zalalövő
fellélegezhet 2016 végére
zalalövő
fellélegezhet 2016 végére
Letették az alapkövét a 86-os főút Zalalövőt elkerülő szakaszának, a közel 13 kilométer hosszú új út költsége több mint 13 milliárd forint. A szlovén határtól az osztrák és szlovák határig húzódó főút zalalövői szakaszát jelenleg naponta közel 5400 jármű veszi igénybe, ami nagy terhet ró a városra. A járművek mintegy 60 százaléka a nemzetközi forgalomban közlekedő kamion.
Az ünnepségen részt vett Pintér Antal, Zalalövő polgármestere, aki úgy
fogalmazott: régi vágyuk teljesül be a 86-os főút által kettészelt
zalalövőieknek ezzel a beruházással. 2016 végére a kamionforgalom végre elkerüli
a várost, megkönnyítve ezzel az itt élők életét. Zalalövő római kori múltjáról
kiemelte: Rómát is jó útjai tették naggyá.
Vigh László országgyűlési képviselő ünnepi beszédében kitért arra, hogy az
elmúlt nyolc évben minden fórumon szót emelt a zalalövői elkerülő szakasz
mielőbbi megépítéséért. Hosszas előkészületek után az alapkőletétellel fontos
állomáshoz érkeztek, hiszen elkezdődhet a beruházás, mellyel végre valóra válhat
a helyi választópolgárok álma.
Loppert Dániel, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője elmondta, a projekt megvalósulásával az új elkerülő főút forgalma a jelenlegi rendkívül leromlott és balesetveszélyes burkolatú belterületi szakaszok helyett biztonságosabbá és gyorsabbá válik. A 2x1 sávos elkerülőn 2016 év végétől lehet közlekedni. Zalalövőn az átmenő gépjárműforgalom jelentősen lecsökken, minimalizálva a környezetet érő por- és zajterhelést. 2012-ben felújították a 86-os főút Rédics–Zalalövő közötti 25 kilométeres szakaszát, majd az Egyházasrádóc–Körmend közötti részt. Most a nádasi, a zalalövői elkerülő építésével folytatják a korszerűsítést, valamint további 9,2 kilométer hosszan végeznek 11,5 tonnás burkolaterősítést Vas, Zala megye határától egészen Körmendig.
A megye a XXI. században
A gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala, ez a célkitűzése az elmúlt év decemberében elfogadott megyei területfejlesztési koncepciónak, melyről Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke tartott előadást a Papp Simon Népfőiskola Tagozat rendezvényén a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumban, Zalaegerszegen.
Elmondta, a megyei területfejlesztési koncepcióban a 2014–2020-as uniós pénzügyi ciklusra meghatározott stratégiai tervek megvalósítását a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, továbbá az egyéb ágazati és határon átnyúló programok forrásainak lehívásával kívánja elérni. A középpontban a munkahelyteremtés, illetve a helyi gazdaság fejlesztése áll. Ennek fő irányai a Zalaegerszeg–Nagykanizsa ipari tengely kialakítása, és csatlakoztatása az autóipari övezethez, új gyógy- és rekreációs központ kiépítése Hévíz központtal (a termálfürdőkre is építve, melyek az olajipar hagyatékaként jöttek létre), valamint a kisvállalkozások és mezőgazdasági termelők támogatása a kistelepüléseken.
Vigh László országgyűlési képviselő hozzáfűzte, a megye fejlesztése sokoldalú feladatvégzést kíván meg, mivel eltérőek a lehetőségek és az igények. Ugyanakkor minden település forrást remél, mely kéréseknek igyekeznek eleget tenni. Többek között példaként említette meg, hogy a közelmúltban a kormány döntése alapján újabb négyszázmillió forintot sikerült a zalaegerszegi szívcentrum megépítéséhez rendelniük. A „Mit adott Zala megyének az olajipar?” című időszaki kiállítás megnyitása kapcsán arról beszélt, hogy pályázat vagy egyéb lehetőség útján segíteni fognak abban, hogy a páratlan értékeket, műkincseket felvonultató múzeum továbbfejlődjön, híre Zalában is erősödjön, egyre többen látogassanak ide a megyéből is.
Tóth János, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum igazgatója kiemelte, ritkaságnak számít, hogy egy vidéki város adhat otthont egy országos jelentőségű bemu-tatóhelynek. Mint mondta, 2014-ben centenáriumot ünnepelhet az iparág, egyaránt 100 éves a nagyipari kőolajtermelés, földgáztermelés és földgázszolgáltatás. A tárlat kapcsán beszélt arról, hogy a magyar olajipar bölcsője Bázakerettye, itt végezték az első sikeres fúrást 1937-ben.
