Devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratórium
Meghosszabbította a Parlament
Devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratórium
Manninger Jenő országgyűlési képviselő számolt be a Zalában is sokakat érintő változásról hangsúlyozva, hogy végső cél a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződések teljes mértékben történő kivezetése a piacról. Elmondta, hogy az új Országgyűlés első döntése volt május 12-i ülésén, hogy meghosszabbította a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot. Kiemelte, hogy a kormány, ahogy eddig sem engedte el a bajbajutott devizahitelesek kezét, ezután sem fogja cserbenhagyni őket.
Elmondta,
hogy a kilakoltatási moratórium újbóli meghosszabbítását azért tartották
szükségesnek, mert bár 2010 óta számos intézkedést hoztak a devizahitelesekért,
a mai napig van 150 ezer család, aki az ingatlanhitelét egyáltalán nem, vagy
csak jelentős késéssel tudja törleszteni. Szeretnék, ha ők is védelmet
élveznének mindaddig, amíg a Kúria nem dönt és azt követően a további
intézkedések hatályba nem lépnek.
A mostani döntéssel határidő nélkülivé válik a kilakoltatási tilalom, s a végső
határidő ki nem jelölésével a bankokat is érdekeltté tették a devizahitelesek
ügyének gyors rendezésében.
Hangsúlyozta, hogy mostantól egyetlen bajbajutott devizahitelest sem lehet
utcára tenni mindaddig, amíg a parlament nem rendezi véglegesen a
devizahitel-szerződések ügyét. A kilakoltatási tilalom tehát addig tart, ameddig
meg nem születik a devizahitelesek helyzetét rendező jogszabály.
Tájékoztatott arról is, hogy a parlament elfogadott egy szűkítő feltételt is,
amely alapján bizonyos esetekben nem hosszabbítható meg a kilakoltatási tilalom.
Ennek az a célja, hogy ne bújjanak a kilakoltatási moratórium mögé olyanok, akik
ellen nem a devizacsapda miatt indult végrehajtás, hanem azért, mert nem
tartották be a törvényeket és a fizetési kötelezettségeket.
További a devizahiteleseket segítő intézkedésekre a Kúria döntését követően
kerülhet sor. Az Európai Bíróság ugyanis széles körű felhatalmazást adott a
Kúriának minden körülmény (tájékoztatás, tisztességtelen feltételek
helyrehozatala) vizsgálatára a devizahitelek ügyében. Bízunk benne, hogy a Kúria
nem húzza az időt, mielőbb kiegészíti decemberi jogegységi határozatát. Az
egyoldalú kamatemelésről és az árfolyamrésről szóló Kúriadöntést követően az új
Országgyűlés első dolga lesz, hogy meghozza a további döntéseket, amelyek még
idén további segítséget nyújtanak a bajba jutott családoknak. A kormány kérésére
az Alkotmánybíróság már ismertette határozatát a további intézkedések lehetséges
irányáról és egyértelmű felhatalmazást az új Országgyűlésnek a szerződések
módosítására. A végleges megoldásig az árfolyamgát védelmet jelent mindenkinek.
A programnak ugyanis csak előnye van az ügyfelek részére. Eddig már több mint
170 ezer devizahitelesen segített az árfolyamgát, akik eddig összesen 29
milliárd forint, szerződésenként átlagosan 173 ezer forint megfizetésétől
mentesültek végleg.
A korábbi kormányzati intézkedésekről szólva a képviselő elmondta, hogy a
devizahitelesek ügye a kormányváltás óta folyamatosan a kormány napirendjén van.
2010-ben a deviza jelzáloghiteles szerződések száma 735 ezer darab volt. A
kormányváltás óta meghozott devizahiteleseket segítő intézkedések révén összesen
már közel több százezer család otthonát sikerült megmenteni. 180 ezer hiteles
élt a végtörlesztés lehetőségével, 170 ezer devizahiteles pedig az árfolyamgát
lehetőségével. A Nemzeti Eszközkezelőnek 2013 végéig 15 ezer lakást ajánlottak
fel, s ez év végéig 25 ezerre bővülhet ez a szám. A legnehezebb helyzetben
lévőknek az ócsai lakópark nyújt új esélyt, ahol eddig 39 család foglalta el új
otthonát. Mindezek mellett érvényben van a kilakoltatási kvóta is.
Lehetővé tették azt is, hogy a munkáltatók 5 millió forintig adó- és
járulékmentesen támogathassák dolgozóik lakáshitel törlesztését vagy
lakásvásárlását. A lakáscélú cafeteria lényege, hogy a munkáltató 5 év alatt
összesen 5 millió forinttal, azaz akár havi 83 ezer forinttal járulhat hozzá a
dolgozók lakáshitelének törlesztéséhez. A vissza nem térítendő támogatás
lakásépítésre vagy -vásárlásra illetve -felújításra is felhasználható. Ez a
lehetőség is több tízezer családon segíthet – tette hozzá Manninger Jenő.
Szakmai nap
A Zalai Borút Egyesület május 8-án a Szlovénia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 támogatásával és a „Jó bor, jó szomszédság” projekt keretében szőlész-borász nemzetközi szakmai napot tartott Nagyradán, a Cezar Pincészetben.
A program védnöke dr. Pálfi Dénes volt, aki egyben betöltötte a
Zala-szentgróton megtartott borutas borverseny bíráló bizottságának elnöki
posztját. Szőkéné Hajduk Andrea, a Zalai Borút Egyesület elnöke bemutatta az
európai uniós és hazai támogatásból megvalósuló projektet, melynek célja, hogy a
szlovén–magyar határ menti régióban ösztönözze a borturisztikai fejlesztéseket,
növelje a zalai és lendvai borászok ismertségét, erősítse a borkulturális
hagyományok ápolását. A projekt keretében többek közt női borász és
sommelier-képzést, borversenyt szerveztek, valamint – nem utolsó sorban –
felépült egy, a zalaszentgróti Civil Turisztikai Centrumhoz hasonló
borturisztikai központ is Lendván.
Bodnár Péter, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a hegyközségi rendszer
átalakulásáról, jövőjéről tartott előadásában kiemelte, azon dolgoznak, hogy a
tavaly Magyarországon megtermelt 2,7 millió hektoliteres bormennyiség
emelkedjen, és mindeközben minőségi fejlődés valósuljon meg.
Horváthné Laki Tímea, az MVH osztályvezetője előadásában elsősorban a
szőlőültetvényekhez kapcsolódó, illetve a szőlő- és borágazati Nemzeti Boríték
programban Idén és a közeljövőben igényelhető támogatásokról szólt.
Szabó Gábor, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi
Igazgatóságának növényvédelmi osztályvezetője a szőlő aranyszínű sárgulás
fitoplazmás betegségről, illetve az ellene való védekezési módokról tájékoztatta
a jelenlévőket.
A program zárásaként dr. Pálfi Dénes átadta a Zalai Borút Egyesület XIV.
borversenyének 141 db oklevelét. A borbírálók az elmúlt évek gyakorlatához hűen
kiválasztották a legszebb fehér- és vörösbort is. A Zalai Borút Egyesület 2014.
évi legjobb fehérbora Veress János zalaszentgróti termelő 2002-es évjáratú,
késői szüretelésű Olaszrizlingje lett, vörösbor kategóriában a nagyradai Cezar
Winery Kft. jeleskedett a 2012-ben termelt Cabernet Sauvignon borával.
Zalai Borút Egyesület
A női szerepvállalás erősítése pozitív diszkriminációs eszközök igénybevételével, női sikeres karrier utak megteremtése és támogatása – ezzel a céllal indítottunk, vagy inkább folytattuk női borász képzésünket – tudtuk meg Deák Andrástól, a Zalai Borút Egyesület projekt koordinátorától. Folytattuk, hiszen a már lezárult nemzetközi projektjeinknek is szerves részét képezte a női borász képzés. A Szlovénia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 által támogatott Jó bor, jó szomszédság projektünk keretében 12 alkalommal hívtuk össze a szakma iránt érdeklődő hölgyeket, hogy neves szakemberek által tartott előadások keretében ismerkedjenek meg a szőlészethez, borászathoz szorosan vagy kevésbé szorosan kapcsolódó „kuliszszatitkokkal”. A képzési napok témája nagyon sokrétű: kezdve a szőlészeti-borászati
alapoktól a szőlőoltvány-előállításon át egészen a sajtkészítésig. A
borkultúra iránt érdeklődő hölgyek olyan neves szakemberek előadásaiból
tanulhattak, mint Vízvári Sándor, Rozsmán István és Budai Lajos borászok,
dr. Kocsis László, a Pannon Egyetem Georgikon Kara Kertészeti Tanszékének
vezetője, Pál János nemzetközi bortanácsadó, Molnár János sajtkészítő és
Miklós Zoltán szőlőoltvány-előállító. |