Gőzerővel dolgoznak a kivitelezők a Kis-Balaton-projekten
Gőzerővel
dolgoznak a kivitelezők a Kis-Balaton-projekten
Jól haladnak a földmunkák, zajlik a műtárgy-rekonstrukció, épülnek az új műtárgyak – nagyjából 60%-os készültségi állapotban van a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. üteme. Igyekeznek a projekttel a kivitelezők, mivel közeledik a befejezés határideje. 2015 elejétől a rendszer – három hónapnyi próbaüzem után – megkezdi működését. A kivitelezők dolgát pedig bonyolítja, hogy a kivitelezési időszakok nem zavarhatják az élővilágot, így a természetvédelmi szempontokhoz – a madarak fészkeléséhez, a halak ívásához – kell igazodniuk.
A Vízvédelmi Rendszer beavatkozásainak célja a Kis-Balaton, és ezzel a
Balaton vízminőségének megóvása, a térség árvízvédelmének biztosítása és az
egyedülálló természeti értékek megőrzése – mégpedig az ún. rugalmas
vízkormányzás feltételeinek kialakításával.
A munkálatok három fő helyszínen zajlanak: a Hídvégi-tó, az Ingói-berek és a
Fenéki-tó területén.
A beavatkozások sorában fel kell újítani 21 régi létesítményt, és újakat is kell
építeni a víz útjának irányítható szabályozása érdekében. A változás
következtében az Ingói-berek a benne levő egyedülállóan értékes nádas védelme
érdekében kikerül a folyamatos áramlás útjából, így a víz a Fenéki-tavon
keresztül, áramlásbiztosító eszközök segítségével jut a Balatonba. Nagy
vízhozamnál az Ingói-berek is részt vesz a víz levezetésében. A berek mellett
futó út megszakításaival kivezetik nyugati irányba a vizet, így biztosítva jobb
feltételeket a nádas szaporodásához. Mindezek érdekében magasítani kell a
töltéseket, és nagyjából 20 kilométernyi áramlásjavító csatorna kotrását is el
kell végezni.
Része
a munkának a Zalavári belvízöblözet élőhely-rekonstrukciója, ahol így
megnövekedhet a vizes területekhez kötődő madárfajok fészkelő és vonuló
állománya. A Zimányi- és a Vörsi-berek bevonásával létrejön egy új víztározótér,
ahol változó vízmélységű élőhely, ún. wet-land alakulhat ki. Az itt élő halak
szabad vándorlása érdekében már elkészült két tájba illő hallépcső: ezeken a
vonuló halfajok ívási időszakban a vízállási viszonyoktól függetlenül
feljuthatnak a Balatonból a Kis-Balatonba, onnan az Alsó-Zala-völgybe. E
létesítményekkel a Kis-Balaton újra a „Balaton halbölcsője” lehet majd.
A kivitelezőknek a hosszú telet – majd az év eleji árhullámot követően sikerült
jelentős előrehaladást elérniük, főként a nagyobb földmunkáknál, amilyen a
töltésépítés, továbbá műtárgyépítések –, zsilipek, hallépcsők megépítése.
Elkészült többek között az Ingói-berek lezáró töltése, a Kányavári sziget
melletti parkoló bővítése, Hídvégpuszta és a Zalakomár–Sármellék összekötő út
bevédése. Túl vannak a Zala-meder tisztításán, megtörtént a Holt-Zala-meder
helyreállítása, és új csatorna épült a Zala holt medre valamint az egyesített
övcsatorna mellett is.
Több helyen zajlik (lezajlott) az élőhely-rekonstrukció, korszerűsítették továbbá a pörösi, kápolnapusztai és az ún. „északi”, „középső”, „déli” szivattyútelepeket, folyik a fenékpusztai géptelep korszerűsítése – továbbá jelenleg is folyamatosan zajlanak földmunkák, szerkezetépítési, gépészeti, villamos- és acélszerkezeti munkák a Szabadics Zrt. és a Pentavia Kft. (közös ajánlattevők) kivitelezésében, a Kis-Balaton Konzorcium, mint mérnök szervezet felügyeletével. A munkák méreteit jellemzi, hogy a beavatkozások mintegy 75 km2-t érintenek, ami megegyezik a Fertő-tó magyar területre eső nagyságával. Az építők többek között százezer köbméternél több töltésanyagot, mintegy 2500 köbméter terméskövet, több mint 3000 köbméter betont, 2600 folyóméter cölöpöt, mintegy 34 ezer négyzetméter geotextíliát és 29 ezer négyzetméter ún. georácsot építettek be az eddig eltelt kivitelezési időszakban.
A „rugalmas vízkormányzás” lényege, hogy alkalmazásával – szabályozó műtárgyak, zsilipek segítségével – a Balatonba mindig a lehetőség szerinti legjobb minőségű víz kerülhet – ennek feltételeit teremtik meg nagyjából jövő őszig a most zajló munkálatok. A víz útját a monitoringrendszer adatai alapján lehet majd szabályozni. A folyamatos ellenőrzés egyaránt kiterjed az élővilág változásaira és a víz mennyiségének, illetve minőségének telepített mérőműszerekkel követett alakulására. A monitoring rendszer műszaki elemeinek gyártása, telepítése ütemterv szerint halad, folyik az alkalmazói program (SCADA-rendszer) egyeztetése, tesztelése; telepítésre kerültek az irányítás központi PC-berendezései a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szombathelyi és keszthelyi központjaiba; folyamatos az elkészült monitoringállomások bekapcsolása.
Biomonitoring rendszer kidolgozásának keretében az alapállapot felmérése már
a munkaterület-átadást követően megkezdődött, a korábbi kutatások helyszínét
további mintavételi helyekkel bővítették, és összesen 9 élőlénycsoportra,
közöttük a Natura 2000 jelölőfajokra és fokozottan védett fajokra irányul a
folyamatban levő kutatás. Megtörtént a terepen vett minták konzerválása és ezt
követően a mintákat mikroszkópos feldolgozás céljából laboratóriumba
szállították. Az ez évi minták feldolgozása jelenleg zajlik. Az alapállapot
felmérésében a legkorszerűbb technika segít: légifotók alapján végzett terepi
felméréssel készül például a digitális vegetáció-térkép, amelynek révén a
növényvilág változását lehet figyelemmel kísérni.
A kémiai monitoring keretében a balatonhídvégi közúti hídnál és a zalaapáti
közúti hídnál napi gyakoriságú mintavétel valósult meg. Ökológiai típusú
anyagforgalmi vizsgálatok keretében tápanyagforgalmi számításokkal
meghatározható, hogy a Kis-Balaton milyen hatékonysággal távolította el a
különböző tápanyagformákat (pl. a tavaszi árhullám estében).
A monitoringadatokra támaszkodva így a rendszer optimális hatékonysággal tud
majd működni, és megoldható vele a Kis-Balaton ökológiai vízigényének
biztosítása is. A rendszer lehetővé teszi, hogy egyszerre érvényesüljenek
vízvédelmi és természetvédelmi célok: tovább javuljon a Balaton vízminősége,
legyen biztonságos a környező települések ár- és belvízvédelme, s ezzel egy
időben őrizzük meg a Kis-Balaton természeti értékeit.
Mennyiből épül?
A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem projekt az Európai Unió
támogatásával valósul meg. A beruházás céljai megfelelnek a Környezet és Energia
Operatív Program (KEOP) „Vizeink jó kezelése” akciótervének. A projekt teljes
tervezett összköltsége 6.147.138.996 forint, amelynek 15%-át a magyar állam,
85%-át az Európai Unió finanszírozza
Mire való a hallépcső?
A megkerülő hallépcső elve, hogy egy meglévő duzzasztómű mellett természet közeli, tájba illesztett, mesterséges medret építenek. Itt a fővízfolyás hozamának egy részét, vagy akár egészét is átvezethetik. A hallépcső a kiépítettségtől függően nemcsak a halak, de szinte az összes vízi élőlény átjutását megoldja. Mivel a csatorna kiinduló pontja a duzzasztási határ közelében is lehet, így az áramlási viszonyok a fő vízfolyáshoz képest szinte változatlanok, ami a helyi flóra és fauna szempontjából kedvező.
![]() |
További információ: |
![]() |