Ünnepeltek Zalaváron

Felújítják a megyeháza épületét

Veszélyes szőlőbetegség

Posztumusz díszpolgári cím Szalay Annamáriának

Ünnepeltek Zalaváron

„A megyenap mindig jó alkalom arra, hogy számot adjunk merre haladunk, megerősítsük hitünket történelmünkre, hagyományainkra alapozva. Nem véletlen, hogy ezen a napon adjuk át kitüntetéseinket, és köszöntjük azokat a zalaiakat, akik szaktudásukkal, munkájukkal, emberi tartásukkal és példamutató tevékenységükkel hozzájárultak megyénk jó híréhez” – fogalmazott köszöntőjében Manninger Jenő a zalavári történelmi emlékparkban tartott ünnepi közgyűlésen.

A Zala Megyei Közgyűlés Posztumusz Zala Megye Díszpolgára címmel tüntette ki Szalay Annamáriát, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács áprilisban elhunyt, zalaegerszegi születésű elnökét. A megyegyűlés elnöke méltatásában azt mondta: Szalay Annamária nélkül „céljaink megvalósítása sokkal nehezebb lesz”. Szalay Annamária országgyűlési képviselőként, zalaegerszegi önkormányzati képviselőként és a Zala Megyei Közgyűlés tagjaként kiemelkedő szerepet töltött be a város és a megye gyarapodásában, közreműködésével számos fejlesztési elképzelés valósulhatott meg.
„Közéleti szerepvállalásaiban mindig alapvető feladatának tekintette a zalai, zalaegerszegi ügyek képviseletét, tevékenységei révén Zala megye egyik meghatározó, mértékadó és mértéktartó állami vezetőjévé vált”. Hivatása volt az élete, „sorsa igazi útját járva képes volt feláldozni erejét és egészségét.”

Manninger Jenő ünnepi beszédében kitért arra is, hogy most a legfontosabb feladatuk a megyei fejlesztési terv elkészítése a 2014-2020-as uniós ciklusra. Ennek kapcsán idézett egy tanulmányból, mely az elérendő célok megvalósulásával kedvező képet fest Zala megye jövőjéről. A tanulmányban többek között ez áll: A megye versenyképes gazdasága, vonzó természeti környezete, fejlett városi és rekreációs szolgáltatásai mellett a piacképes tudást biztosító műszaki, gazdaságtudományi és agrárképzések is elősegítik a fiatal népesség megtartását, a jól képzett fiatal korosztályok népességszámának növekedését. Az együttműködés a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ ipari pólusába is bekapcsolja Zala nagyvárosait és térségeit. A megye biztonságos önellátásra képes élelmiszerből és ivóvízből, lakossági és közösségi energiaigényének nagy részét megújuló – nap-, geotermikus és bio – energiából fedezi, amit a vállalkozások is egyre nagyobb arányban hasznosítanak. A megye óvja és fenntartja szép és egészséges természeti környezetét, táji és épített értékeit és kulturális hagyományait.

Az elnök hangsúlyozta, bíznak abban, hogy ezen célok elérése következtében a megye egyre több térsége válik vonzóvá, megtartva fiataljait. Mint mondta, sikerült elérni, hogy a következő uniós időszakban is legyen területi program, vagyis a megyék, a megyei jogú városok helyben maguk alakíthatják ki fejlesztési elképzeléseiket, ami a megyei önkormányzatok és a kormányzat álláspontja szerint döntő szerepet játszanak majd a kisebb városok és falvak fejlődésében.
Az elmúlt évben végzett munkájuk során minden járás területét érintően beruházási projektek előzetes megvalósíthatósági tanulmányait készítették el.
„Magyarország jobban teljesít” – jelentette ki, megjegyezve, hogy ezt statisztikai adatok támasztják alá. „Csökken az infláció, elindult a gazdasági növekedés, szerényen, de már emelkedik a reálbér. Elégedettségre természetesen nincs még ok, de ameddig Európa több országa csőd szélén áll, nálunk a munkára és a családra építő politika eredményei, köszönhetően az egész ország munkájának, már látszanak."

„Elégedettségre még nem lehet ok, mert Zalában a jövedelmi és népegészségügyi mutatók nemcsak az európai, de a magyar átlag alatt is vannak egyelőre."
Ezen kívánnak változtatni a megyei fejlesztési tervben megfogalmazott elképzelésekkel. Manninger Jenő kérdésre válaszolva példaként megemlítette, hogy Lentiben sport-, gyógy- és rehabilitációs projektek megvalósításában gondolkodnak, Keszthely és Sármellék térségében ipari terület és szolgáltatóövezet fejlesztése a cél, Zalaszentgrót és Letenye térségében pedig komplex foglalkoztatási tervet kívánnak kidolgozni.
Az ünnepi közgyűlés a díjak átadásával zárult.
„Zala megye és Zalaegerszeg fejlődéséért, a kitartó, magas színvonalú, áldozatos munkájának elismeréséül" megítélt Posztumusz Zala Megye Díszpolgára címet az NMHH és a Médiatanács néhai elnökének testvére, Szalay János vette át. A család jelezte: a kitüntetéssel járó pénzjutalmat jótékony célra ajánlják fel, a zalaegerszegi Csány László Közgazdasági Szakközépiskola, illetve egy „az elnök-asszony munkásságához kötődő, alapítás előtt álló alapítvány” javára.
A kitüntettek nevében dr. Mándó Zsuzsanna mondott köszönetet: „Ezek a díjak nemcsak egy személynek, hanem az intézményeknek, az együttdolgozó munkatársaknak, és a háttérben álló családtagoknak is szólnak."

Antal Lívia

vissza az elejére

Hőszigetelés, nyílászárócsere, világítás-korszerűsítés Felújítják a megyeháza épületét Energetikai pályázaton nyert 376 millió forintot a zalaegerszegi kormányhivatal az épület rekonstrukciójára. A részletekről Vigh László országgyűlési képviselő és Rigó Csaba kormánymegbízott tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az 1938-ban elkészült Kosztolányi út 10. számú épületen – a megyeházán – az elmúlt évtizedekben komolyabb felújítás nem történt. Mint Vigh László fogalmazott, az elmúlt ciklusokban sok olyan pályázattal lehetett pénzt nyerni, aminek nem volt komoly hatékonysága. A mostani energiahatékonysági projekt magában foglalja a hőszigetelést, nyílászárócseréket, a tetőszerkezet javítását. – Szükség van minderre, sokan dolgoznak az épületben, sok állampolgár megfordul itt, nem beszélve arról, hogy Zalaegerszeg egyik patinás épületéről van szó. Úgy gondolta a kormány, hogy ezek a közintézmények legyenek felújítva. A beruházásnak a jövő év végéig kell elkészülnie – fogalmazott Vigh László. Rigó Csaba hozzátette: Az elnyert százszázalékos támogatás a Göcseji út 24 számú épületet is érinti, ahol szintén több szakigazgatási szerv található. A felújítások során ablakcserékre, napkollektorok, napelemek felszerelésére, világítás-korszerűsítésre is sor kerül. Mint a kormánymegbízott fogalmazott, az állampolgárok megérdemlik, hogy méltó körülmények között fogadják őket.

vissza az elejére

Veszélyes szőlőbetegség

Állami védekezés keretében légi permetezést rendelt el a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti térségében, hogy megakadályozza a múlt héten felbukkant veszélyes szőlőbetegség továbbterjedését.

A légi permetezést a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozójának, a szőlő aranyszínû sárgaság fitoplazmás betegség Lenti-hegyen előforduló fertőzésének felszámolása és továbbterjedésének megállítása érdekében, a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca irtására rendelte el a hatóság. A permetezést szeptember 23-án végezték Lenti-hegy, Gosztola és Kerka-teskánd zártkerti ingatlanjainál.
A hatóság közleménye kitér arra is, hogy a készítmény a felhasználókra, mezőgazdasági dolgozókra, a kívülállókra és a helyi lakosságra alacsony kockázatú, a hatóanyag szúnyogirtó szerként is használatos, méhekre pedig mérsékelten veszélyes.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumában kimutatott fertőzés csökkenti a szőlőtőkék terméshozamát, néhány év alatt pedig kipusztulást okoz.

vissza az elejére