Vadászat

Zalai Vadászati Évadnyitó

Sohollári erdész-vadászünnep

A zalai erdészek és vadászok nevében a festõi szépségû Sohollári-völgyben a megyei vadászszövetség, a megyei vadászkamara és a Zalaerdõ Zrt. augusztus legvégén közösen szervezte meg a zalai vadászat ünnepélyes évadnyitó rendezvényét, amelynek fõvédnökségét idén dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke vállalta.

„Szeptember elsejétõl egy hónapon át számtalan vadász járja majd a zalai erdõket, és dombokat, izgalommal teli várakozással, legyen az vendéget kísérõ hivatásos, vagy élete bikáját keresõ sportvadász. Megkezdõdött a szarvasbõgés, a természet e csodás jelensége hálára kötelez mindenkit, aki ennek részese lehet. A vadásznap egyben ünnep is a megye vadásztársadalma számára, ahol bemutathatja a nagyközönségnek nemes hagyományait, kedves szokásait, jóízû étkeit, mindezt színvonalas kulturális, mûvészeti és szakmai bemutatók keretében, bizonyítva a széles közvéleménynek, hogy a vadászat nemcsak vadûzés, hanem egy életforma is” – mondta el Rosta Gyula, a Zalaerdõ Zrt. vezérigazgatója a nagyszabású rendezvény nyitányaként.

Ünnepi köszöntõjében dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: a sohollári színvonalas, nagy hagyományokra visszatekintõ, értékteremtõ és értékeket átadó, remek vadásznap egyaránt segíti és szolgálja a turizmus élénkítését továbbá a régió természeti és kulturális értékeinek bemutatását. A sikerek mögött – szerinte – az itteni szakmai tudás, tapasztalat, az öszszefogásban élen járó vadásztársadalom és a tudatos gazdálkodás rejlik. A tárca által kezdeményezett kedvezõ változások érintették a fegyvertartási, -vásárlási, -átadási, -tárolási szabályokat, az orvvadászat elleni lépéseket, az orvosi vizsgálat könnyítését. A hivatásos vadászok többletjogosítványok birtokába kerültek.

A Millecentenárium emlékére állított Hét Vezér Emlékhely kopjafájának koszorúzását követõen a megemlékezés a Vadászok Életfájánál folytatódott. Az emberi környezet, a természet és ezen belül a vadászat, vadgazdálkodás terén maradandót alkotók közül 21 elõd nevét kis fém tábla jelzi az életfán. A vadászkamara elnökségének döntése alapján ezúttal Briglevics László erdõmérnök, Wentzely Dénes erdész, Egyed Gyula erdõmérnök, Kovács Endre kerületvezetõ vadász emlékét idézték vissza néma fõhajtással, és a névtáblák felszögelésével.

A Hubertus kápolnánál Rosta Gyula, a Zalaerdõ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a résztvevõket. Megnyitó beszédében kiemelte: – A tisztességes vadászok közösségformáló erejével és a jog minden eszközével fel kell lépni a hírnevünket romboló, az írott és íratlan szabályokat gátlástalanul megszegõkkel szemben. Kerüljenek végre "partvonalon kívülre" az éjjellátós kolbásztöltögetõk, az erdei utak mentén milliós értékeket pusztítók. Jogalkotásunk szempontjából mozgalmas idõszak van mögöttünk, mely sok eredményt hozott. A vadászok mindennapjait megkönnyítõ, a hangulatukat javító új szabályok léptek életbe, olyanok, amelyek a vadgazdálkodókat is segítik. A nagyon várt új vadászati törvény azonban nem született meg, így a gazdálkodást alapjaiban meghatározó vadkártérítési szabályok nem változtak. A társaságok újabb nehéz év elé néznek. A mezõgazdasági és erdei vadkár mértéke folyamatosan emelkedik. Ez utóbbi nekünk, erdészeknek különösen fájó, hiszen fiatal erdeink egészségi állapota rágás és hántás következtében jelentõsen romlik.

Vadászterületeinket elképesztõ mennyiségû elektromos és drótkerítés szabdalja, akadályozva a szabad mozgást, súlyos károkat okozva a gímbikákban. A védekezés mellett a lelövés fokozása lehet csak a járható út. Ehhez Zalában a vadászati hatóság minden segítséget megad. A gímszarvas túlszaporodása mellett a bikák koreloszlása sem megfelelõ. Egyre több fiatal, jó képességû bika kerül terítékre, ami elfogadhatatlan. Ha a zalai szarvas világhírét meg kívánjuk õrizni, esetleg egy új világrekord elejtésének álmát dédelgetjük, haladéktalanul fel kell hagynunk, a „ha én nem lövöm meg, meglövi a szomszéd” gyakorlattal. A szakszerû gazdálkodás nyomasztó bevételkényszere oldható a vadlelövés és selejtezés fokozásával, ami egyszerre jelenthet többletbevételt és vadkárcsökkenést. Az értékes fiatal bikák kímélete tõkebefektetés, ami néhány éven belül megtérül. Ehhez szükség van a vadászok jóval nagyobb anyagi áldozatvállalására. A Zalaerdõ Zrt. eltökélt a folyamat végig vitelében. Három év alatt 50%-kal emeltük lelövési tervünket, ami jelenleg évi 7 ezer darab nagyvadat jelent.

Ezt mindaddig folytatjuk, amíg a mezõgazdasági és erdõkárok jelentõs csökkenését nem tapasztaljuk. A gímvadászat tekintetében pedig minden hivatásos vadászunk tudatában van annak, hogy nem lövethet mínusz pontos bikát. Sajnos azonban be kell látnunk, hogy ez a folyamat sokáig tart, és korántsem biztos, hogy a feladatot egyedül meg tudjuk oldani, hiszen a megye vadászterületének csupán egyötödét kezeljük”, zárta beszédét a vezérigazgató.
A dr. Márfi Gyula veszprémi érsek által a Hubertus kápolnában celebrált szentmisét követõen kitüntetések átadására került sor. A Zalaerdõ Zrt. dolgozói közül dr. Nádor László a Magyar Vadászatért érdemérmet, Kreiner Roland és Kárpáti János Nimród-érmet, Illés György és Solt Imre pedig Hubertus-kereszt ezüst fokozata kitüntetést kapott.

Az új vadászokat az ünnepélyes fogadalomtételt követõen prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora avatta föl, aki köszöntõjében a felavatandó vadászokat Szent Hubertus emlékének ajánlva azt kérte, hogy az ország legjobb adottságú területein felelõsségteljesen, a példaképeiket követve, védjék, óvják, szeressék a vadat és legyenek olyan igazvadászok, hogy méltán büszkék lehessenek rájuk azok is, akiknek segítségével idáig eljutottak.
Több ezren voltak kíváncsiak a délutáni programokra, melyek között szerepelt íjász-, vadászkutya-bemutató és magyaragár verseny, illetve a zalai vadász alkotómûvészek kiállítása. A kisebbeket játszóház és lovaglási lehetõség várta. A Zalaerdõ Zrt. rendezvénysátrában az irodalombarátok Hopp Eszter fordítótól megvásárolhatták Sieg-fried Erker „Bakok” címû könyvét, amelyet Hopp Tamás erdészetigazgató mutatott be.

Nemes Norbert

vissza az elejére

Körkép a határban és a szabályozásban

Növényvédõ szemmel

Az idõjárás ismét kiszámíthatatlan tényezõként befolyásolta a mezõgazdasági termesztést, ezért nagyon nehéz volt megtervezni a növényvédelmet is, miután a nyári csapadékhiány a gyomirtás mellett a kártevõk elleni védekezést is bizonytalanná tette – értékelt Simonfalvi Elemér, a Magyar Növényvédõ és Növényorvosi Kamara Zala Megyei Szervezetének alelnöke.

– Nagyon nehéz hónapok vannak mögöttünk, és növényvédelmi szempontból nagyon költségesek is, mert nagyon sok beavatkozást kellett végrehajtani, melynek hatékonysága éppen a növények roszszabb ellenálló képessége miatt nem volt mindig megfelelõ. Mindez megmutatkozott a terméseredményekben, kihatott a minõségre és a piaci értékesítésre. Az õszi búzából nem tudtunk igazán jó minõséget elõállítani, egyidejûleg a repce felvásárlási ára is csökkent, amellett, hogy piacon való elhelyezésük is jóval nehezebbé vált az elõzõ évekhez képest. Mindenesetre a növényvédelem tette a dolgát: idén jóval kevesebb parlagfû volt a szántóföldeken, és más kórokozók és kártevõk sem okoztak járványméretû problémát Zalában.

– A nyári csapadékhiány és aszály hogyan hatott ki az õszre?
– A learatott területek agrotechnikai ápolása elmaradt, nem keltek ki a gyomok, az árvakelések, melyeket tárcsázással, még az õszi vetések elõtt ki lehetett volna pusztítani. A repcében már látjuk, hogy a gyomirtások kevésbé voltak hatékonyak, mert a nyáron nem kikelt gyomokat és árvakeléseket most külön menetben más készítményekkel kel kezelni. Ráadásul a repcénél a rovarkártevõk elleni védekezés is körülményessé vált, mert a csávázószerek korlátozott mértékben álltak rendelkezésre, vagy, ami kapható volt, az már kevésbé volt hatékony. Több gazda is panaszkodott, hogy emiatt most állományszerû kezelést kell végeznie, nem beszélve arról, hogy ezek plusz kiadást jelentenek.
Közvetve érinti a növényvédelmet az a probléma, hogy a termelõk jóval kevesebb fémzárolt vetõmagot vetnek, ehelyett gyakori a viszszafogott mag elvetése. Piaci nehézségek állnak e mögött, a gabonákat még nem vitték el, a gazdák nem jutottak pénzükhöz, nem tudnak vetõmagot vásárolni. A visszafogott magok genetikai tulajdonságai azonban nem egyeznek meg a vetõmagokéval, ezért ha olyan évjárat lesz, a kártevõkkel szemben kevésbé lesznek ellenállóak a növények.

– A forgalomba hozható növényvédõ szerek tekintetében várható-e újabb szigorítás az új uniós ciklusban?
– Várhatóan az AKG-prog-ramban elõírt környezetvédelmi elõírásokat kell teljesíteni azon gazdáknak is, akik nem vesznek részt ebben a programban. A környezetterhelés további csökkentése érdekében újabb növényvédõ szereket és mûtrágyákat vonnak ki, ami például a kukoricatermesztõket fogja hátráltatni a kukoricabogár elleni hatékony védekezésben, mert nem lesznek csávázó szerek, melyek megvédték a vetõmagot, a három eddig használható talajfertõtlenítõbõl pedig csak egyet hagynak meg. Mindez áruhiányt illetve árdrágulást fog elõidézni, ami kedvezõtlenül hat majd a termesztés biztonságos tervezhetõségére. Fontos a parlagfû elleni védekezés és a méhek védelme, de ennél sokkal hangsúlyosabban esik latba az élelmiszer-biztonság. E tekintetben nemcsak a növényvédõszer-maradványokra, hanem a kártevõk toxinjaira is kellene koncentrálni, hogy azok sem maradjanak bent a növényben. A növényvédelmi kamara tevékenységének egyik fõ célja, hogy a fogyasztók asztalára biztonságos és egészséges élelmiszer kerüljön. Szakmai testületként többek között ezért kívánunk dolgozni az új agrárkamarában is, ahol még a szervezetépítés folyik. Abban bízunk, ha a rendszer beáll, a növényvédelmi elõrejelzés, szaktanácsadás és más szolgáltatás terén igénybe veszik szakembereinket – zárta gondolatait Simonfalvi Elemér.

vissza az elejére

Szakmai nap
a Baki Agrocentrum Kft.-nél

Kukorica és szója fajtabemutatót tartott a Baki Agrocentrum Kft. szeptember 18-án. Mivel a megfelelõ vetõmag kiválasztása kulcskérdés a sikeres termesztés érdekében, ezért Zala megye meghatározó integrátora évrõl évre fajtakísérletet állít be, hogy ezzel is segítse integrátori körének gazdálkodóit.

A bemutatót követõ fórumon Balogh Ádám, a Baki Agrocentrum kereskedelmi igazgatója beszélt a kukorica és szója aktuális piaci helyzetérõl, a felvásárlási árak alakulásáról.

Érdeklõdésünkre elmondta, alapjában véve jó évet vártak, hektáronként 7-8 tonnás átlagterméshozamra számítottak a kukorica esetében Zalában. Ez elmaradt, tavasszal ugyan esett, de a nyári súlyos csapadékhiány megtette a magáét. Ezért a kukorica (amit mintegy 50 ezer hektáron termesztenek a megyében) terméshozamát 5,2 tonnára becsülik. Más országokban azonban kedvezõbb volt az idõjárás, Amerikában, ami a világ kukoricatermésének negyven százalékát adja, jó termésátlag várható, ahogy Romániában, Ukrajnában, Bulgáriában és Szerbiában is többletterméssel számolnak.

A kukorica felvásárlási árak tekintetében fontos befolyásoló tényezõk a logisztikai (szállítási és raktározási) ne-hézségek, a megnö-vekedett fuvardíjak, a deviza árfolyam ingadozások és a környezõ országok termései is. Mindezen körülmények jelenleg 42-43 ezer forintos felvásárlási árat jelentenek a régiónkban, ami persze változhat, de jelentõs áremelkedésre nem lehet számítani.
Balogh Ádám úgy véli, az aszályos évek arra ösztönözhetik a termelõket, hogy növeljék a csapadék szempontjából jobban ellátott õszi növények vetésterületét. Õszi búza és árpa jöhet szóba, a repce esetében azonban csak szinten tartás várható a lecsökkent piaci árak miatt.

A szóját az elmúlt években újra nagyobb területen termesztik hazánkban elsõsorban az AKG programnak köszönhetõen. A kereskedelmi igazgató elmondta, felkeltette a piac érdeklõdését, hogy Magyarország GMO-mentes szóját tud elõállítani, ami az árakat is kedvezõen befolyásolhatja, ha ennek elismertetése is megtörténik. Ahhoz hogy igazán jövedelmezõ legyen ez a növény, jó termésátlagok is kellenének, ami Zalában jelenleg csak 2 tonna körül ingadozik, míg az eredményességhez 3 tonnás termésre lenne szükség. Jelenlegi felvásárlási ára 120-122 ezer forint tonnánként. A szójatermesztésben a megfelelõ technológia kidolgozása, felfejlesztése eredményt hozhat néhány év alatt, melyre jó példa a repce zalai elterjedése és sikere. A szójának nitrogén gyûjtõ képessége alkalmassá teszi, hogy nagyon jó elõveteménye legyen az õszi kalászosoknak, megnövelve azok terméshozamát akár 0,5-1 tonnával hektáronként, emelte ki Balogh Ádám.

A Baki Agrocentrum, a szántóföldi növénytermesztõk szakmai centrumaként, az eddigi gyakorlat szerint végzi a kukorica- és szójafelvásárlást megbízható szerzõdéses és stabil pénzügyi háttérrel.

vissza az elejére