Hagyományápolók találkozója Gősfán
A helytörténeti gyűjtemény épületének felújítását ünnepelték
Hagyományápolók találkozója Gősfán
Népi mesterségek és hagyományápolók találkozójára invitálták a gősfaikat az elmúlt szombaton. Az alkalmat A gősfai hagyományőrző örökség külső rekonstrukciója elnevezésű projekt záró rendezvénye szolgálta, amit összekötöttek falunappal.
|
|
|
Farkas Tiborné polgármester elmondta, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák
Leader programon 5,5 millió forintot nyertek a gősfai épített örökség részét
képező Hagyományok Háza külső felújítására. A munkálatok során az elavult
nyílászárókat korszerű, faszerkezetű, hőszigetelt nyílászárókra cserélték ki, a
külső falazatot szigetelték és újravakolták, valamint parkosították a
környezetet. Az épület utcafrontját Szent Márton faszobra díszíti. A
beruházásról és annak céljairól egy szép prospektust is készítettek, mellyel a
Hagyományok Házába látogatókat szeretnék meglepni.
1872-ben építették a házat, mely iskolaként működött 1975-ig. Az épület
lakossági szolgáltatásoknak adott helyet egy ideig, majd a millennium évében
helytörténeti kiállítást hoztak létre a régi eszközöket, ruhákat, bútorokat
adományozó helyiek segítségével. 2012-ben egy hasonló pályázatból felújították a
tetőszerkezetet. A mostani pályázat eredményeként tovább szépülhetett a
Hagyományok Háza, amely igazi ékessége lett a faluközpontnak. A rendezvényen
népi mesterségek bemutatójával várták az érdeklődőket a házba, akiket sült
krumplival, körzöttel és lilahagymával kínáltak.
A polgármesteri hivatal udvarán zajlottak a falunapi események. A kulturális
műsorban mások mellett fellépett a Gősfai Hagyományőrző Tánccsoport és a
Zalaszentmihályi Férfi Népdalkör. A teskándi színjátszók vidám darabot adtak
elő.
A falunapon köszöntötték a diplomás végzettségű Göcsei Enikőt. A díjat a
polgármestertől vehette át. Az önkormányzat mellett idén először a Gősfa Község
Kultúrájáért, Fejlődéséért Egyesület is díjakat osztott ki. Tíz tagját
jutalmazta „A településért” feliratot viselő emlékplakettel. Ők mindannyian
sokat tettek a falu fejlődéséért, a közösségért, egyesületük működtetéséért.
A prospektusban az 1902-ben épült templomot is megemlítik, írnak a Gősfai
Rozmaring Tánccsoportról, a Hagyományok Háza régi és megújult külsejét fotókkal
is illusztrálják. Farkas Tiborné polgármester bízik a folytatásban, mivel az
épület belsejére is ráférne a rekonstrukció.
A kettős ünnepen sztárvendég is szórakoztatta a helyieket, akiket finom
babgulyással is megvendégeltek.
Fölgyorsított falufejlesztés
Páka, a közel 900 esztendős, gyönyörű környezetben fekvő nyugat-zalai falu már nem csak arról az Öveges József fizikusról, piarista tanárról híres, aki közismertségét a fizikai kísérleteket bemutató televíziós ismeretterjesztő sorozatnak köszönhette.
A vendégszeretetéről közismert község nem csupán a bunkerekkel, a déli
határvédelmi erődrendszer elemeivel sáfárkodott ügyesen, de a települést számon
tartják a legsikeresebb pályázatíró önkormányzatok között is. Páka úgy futott be
páratlan gazdasági fejlődést, hogy mindvégig megbecsülte fiataljait, időseit,
helyi értékeit, civil közösségeit, a sportot, a kultúrát. Lukács Tibor
polgármesterrel a falufejlesztés mozzanatairól váltottunk szót.
– A focipálya mellett lévő játszótér felújítása után elérkezettnek láttuk az
időt a sportház modernizálására. Egy belügyminisztérium által kiírt, önerőt nem
kérő pályázaton tavaly 8 millió 212 ezer forintot nyertünk az 1970-es években
épült, mára már korszerűtlenné vált sportház felújítására. A külső homlokzati
részen nyílászáró-cserét végeztünk, elkészült a hő-és homlokzatszigetelés,
megtörtént a külső és belső festés, és a vizesblokkok egy részét is kicseréltük.
A társalgóhelyiség aljzatára parketta került, a mozgáskorlátozottaknak pedig egy
rámpa segít a az épületbe jutáshoz.
A másik fejlesztés a Zala Zöld Szíve Akciócsoport közreműködésével tavaly
beadott és most elnyert Leader pályázat, amelyen 14 millió 241 ezer forintot
nyertünk a rossz állapotban lévő, 40 éve épült ravatalozó felújítására.
Önkormányzatunknak 3 millió 851 ezer forint önerőt kellett biztosítani a mai
kornak megfelelő épület rendbe hozásához. A temetőben kialakítottunk egy 2 méter
széles, beton térkőelemekből épített járdát.
Dömefölde településrészen a lakók régi vágyát teljesítettük be a szelektív
hulladéksziget létrehozásával. A konténerekben elkülönítetten lehet gyűjteni a
szemetet. Egy 301 milliós beruházási összköltséggel jövő év júniusáig elkészülő
projekt segítségével a Válicka-parti pákai szennyvíztisztító telep fejlesztését
oldjuk meg. Az átemelők már elkészültek. Javítani tudunk az elavult
technológiából eredő nem megfelelő tisztítási hatásfokon és az iszapkezelés
közép- és hosszú távon is megoldottá válik.
A következő ciklusban a fogorvosi rendelő és a hozzá tartozó lakás
megújítását vettük tervbe, de a hivatal épületének hőszigetelését, ablakcseréjét
is beterveztük. A Pákai Öveges József Általános Iskola – mely 2013. január 1-től
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működik – nyílászárói és
vizesblokkja is cserére vár.
A falu belterületén lévő közutak és hegyi utak nagyon rossz állapotban vannak, a
felújítás nemigen tűr halasztást. Mivel Páka nem hitelkonszolidált település,
ezért a következő időszakban 20 millió forint állami többlettámogatásra vagyunk
jogosultak, aminek fölhasználásával a Táncsics utcát, az Ady utca egy szakaszát
és a Petőfi utca Béke utca torkolatát építjük újjá, és folytatni kívánjuk a
vízelvezető árkok kotrását, tisztítását.
Zalai Borút Egyesület
Végéhez közeledik a Zalai Borút Egyesület Jó bor, jó szomszédság című projektje.
Vezető partnerként Zalaszentgrót Város és a Lendvai Szőlő és Gyümölcstermelők Egyesületével karöltve folyamatosan azon dolgozunk, hogy ösztönözzük a zalai és lendvai turisztikai fejlesztéseket, növeljük borászaink hírnevét, valamint erősítsük a borkulturális hagyományok ápolását – mondta Szőkéné Hajduk Andrea, a Zalai Borút Egyesület elnöke. E nemes cél eléréséhez nyújt fedezetet a Szlovénia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 támogatásával megvalósuló projekt, amely 32 hónap után, idén május 31-én zárul.
A térség vonzerejének növelése érdekében partnereinkkel közösen vásárokon,
kiállításokon jelentünk meg, ahol borkóstolóval, kiadványokkal népszerűsítettük
a zalai és a határon túli borvidéket. Zalaszentgróton és Lendván fesztiválokat
szerveztünk, önálló többnyelvű honlapot működtetünk, illetve touch info pointot
telepítettünk Zalaszentgrót központjában, mely nagyban megkönnyíti az ide
látogató turisták tájékozódását.
Infrastrukturális fejlesztések megvalósításával, az esélyegyenlőség növelésével
és promóciós intézkedések fokozásával növeltük a szlovén–magyar határ menti
idegenforgalmi kínálatot: Lendván borturisztikai központot létesítettünk,
információs táblákat helyeztünk el Zala megye több pontján, valamint turisztikai
kiadványokat és reklámtárgyakat készítettünk.
Célunk egy olyan közös gazdasági-társadalmi térség létrehozása, ahol az
idegenforgalomban résztvevők – kiemelten a szőlő és borágazat szereplői –,
piacra jutási esélyük és versenyképességük növelése érdekében turisztikai
desztinációt hoznak létre. Nemzetközi borversenyt és szakmai napot tartottunk,
szemináriumokat szerveztünk, szakmai tanulmányutakon jó példákat mutattunk be
borászainknak, ösztönözve ezáltal is az innovációt.
Büszkék vagyunk női borász képzésünkre, melynek keretében ez idáig összesen
mintegy 45 hölgy ismerhette meg a szőlész-borász szakma titkait. 2013 nyarán 25
fő részére sommelier-képzést indítottunk, elősegítve a szőlész-borász társadalom
szakmai tudásának erősítését.
A Zalai Borút Egyesület a Kisszentgróti Borházban borturisztikai bemutatókat szervezett, melyek lehetőséget biztosítottak a zalai és lendvai borászok ismertségének növelésére, a zalai borvidék hírének és imázsának erősítésére. A program során bemutatkozó borász a borkóstoló mellett szakmai információkkal is segítette az érdeklődőket.
