Kétszázmillió forintos fejlesztés a koraszülött intenzív centrumban

Zsiráf inkubátorok, elektronikus lázlapok

Zsiráf névre hallgató, négy csúcstechnológiájú inkubátorral gazdagodott a zalaegerszegi megyei kórház perinatális intenzív centruma. Különlegessége, hogy teteje egy gombnyomásra felemelkedik, így a babát nem kell kivenni a beavatkozásokhoz, ezáltal elkerülhetőbbé válnak az esetleges fertőzések is. A mintegy kétszázmillió forintos európai uniós támogatással megvalósult beruházás során egyéb diagnosztikai eszközöket – köztük újdonságnak számító elektronikus lázlapokat – is beszereztek.

Dr. Csidei Irén főigazgató a projekt záró rendezvényén azt hangsúlyozta, nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló technikai fejlesztést tett lehetővé a pályázati projekt a koraszülött intenzív részlegen, ahol Zala megyéből, Vas megye dél-keleti valamint Somogy megye észak-nyugati részéből fogadnak koraszülötteket és súlyos állapotú csecsemőket. Mint fogalmazott, büszke az osztály munkájára, hiszen olyan eredményeket tudnak felmutatni, ami páratlan az országban. Ebben nagy szerepet játszik a technikai felszereltség mellett a munkatársak elkötelezettsége és tudása, mellyel a kis betegek gyógyítását végzik. Kiemelte továbbá, hogy a hazakerülő koraszülöttek 80 százalékát anyatejjel táplálják. A Zala Megyei Kórház 2009 óta bababarát kórház is, ezt a címet éppen az idén újították meg.

Dr. Gárdos László, a gyermekosztály vezető főorvosa felidézte, hogy a nyolcvanas években Zala megye a legrosszabb helyen állt a csecsemőhalálozások számát tekintve az országban. A 2010-es években azonban a legjobbak közé verekedte fel magát, és ebben nagy szerepe volt a közelmúltban elhunyt, a gyermekosztályt újjászervező dr. Rubecz Istvánnak. Öt évvel ezelőtt „Dávid és Góliát harcot felvállalva” kezdtek bele a most záruló fejlesztésbe. Nem gondolták, hogy öt évig fog tartani, de megérte a várakozás a tekintetben, hogy a jelenleg létező legmodernebb műszerparkhoz juthattak hozzá. A korábbi nyolc mellett négy új, zárt és nyitott üzemmódra egyaránt alkalmas intenzív inkubátort, kíméletes bánásmódot biztosító lélegeztető gépeket valamint egyéb diagnosztikai eszközöket szereztek be. További újdonság az eddig sem Magyarországon, sem Nyugat-Európában ezen a területen nem alkalmazott elektronikus lázlap, melyen a labortól a röntgenig nyomon követhető a csecsemők minden adata.
A főorvos végül köszönetet mondott a műszaki és informatikai osztály munkatársainak az integrált rendszer kiépítéséért, melynek finomra hangolását most végzik. Ezért egyelőre papír alapon is dokumentálnak, de várhatón a zalaegerszegi lesz az első, ilyen típusú működő rendszer az országban.

Reiter József, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben mintegy 300 milliárd forint értékű európai uniós egészségügyi beruházás zajlott Magyarországon, melynek köszönhetően a kórházi infrastruktúra egyharmada megújult.

Antal Lívia

vissza az elejére

horgásztanya és sétány

Révbe értek tervükkel

Alakulóban van a természet és az ember közötti barátság megújítása. Szép példáját mutatja ennek egy nemrég Vonyarcvashegyen megvalósult beruházás. A környezet, ha a szolgálatát csakis a saját javunkra akarjuk fordítani, akkor pusztul, de értéktelenedik akkor is, ha rajta kívül reked a civilizált kultúra.

Vonyarcvashegy önkormányzata, az üdülőtelepülésen működő Aranyhíd Horgászegyesület valamint a vízügyi hatóság együttműködésében közel kerülhetett egymáshoz a vizes élővilág és az emberi igény szolgálata. Vízparti horgásztanya és sétány létesült, ami szervesen kapcsolódik a már korábban megépült csónakkikötőhöz. Olyan beruházásról van szó, ami a közvetlen part melletti úgynevezett zagytéren, a Balaton mederkotrása során deponált iszap-szárazulaton készült.
A térség „nagybirtokosaként” üdvözölte a beruházást a minapi avatáson Pécseli Péter, a balatoni vízügyi kirendeltség vezetője. Mint elmondta, az igazgatóság a zalai Balaton-parti sávban 46 hektár terület kezelője, a vonyarciak tervének megvalósulása jó példa rá, hogy miként lehet az emberközösség is része a természetvédelmi élőhelyeknek.

Péter Károly polgármester elmondta, hogy a megvalósításra az érdekeltekkel folytatott közös gondolkodás és szándékok találkozása révén kerülhetett sor, a munkálatokra több mint 10 millió forintot fordítottak. A sétány a természetbe illő technológiával és anyagfelhasználással készült, élő fűzfavesszők védelmével ellátott pihenőpadokkal, napelemes kandeláberekkel. Ezzel a korábbi kietlen terület rekultivációja is megtörtént, közjóléti célú használatra alkalmas módon. Simon Ferenc horgászegyesületi elnök az 1995 óta dédelgetett terv megvalósításáért tett erőfeszítéseket idézte fel, s bemutatta a Peca-lak névre keresztelt horgászpihenőt, egyben ajánlva azt társ civil szervezetek, közösségek, turisták használatára.

Az épület a Balaton Art képzőművészeti közösség kamara kiállításával együtt nyílt meg.

vissza az elejére

Sármelléki siker Ifjúsági szálláshelyavató Egy új, 140 négyzetméter belterületű, mintegy harminc fő befogadására alkalmas „Le a cipővel” elnevezésű ifjúsági szálláshelyet, vendégszobákat avattak Sármelléken helyi óvodások közreműködésével június elején. A Leader-pályázat segítségével szépen rendbetett szálláshelyen külön lakrészt alakítottak ki a fiúknak és a lányoknak is. A 600 négyszögöles füvesített udvaron sátorhelyek kialakítására is mód nyílik, így a komplexum egyszerre akár hatvan diák befogadására is alkalmas. A mintegy 18 millió forintos pályázati támogatásból és jelentős összegű önkormányzati önerő felhasználásával felújított épületet elsősorban a borturizmus erősítésére valamint a Kis-Balatont, a Kányavári-szigetet felkereső bakancsos és kerékpáros turisták fogadására alakították ki. A nyitóünnepségen Szabó Zsolt az újjáalakított és modernizált építményt üzemeltető cég, a Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője röviden ecsetelte a kivitelezés részleteit. Horváth Tibor polgármester avatóbeszédében arról is szólt, hogy a felújítás előtt rossz állapotban lévő ingatlan több mint nyolcvan esztendőn keresztül egyházi fenntartású, két tantermes elemi iskolaként működött. A Kis-Balaton közelsége turisztikai szempontból eddig is sok turistát csalt a községbe, ám a frissen átadott turistaszállás még több látogatót vonzhat a településre. Bóka Tibor helyi plébános Isten kegyelmét és segítségét kérve megáldotta az egykori iskola új funkciót kapott épületét. A szalagátvágást követően a meghívottak megtekintették az új szálláshelyet, ahová július derekán érkeznek az első vendégek.

vissza az elejére

„Múltunkból a jövőnk”

Kreatív foglalkozások diákoknak

A kreatív iparhoz kapcsolódó foglalkozássorozaton vehettek részt a Zalabaksán és további hat településen élő általános és középiskolás diákok. Az önkormányzat a TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0036 azonosító számú „Múltunkból a jövőnk” címmel valósította meg közel két éven át tartó projektjét, melynek eredményeit záró rendezvényen mutatták be.

Horváth Ottó, Zalabaksa polgármestere köszöntőjében egyik legnagyobb pályázati sikernek értékelte a projektet, melyre közel 30 millió forint támogatást nyertek. Kiemelte, a foglalkozásokon érdeklődésükre, fogékonyságukra alapozva településeik helyi értékeivel, hagyományaival ismerkedhettek meg a gyerekek. A projekt egyúttal színesebbé tette a térség életét, ezért bízik folytatásában.
Vigh László országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a fiatalok ismereteket szerezzenek a korábbi nemzedékek tudásáról, arról, hogy éltek, dolgoztak az emberek, értékeket teremtve maguknak és közösségeiknek. A tudás átadása az új generációnak éppen ezért nagyon fontos. A projekt e nemes célt szolgálta, melynek folytatására buzdított.

Drávecz-Egyed Enikő projektmenedzser a programot bemutatva többek között elmondta, a projektben elfeledett népi mesterségek, a Göcsej-Hetés vidékre jellemző helyi sajátosságok megismerése kapott hangsúlyt. Ennek kapcsán hetvenórás foglalkozásokat tartottak a hagyományos ételek készítéséről, a házi sajt- és túrókészítésről, a textilművességről, a tojásművességről. A kulturális tevékenységek további területeit érintve hirdették meg a népzene és citera, a dramatikus játékok valamint a fotográfia foglalkozásokat. Az új tanulási formák 105 térségben élő gyermeknek nyújtottak új ismereteket a kreatív ipar területén, miközben megismerték falvaik hagyományait, építészeti és tárgyi emlékeit.

A kálócfai Szabó Brigitta elmondta, sajtkészítésen vett részt, amit nagyon érdekesnek talált. Egyelőre otthon még nem próbálta ki, de érdekli a gasztronómia, szakácsnak készül. A Zalabaksán élő Beke Klaudiát a természetfotózás köti le, ezért szívesen élt a lehetőséggel az elmúlt évben. Az érettségi előtt álló fiatal lány idén angolra járt, ahol tudását gyarapíthatta a sikeres vizsgához.
A záró rendezvényen az Énekmondó Együttes közös éneklésre, mondókázásra invitálta a közönséget, majd Ludas Matyi története elevenedett meg a drámafoglalkozásokon résztvevő diákok előadásában.„Az eddigi k

vissza az elejére