal, közoktatással, fenntartóval, szakhatóságokkal. Mindez komoly feladat, s mindent adminisztrálni sem kis teher. Néhány számadatot is ismertetett ezután Tóth Lenke. Minden védőnő állami keretek között dolgozik, a felszereltség elfogadható, de nem minden esetben korszerű. Az ellátást megtagadók száma minimális, de azért minden évben akad. A születések és ezzel a gondozottak száma fokozatosan csökken, 2000 és 2010 között 6800 fővel volt kevesebb a 0–13 éves korosztály. A fenntartók harcának köszönhetően azonban érdemi álláshelycsökkenés nem történt, figyelembe véve a sajátos településszerkezetet is.

Bánfi Kati

vissza az elejére