Palota
a királyi városbanKaroling-kori épület maradványait tárták fel
A habarccsal kevert kőrétegek azok az alapfalmaradványok, azok a kövek, melyek között csak föld van, a falkibontás után visszadobált anyagok, melyekre nem volt szükség – magyarázza Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régésze. A Göcseji Múzeum szervezett sajtóbejárást az ez évre lezáruló zalavári ásatások helyszínén, ahol a 880-as években már álló Karoling-kori palota falmaradványait tárták fel az idén. Az eseményen részt vett dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója is.
– Húsz éve tart már az ásatás, így kimondottan ez évi szenzációról nem
beszélhetünk, hiszen a feltárt leletek egymásra épülnek – vette át a szót Szőke
Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa,
aki Ritoók Ágnessel irányítja a munkálatokat. – Már 2010-ben megtaláltuk a
palota egy kisebb részét, s ahogy haladtunk előre évről évre, úgy formálódott ki
a kőépület alakja, melynek most már három falát ismerjük, amiből a negyedik
oldala is kikövetkeztethető.
Európai szemmel is jelentős feltárás ez, mivel ilyen jó állapotban, teljes
alaprajzzal feltárt palota csak Paderbornban található, amit Nagy Károly
építtetett a 780-as években. A zalavári palotát száz évvel később Karintiai
Arnulf keleti frank király és császár építtette, tudtuk meg.
– A Karoling-birodalom legkeletibb tartománya volt Pannónia, melynek központja Mosaburg (Zalavár) volt. A palotát azért építették, hogy a királynak és más rangos személyiségnek megfelelő színvonalú szállást biztosítsanak. Arnulf király 880 és 890 között sokat tartózkodott itt, ezt bizonyítják máig fennmaradt adománylevelei. Ezekben jól olvasható a dátum és a helyszín. Ebből a szempontból nagyon jelentős, hogy az egyik oklevélben Mosaburg, mint regia civitas, vagyis királyi város van feltüntetve. A Karoling-kori palota régészeti feltárása ezt az írásos tényt támasztja alá.
Az alapterülete meghaladta a 15x8 métert, az alapfalak mérete arra enged következtetni, hogy egyszintes épület volt. A palota azonban nem sokáig állhatott. Arnulf király megállapodást kötött a magyarokkal, hogy ameddig él, az ő uradalmi területét nem bántják. 899-ben meghal, ami után a magyarok megszállják Pannónia nagy részét. Mosaburg vélhetően csak a tizedik század elején esik el. Több olyan sírt is feltártak, ahol az áldozatok gerincéből magyar nyilak állnak ki. Ezek már Árpád-kori leletek, ahogy a megtalált pipák és egy dobókocka.
Szőke Béla Miklós kérdésre válaszolva elmondta, a Nemzeti Múzeumban jövő márciusban nyílik az a kiállítás, ahol a Zalaváron feltárt Karoling- és honfoglalás kori leleteket először tekintheti meg a nagyközönség. Emellett készítenek egy kiadványt, mely történetileg és régészetileg is bemutatja az ásatás eredményeit és jelentőségét. Arra a kérdésre, hogy helyben mindebből látható lesz-e valami, a következőt válaszolta: számítanak a megye segítségére annak érdekében, hogy az itt feltárt valamennyi építészeti érték látható legyen az érdeklődők számára, ahogy Hadrianus templomának maradványai. 2019-ben lesz a Szent Adorján bencés monostor alapításának ezeréves évfordulója, jó lenne addigra a már feltárt, de betemetett fatemplomot és kolostort is bemutathatóvá tenni. A zalavári történeti-régészeti park jelentősége igen nagy, messzire viheti a megye és az ország hírnevét.
Antal Lívia
Egy kis falu, amely büszke múltjára
Pat egy kis lélekszámú község Zala megye keleti határán. A szomszédos falvak Miháld és Varászló, az utóbbi már Somogy megyéhez tartozik, ahogy Pat is 1950-ig. A kis falunak sok nevezetessége van, ezek egyike az 1863-ban épült evangélikus templom. A települést katolikus hívők is lakják, a volt katolikus iskola átépítésével alakítottak ki imaházat, amit 1998-ban avattak fel.
|
|
 |
Pintér Lajos polgármesterrel, Bertók József kántorral, Antalics Vilmossal, a
falu legidősebb presbiterével és Peti Istvánnal, a katolikus templom gondnokával
beszélgettünk a kis falu nagy múltú, példás hit- és közösségi életéről.
– Paton 24 család építette az evangélikus templomot, a gróf által adományozott
faanyagot saját maguk vágták ki, és minden más munkát is maguk végezték el -
idézte fel templomuk történetét Bertók József kántor, aki immár harminc éve áll
szolgálatban. Mint elmondta, a Sandi Evangélikus Egyházközség Pati
Leánygyülekezete a kezdetektől fogva meghatározó szerepet tölt be a falu
életében. A helyi gyülekezet a Nagykanizsa és Környéke Evangélikus
Egyházközséggel is együttműködik.
Paton 2012. szeptember 23-án hálaadó istentiszteleten emlékeztek meg az elmúlt
évtizedekben szolgálatot végzőkre. Az igehirdetést Deme Dávid lelkész végezte.
Az ünnepségen elsőként Teke Zsigmondról emlékeztek meg, aki 1942-től 1990-ig
gondozta a helyi gyülekezetet, és kivette részét az 1947-es, az 1968-as valamint
az 1988-as templom-felújítási munkálatokból is.
Hildebrand Elek kántortanító 1928-tól 1942-ig tanította az evangélikus tanulókat
Paton. Ugyanezen időben orgonistája és igehirdetője is volt a gyülekezetnek.
1948-tól az államosítást követően iskolaigazgatóként tevékenykedett: rendre,
fegyelemre, tanulásra intette és nevelte a gyerekeket.
Hodocsek József kántor 33 évig szolgálta a gyülekezetet, ebből harminc éven
át Teke Zsigmond lelkész mellett. Kimagasló jó hallással és énekhanggal bírt,
ahogy tökéletesen szólaltatta meg az orgonát is.
Antalics András tanár úr a soproni evangélikus tanítóképzőben végzett.
1947-48-ban hirdette az igét és tanított, 1948-tól állami tanítóként, tanárként
folytatta életútját. Megtudtuk, azok közül, akiket zenére tanított, már csak
ketten vannak: Pintér Lajos és Bertók József. Látogatásunk alkalmával mindketten
megszólaltatták az evangélikus templom orgonáját.
Paton citerazenekar és énekkar is működött, melynek Baráth Béla volt a
karvezetője. Élt akkoriban egy ember a faluban, aki többféle hangszert készített
és odaadta jutányos áron a fiataloknak, hogy tanuljanak meg rajta játszani. Pat
község női énekcsoportja nemcsak a helyi, hanem a környező települések
rendezvényeit is színesíti műsorával. Velük együtt fellép Antalics Dénesné és
Antalics Vilmos, akik szívesen és nagy beleéléssel szavalnak. Vilmos azt mondja,
csak ide közelbe megy velük, messzire már nem tud elmenni, idős korára
tekintettel. Van egy 1800-as évek második feléből származó kötete, abból
szeretne szavalni nekünk is. Előadásában Pósa Lajos: Szeresd hazádat, Hajdan kor
és Magyar vagyok című hazafias verseit hallgathattuk meg. Mint mondta, a
szavalás mellett szívesen tart rövid beszédeket is a templomban. Mariska nénivel
(Antalics Dénes-né) a nyári evangélikus gyermek hittantáborban is szoktak
szavalni. Elmesélte azt is, hogy egy erdélyi településnek küldött huszonkét
általa gyűjtött verset és ígéretet kapott arra, hogy a költeményeket sorra
lehozzák a helyi újságban.
|
|
|
Peti István, a katolikus templom gondnoka úgy fogalmazott: ő szerényebben tud
nyilatkozni, mint az előtte szólók, mert az evangélikus gyülekezetnek nagyobb
múltja van a faluban. Elmondta, a két vallás lassan összemosódik egymással.
Gyakran tartanak ökumenikus istentiszteleteket, hiszen egy Istenben hisznek, egy
faluban laknak. A helyi közösség egy nagy család, semmi értelme a széthúzásnak.
Sajnos egyre kevesebben vallják meg hitüket, és az itt maradt fiatalokat is
nehéz bevonni a hitéletbe. Ezzel József és Vilmos is egyetértett.
Paton régen evangélikus és katolikus iskola is működött. Az evangélikus
iskolából a falu kultúrházát, és az evangélikus gyülekezet által ajándékozott
telekre faluházat épített Pat község önkormányzata 1995-ben. Itt látják vendégül
a gyermeket a hittantábor ideje alatt. A budapesti Kossuth-gimnázium tanárai is
megfordulnak náluk.
A katolikus iskola épületét pedig templommá alakították a szolgálati lakás
megtartásával. Pintér Lajos polgármester felidézte, az iskola megszűnését
követően öszszefogtak, megkeresték a püspökséget, és az önkormányzat is
támogatta anyagiakban a rekonstrukciót. Rózsás László gazdasági helynök
irányította az átépítést, melyen rengeteget dolgoztak a falu lakói is. A sok
munkáról fotótabló, az átadási ünnepségről egy fotóalbum is árulkodik a
katolikus templomban, amit 1998-ban szenteltek fel.
A halastavakkal ölelt kis falu varázsát természeti környezete mellett a
felújított közösségi épületek, rendezett utcák is növelik. Építészeti értékei
közé tartoznak a múlt század első évtizedeiben épült, küllemében mégis takaros
házak, homlokzatukon az építés idejét jelölő évszámokkal.
Az önkormányzat gondos munkája szemmel látható a településen. Pintér Lajos
elmondta, nagy energiát fektetnek a pályázatok írásába, ami rendre meg is hozza
gyümölcsét. Az elnyert támogatásoknak köszönhetően újulhatott meg a Petőfi utca
és a temetői út, korszerű világítást kapott a temető, falugondnoki buszt
vásároltak valamint többfunkciós közösségi, falugondnoki házat létesítettek.
Szintén pályázati támogatás segítette 2011-ben az evangélikus templom teljes
renoválását; az épület idén 150 éves.
