Neurológusok találkoztak

Tisztelgés a hősök előtt


regionális szakmai konferencia egerváron

Neurológusok találkoztak

Több mint 120 szakember részvételével tartották meg a Nyugat-Pannon Neurológiai Fórumot az egervári várkastélyban. A tanácskozást a zalaegerszegi megyei kórház neurológiai osztálya szervezte.

Dr. Nikl János osztályvezető főorvos érdeklődésünkre elmondta, 1998 óta rendezik meg a fórumot, amit Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye kórházainak neurológiai osztályai felváltva rendeznek meg. Ez a harmincötödik találkozó, melyen az idegrendszeri baleseti sérülések ellátásáról, valamint az idegrendszeri érfejlődési rendellenességek katéteres elzárásának új technikájáról folytatnak eszmecserét a szakemberek.
Magyarországon a neuro-traumatológiai ellátás nem igazán megszervezett, kivételt képez a pécsi idegsebészeti klinika. A tanácskozáson a helyzet javítására keresték a választ és a regionális együttműködési lehetőségeket, hiszen Nyugat-Dunántúlon a pécsi kórház mellett csak Szombathelyen van idegsebészet, ahol a baleseti idegrendszeri sérülteket is el tudják látni, fűzte hozzá dr. Nikl János.

Büki András, a Pécsi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájának professzora (képünkön) előadásában arra hívta fel a figyelmet, első négy életévtizedben vezető haláloknak számít a súlyos koponyasérülés, melyben kétszer annyian halnak meg hazánkban, mint Európa más államaiban. Ez a helyzet jelentős adósságot jelent a betegek felé, éppen ezért meg kell találni a módját annak, hogyan lehet ezen javítani az ellátás jobb megszervezésével és a regionális centrumok feladatainak meghatározásával.
Hudák István, a Pécsi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájának professzora az agyi érszűkület és érelmeszesedés következményeiről, az agyvérzés és az agyi infarktus gyógyításának idegsebészeti lehetőségeiről beszélt előadásában. Mint mondta, sok beteg érkezik Zalaegerszegről, akik közül többeket sikerül úgy meggyógyítani, hogy visszatérhetnek a napi életbe.

Dr. Oroszlán Tamásnak, a zalaegerszegi megyei kórház stratégiai igazgatójának megnyitója után kezdődött az érdemi munka. Az előadóknak szigorú ütemterv szerint kellett az idejüket beosztaniuk, miután a hely szelleméhez híven kínzás volt beígérve. Az orvosi szekcióban az egerszegi és a nagykanizsai kórház neurológusai is tartottak előadásokat. A tudományos ülésen a szakdolgozók (köztük zalaiak) is megosztották tapasztalataikat egymással.

vissza az elejére


megemlékezés avatással káváson

Tisztelgés a hősök előtt

A két világégés helyi áldozatainak tiszteletére újíttatta fel a harangtornyon lévő emlékművet Kávás önkormányzata az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából. Az emlékművet ünnepélyes keretek között avatták fel május 11-én.

Fekete László, Kávás polgármestere az előzményekről elmondta, az első világháború helyi áldozatainak tiszteletére még 1938-ban készítettek egy emléktáblát a harangtorony lábához. A második világháború hőseinek tiszteletére pedig 1986-ban emeltek egy obeliszket a temetőben. Mivel két különböző helyen volt, a képviselő-testület úgy döntött, hogy a kettőt egybeépíti a harangtoronynál, és az első világháborús hősök névsorát kiegészíti a második világháború áldozatainak neveivel az emléktáblán, melyen egy örökmé-csest is elhelyeztek.

A polgármester elmondta, a viharos eső ellenére sokan eljöttek a megemlékezésre. Az ünnepségen részt vett a Zalaegerszegi Fúvószenekar. Ünnepi beszédet mondott Paál István, a Rákóczi Szövetség zalaegerszegi szervezete illetve a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség elnöke. A polgármesteri megemlékező beszédet követően Farkas László plébános szentelte meg az emlékművet, amit megkoszorúztak. Az ünnepség a kulcsos házban folytatódott, ahol a Kávási Violin Énekkar népdalcsokrokat adott elő.
Az első és a második világháborúban 18-18 kávási fiatalember vesztette életét; nevüket most egy emléktáblán, egy emlékművön őrzi az utókor. Fekete László polgármester ünnepi beszédében szólt arról is, hogy szeretnék megrendezni minden év tavaszán Kávás napját, melyen szentmise keretében is megemlékeznének a hősökről. Ez az alkalom a rokonok, barátok, elszármazottak találkozójának is helyet adna. A falu lakossága, a képviselő-testület és a civil szervezetek egyöntetű akarata ez, melynek pontos idejét is meghatározzák, hogy ezentúl minden évben megünnepelhessék Kávás napját.

vissza az elejére